Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Gömöri János: Az avarkori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében
AZ AVAR KORI ÉS X-XI. SZÁZADI VASKOHÁSZAT RÉGÉSZETI EMLÉKEI SOMOGY MEGYÉBEN 173 gon van átégve, rajta vastag hamuréteg, faszén nincs. Jó huzatú tűzhely lehetett. Alul nincs eredeti vassalak. Római téglatöredéket is beépítetek a tűzhely kövei és salakjai közé. Mérete: 10x6 cm. C: Leletanyag: Kérdés, hogy nem ipari célokra használták-e kezdettől fogva az építményt? Három fenőkő (17. kép) is volt a feltöltés felső rétegében, amelyek a közeli műhelyből kerülhettek ide. Az egyik fehér homokkőből készült, három oldala csiszolt, egy oldala érdes. A másik vörös színű kő. A harmadik fehér mészkő, törött végű, mind négy oldala csiszolt, sima. Ezek a leletek mutatják, hogy éles tárgyakat: késeket, sarlókat (?) és feltehetően fegyvereket is kovácsoltak ezen az ipartelepen. Nemeskéren is találtunk hasonló fenőkövet a kohótelepen 43 . Két épebb fúvókát is találtunk a ház feltöltésében, amelyeken feltehetően véletlen bekarcolásokat figyelhettünk meg (18. kép), egy kettétört fúvókán viszont belül van benyomás, feltehetően annak a faágnak a lenyomataként, amelyre az agyagcsövet formázták (19. kép). A ház az 5/77. tarjánpusztaí avar házhoz hasonlít 44 , a széles körben elterjedt kelet-európai kőkemencés házak típusához. A kerámia leletek nem támogatják egészen egyértelműen az avar kori keltezést. Néhány római jellegű cserép (20. kép) mellett megfigyelhetők a leletanyagban a kézzel formált fazékdarabok 45 . Ezek között azonban nem találtunk benyomkodott peremű töredéket. A ház alsó szintjén, az apró kohászati vonatkozású törmelékek között kézzel formált fazék fenékés oldaltöredékei kerültek elő. A kerámia főleg a felső feltöltési rétegben, a vassalakok között volt. Sok, korongolt, finom szürke, díszítetlen, római jellegű, esetleg lehet köztük avar kori is. Nagyszámú és változatos állatcsontlelet volt a ház feltöltésében. 1. kohó (21. kép). A kohó 20 cm mélyen jelentkezett a 7. kutatóárok rábontásában, a mai felszín alatt 28 cm mélyen. A D-i részén, ahol az eke mélyebben beleszántott, a kukoricatorzsák közvetlen a kohó felett voltak. A kohó belső átmérője 36 cm, szájnyílása felé 50 cm. A mellnyílás Kre néz, Á: 40 cm körüli. Alsó medencerész alsó átmérő (keresztben) 43 cm. Alja keményen szürkére égett. Benne vassalak, Á: 27 x 22 cm-es, 3 - 5 cm vastag. Kiemeltük a medence aljára ragadt - a tetején szivacsos szerkezetű - nagy salakot. A kohófal belső felmenő részeire körben szivacsos vassalak ragadt. A kohó előtt kisebb salakcsapoló gödör található, amelyben szivacsos salaktöredékkel keverve égett kohó-oldaldarabok szétszántott törmeléke található. A kohó előtti 50x105 cm-es salakcsapoló gödör, olyan kis méretű, mint a zamárdí 46 és tarján pusztai 47 kohóké (22. kép). További feltárt objektumok: 2. objektum. Árok (23. kép). Az 5. kutatóárokban a domb teteje felé fekete salakos folt jelentkezett, egy dupla árok sávja került elő, feltöltésében vassalakok, kemencetöredékek, fúvócsövek. A sárga altalaj 15 és 30 cm között található. A két árkot együtt 230-240 cm széles és 6 méter hosszan ástuk ki. Az árkok alja a mai felszíntől 90-100 cm-re volt. Metszetben az árkok felső részén több salak volt, míg az alsó részük feltöltése barnás volt, de kevés salakkal. Az árok nagyjából É - D-i irányú, tőle Ny-ra, a domb irányában találhatók a salakosabb objektumok és az árok Ny-i felébe dobálták be a sok vassalakot. Nagyobb, 10 - 20 cm átmérőjű folyósalakok is előjöttek. A 11. kutatóárokban 55 - 60 cm-re mélyítettünk, itt is előjött a kettős árok. Az árkok szélessége 60 cm mélyen 60 - 70 cm, a közbülső sárga agyag 67 cm. Az árkok feltöltése sárgával kevert barnásszürke föld, benne szórványosan vassalakok (24. kép). A 3. objektum a 7. kutatóárok K-i részén - ahol három különböző mélységű gödör található a sárga agyagos talajba ásva - került elő (21. kép). Itt 20 - 25 cm agyagréteg után 60 - 70 cm mélységben már sárga homokos réteg következik. A 3. objektum K-i részén, közvetlen a szántás alatt -20 cm mélységben található egy tál alakú, kerek, 40 cm átmérőjű mélyedés, bevágva az agyagba. A kis gödör úgy néz ki, mint egy kohó medencéje. Mélysége 10-12 cm. Feltöltése fekete faszenes föld, apró, kis salakszemcsékkel. A gödör azonban nincs kiégetve. A 3. objektum Ny-i végében 25 cm mélyen 126 és 75 cm átmérőjű kemenceomladék piros rétege került elő. Előtte szabálytalan formájú, hosszúkás „munkagödör", amelynek „kemence" felöli végében voltak nagyobb vassalakok, a piros réteg alatt is. A gödör K-i felében ovális foltban kevesebb vassalak, de igen sok faszén volt, a jelenség szinte faszénégető boksa nyomára emlékeztetett, mint a Sopron megyei Nemeskéren, vagy Ivánban, azonban e gödör alja nincs kiégve. Az objektum feltöltése szinte kizárólag vaskohászati hulladék. Egy épebb fúvóka, több kis fúvótöredék, sok pörkölt vasérc, néhány állatcsont (csigolya), kicsi, barna, kézzel formált, díszítés nélküli csupor oldaldarabja és 2 db, jól korongolt - szinte rómaias - kisméretű edénytöredék képezi a leletanyagot. 4. objektum, szabálytalan formájú mély gödör, a 8. kutatóárokban, 38 cm mélyen jelentkezett, 70 cm-ig mélyült. 4. objektum rétegei: A feltöltés salakos, fekete -30 - 60 cm-ig, 60 - 70 cm: sárga agyagos 1-2 nagyobb vassalakkal, alatta újra fekete salakos réteg. Egy apró vasérczúzalékból álló lilás réteg is látható a feltöltésben, 40 cm mélyen. Tehát intenzív kohászatra utaló melléktermékek. A hulladékban sok faszén és nagyobb vasércdarabok is voltak, tehát a kohónak a közelben kellett lennie. 1 db sárga, pörköletlen vasércdarab is előkerült. Öklömnyi nagyságú pörkölt vasércek feküdtek ennek közelében. Mellfalazat hevert -45 cm mélyen, Á: 24 és 16 cm. Alja szürke, sima. Felülete rücskös, szivacsos.
