Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Gömöri János: Az avarkori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében
174 GÖMÖRI JÁNOS 5. objektum: 95 cm átmérőjű kerek gödör a 4. objektum mellett. 30 cm mélyen jelentkezett. Alja -50 cm, feltöltése megegyezik a 4. objektuméval. 6. objektum: Tetején nagy lapos vassalakot (kemencesalakot) találtunk. 2 méter hosszúságú és 70 cm széles teknőalakú beásás. Legmélyebb része 70 cm, benne kevés salak. Alul agyagos a feltöltése, benne egy-két kis vasérctöredék, felül faszénnel kevert szürke réteg. Úgy néz ki, mint egy ércpörkölő, de nincs kiégve. A 9. kutatóárokban került elő, ahol kevés vassalak jelentkezett a metszetben és az árok alján 7. objektum: A 10. kutatóárokban salakos faszénréteget találtunk -30 cm mélyen. Szabálytalan formájú gödör foltja bontakozott ki. A sárga homokba ásva jelentkezett a 170 x 180 cm-es átmérőjű beásás. A műhelyszint 30 cm mélyen, közvetlen a szántás alatt, vékony salakos rétegként faszenes szinten fekszik. A 7. gödör feltöltésében volt még 4 fúvó, 2 mellfalazat csővel, kb. 20 cm vastag salakrétegben 10 nagyobb vassalakdarab, szürkére égett kohótöredékek, faszén, több folyósalak-darab, kézzel formált cserépfazék töredékei és egy vasérctöredék. A gödör a kohászati periódushoz, az 1. házhoz tartozik. A 12-18. kutatóárkokban csak szórványos vasalakokat találtunk. D: Kormeghatározás: 1. Kohótipológiai alapon, a vasolvasztó telep szerkezetét tekintve, valamint a szórványos kerámialeletek alapján avar kori. 2. Július 14-én 8 AM - mintát vett az 1. kohóból Márton Péter. A kohót 850 előttre keltezi. Az 1. ház kemencéjének nem eléggé kiégett platnija alkalmatlan volt archeomágneses mintavételre. 3. Ugyaninnen emeltünk ki faszeneket, amelyek korát az MTA ATOMKI laboratóriumában Szántó Zsuzsa határozta meg a VII. századra. A részletesebb eredményeket a kronológiai táblázat mutatja. 14. NAGYBERKI, Szálacska • LT A: Honti Szilvia ásatása. B: Bolygatott rétegben, szórványos leletek között kohászati vonatkozású, égetett agyagtárgy, amely jelenleg a somogyfajszi Őskohó Múzeumban látható. C: Tipikus, szögletes formájú kelta, vagy római fújtatótégia. D: LT, (R?) E: Honti Szilvia közlése, 1995. 15. ÖTVÖSKÓNYI, Vasszaros tábla • Ák ? A: Stamler Imre terepbejárásai988-ban a Rinya patak melletti kis halmoknál (a víztől 150 m), a Belegi út közelében, mocsaras terület mellet. Kohótelep felszíni nyoma. Vasszaros dűlő: (A megye földrajzi neveit tartalmazó térkép rossz helyen mutatja!) B: Kohótelep felszíni nyoma. C: Szétszórtan sok 4-8 cm-es vassalak, patics cserepek, téglatörmelék, faszén. Középkori kerámia. D: Ák ? E: STAMLER 1996, 2. ábra. 16. POLÁNY • A: Stamler Imre terepbejárása a Geszti felé eső határrészen. C: Szórványos vassalakok, kelta és római cserepek. D: LT ?, R ?, Ák ? E: STAMLER é. n. 32. 17. PUSZTAKOVÁCSI, Felsőkölked • A: Németh Péter terepbejárása, Gazdag István gyűjtése egy korábbi vízfolyástól viszonylag nagyobb (600800 m ) távolságra; 1988. (Ajándék, ill. terepbejárás.) A Marcali - Öreglak műúttól É-ra menő földút K-i oldalán, Gazdag István telkén (703-114.-es térképszelvényen.). C: Vassalakok: helyenként tömör, helyenként porózus salakdarab. Szórvány. KRM Somogy Megyei M. D: Kk. E: Honti Szilvia közlése, 1989. 18. SEGESD, Balogh föld D Kk A: Magyar Kálmán ásatása, 1987. В: A XVII. századi járószint alá 10 cm mélységbe, zsákban elrejtett kovácsszerszámok. C: Üllő, három tűzifogó, négy verő és formázókalapács, fenőkő, lemezvágó olló stb. D: Törökkor. E: MAGYAR, Segesd 1999. 19. SOMODOR • A: Stamler Imre terepbejárása a patak mellett, mocsaras, füves, fás domboldali szántón; 1988. Sumudur 1264. /ÁUO. 8: 103./ Feltehetően nemzetségi központ; É-ra Őrs patak, Szentgáloskér. Somodor pta, Somodori patak. C: Kb. 45 m átmérőjű körben változó, 2-10 cmes vassalakokat, középkori cserepeket, templomromot, paticsokat és széttúrt csontvázakat találtak. D: Árpádkor, középkor. E: STAMLER 1996, 3. ábra. 20. SOMOGYFAJSZ, ívató tó OX. A: A lelőhely, kutatástörténet 48 : A Fajszi- és Korotnai patak közelében, az erdőben fúvót, és vassalakot találtak oszlopgödör ásatásakor. Stamler Imre leletbejelentése 1988. Ásatás Gömöri János 1988., 1995. Korotnai patak mellett 1988-ban Gömöri János találta meg a gyepvasérc lelőhelyet. B: Az ásatás, a műhely leírása: Az első kutatóárok kitűzésével és ásásával egyidőben geofizikai méréseket 49 kezdtünk, hogy meghatározzuk az erdőben talált vassalak-halom kiterjedését azzal a céllal, hogy fák kivágása nélkül pontosíthassuk a műhely körvonalait. Ahol a geofizikai mérés nagyobb, pozitív anomáliát mutatott, ott azonnal kutató-szondát mélyítettünk le, feltételezve, hogy ezek az adatok a kohót, de legalább a műhelybelsőt jelölik. Majd további kutatóárkokkal kerestük meg a műhely széleit, aminek alapján megállapíthattuk, hogy eddig ismeretlen típusú vasolvasztó hely került elő. A 16 méter átmérőjű műhelygödör (25. kép) amelyben 21 vasolvasztó-kemence maradványait tártuk fel - ezt a feltevést igazolta. A műhely oldalába épített kohók medence átmérője átlag 35-40 cm, belső terük körte alakú, magasságuk az akna belsejében kb. 70 cm lehetett. Az agyagból tapasztott kohók méretben és formában az imolai típusú 50 vasolvasztó kemencékkel egyeznek meg. Somogyfajszon viszont, eltérően a korábban feltárt imolai típusú olvasztó kemencéktől,
