Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Gömöri János: Az avarkori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében

172 GÖMÖRI JÁNOS 9. KAPOSVÁR, Fészerlak puszta (Somogy m.) • A ? A: Bárdos Edit terepbejárása 2000. B: Nagy kiterjedésű vassalakmező. C: Vassalakok, fúvótöredékek. D:Kora bizonytalan, jellegében az avar koriakhoz hasonlít. E: Bárdos Edit közlése. 10. KÉTHELY» A: Terepbejárás a szántón. Költő László. C: Vassalak. D: Kora bizonytalan. E: Költő László közlése. 11. KÖTCSE, Pócapuszta D Kk A: Magyar Kálmán ásatása a patak melletti kiemelkedő dombon; Kk-i telepnyom, 1974. B: Kovácsműhely? C: Sok szórványos, szilikátos vassalak a felszínen. KRM. D: XIV-XVI. sz.-i kerámia. E: MAGYAR 1984, 221. 12. KÖTCSE, Vásártér u. 18. • Kk? A: Draveczky Balázs leletmentése középkori településen, 1963. B: Kemence: ívelt, boltozatos, keskeny, hosszú, Á: 1 m átm. és M: 1,4-1,2 m magas, agyagból épített KRM. Az ásató a kemencét fémolvasztónak tartotta. C: Vassalak? D: Középkor? E: MAGYAR 1984, 121. KRM RA 1/21/3. 774. 13. MAGYARATÁD, Kéri határra dűlő (Pörössűrű) О A: A Somogy Megyei Múzeumok igazgatója dr. Király István Szabolcs és dr. Költő László kaposvári régészeti osztályvezető az Iparrégészeti Munkabizottságot, személy szerint e sorok íróját kérte fel a magyaratádi leletmentő ásatás lebonyolítására. Az itteni vassalaklelőhelyet Eőry Béla, balatonberényi helytörténész 1988ban találta meg, őskori lelőhelyek keresése közben. 1999. június 25-én, Magyaratádra utaztam Költő Lászlóval. A lelőhely a falutól É-ra található, a Magyaratádi Nagyárok, (vagy a szentgáloskéri halastóból kivezető árok) mellett, amely vízfolyás széles árterülettel a fonai halastóhoz vezet [azon túl van Alsóbogát]. Ny-ra a lelőhelytől 3 - 5 km földúton érhető el Somodorpuszta. A domb mögött ÉNy-ra 2 -3 km-re Szentgáloskér található. A Kéri határra dűlő része a „Pörössűrű" domb, amelynek K-i lejtőjén, az ér közelében kisebb-nagyobb folyósalakok és fúvótöredékek találhatók (10. kép). Jó 200 méter hosszúságban a domb lejtőjén, a patak közelében megfigyelhető salakos foltok azonban nem függnek teljesen össze, 10-20 méteres távolság van közöttük. A nagy területen elszórt vassalakok között csak bronzkori cserepek kerültek a felszínre. A salaklelőhely jellege eltér a Bodrog-Alsóbű, Somogyfajsz, Somogyvámos-Gyümölcsény kohócsoportok felszíni nyomainakjellegzetességeitől és első látásra inkább Zamárdit, vagy a Pannonhalma melletti tarjánpusztai kohászati helyet idézi fel nagy kiterjedésével. Június 28.-án kutatóárkokkal kezdtük a feltárást (11. kép). 1. árok: H: a patakra merőlegesen 18 méter. M: -72, 72, -50, -50 cm. Felszínen sok salak, rétegben csak szórványos vassalakok. Szétszántották a műhelyszintet is. 2. árok: H: 770 cm . M: -80, -85, -65 cm. Ua. mint az előzőnél, felszínen sok salak. Műhelyszint szétszántva. Ennek alapján feltételeztük, hogy a kohókat feljebb, a pataktól távolabb kell keresni. B: Objektumok, tipológia: 1. ház (12. kép): 3. kutatóárokban (a 2. kutatóároktól D felé 60 méter távolságban) egy ház szögletes formájú foltja jelentkezett a sárga löszös talajban (13-14. kép). A szürke színű, faszénnel kevert feltöltésben igen sok kohászati törmelék volt. 25 - 30 cm mélyen, tehát közvetlenül a szántás alatt, két mellfalazat is hevert a feltöltés a tetején (1516. kép).. Mélyebben változatos méretű folyó- és zsugorsalak törmelék következett. Köztük egészen nagy, 32 cm átmérőjű darabok is a kohó medencéjéből. Az egyik mellfalazat külső részével kifelé feküdt a gödörház szélén. Felülete barnára égett agyag. Mellfalazat Sz.: 30 cm, a fúvó a mellfal tetejétől 23 cm. A fúvócsövek viszonylag kicsik. A másik darab salakos belső felületével van felfelé. Sz.: 33 cm, M: 24 cm, a fúvó a mellfal tetejétől: 16 cm, V: 7 cm. A mellfalazat kissé íves. A fúvócső nem pontosan a középtengelyében helyezkedik el (14 ill. 19 cm). Alul 8 cm-es salak ragadt az égett agyaghoz. Sok nagyobb pörkölt vasércet találtunk a ház feltöltésében, ezek szerkezete nem porózus. Nem a fajszihoz, hanem a soproniakhoz hasonlítanak. A ház 230 x 300 cm-es alapterületű. A ház gödrének mélysége a tűzhely mellet az eredeti felszíntől mérve -110, a nyesett szinttől -65 cm. Bejárata enyhén lejt lefelé, mélysége az eredeti felszíntől -58 cm, a nyesett szinttől -25 cm. A Ny-i sarokban kőtűzhely maradványait figyeltük meg, homokkődarabok pirosra égve, vassalakokkal együtt képezik ezt a tűzhelyet. Az egyik kő mellett egy kis római tégladarab is volt. A tűzhely külső átmérője: 70 x 95 cm. A tűzhely feltöltése tiszta sárga agyag. A sárga agyagos padlón szétszórva égett tűzhelykövek hevertek az É-i cölöplyuk közelében. A házat elhagyása után azonnal vassalakos törmelékkel kezdték feltölteni. A kohó a házon kívül volt. A ház kemencéjében két plató van, gyengén kiégve. Az alsó, enyhén pirosra égett felület a ház szintjével egy mélységben látható. A kemence égett kövei között sok vassalak is található. A szivacsos salakok a kemence második periódusában kerültek az építménybe. A ház fala a kemence mellett ki van égve. Itt a fal 50 cm magas. Megfigyelhető a kemence megosztása, egy részének lerekesztése, amit a ház falától 38-40 cm távolságra egy 25 cm magas agyagtapasztással képeztek ki, amely kívülről tiszta sárga agyaggal szigetelt. A 25 cm széles kemenceszájat egy élére állított lapos kő mellett tapasztották ki. Az eredeti kemence plató 60 cm szélességben ez alatt a kemence-osztó tapasztás alatt eredeti szélességében megmaradt. A leszűkített kemence belső átmérője 38 cm és 55 cm. Mérete tehát egy kohó méretének felel meg. Feltöltésében sok másodlagos vassalak volt. Alja azonban csak mintegy 1 cm vasta-