Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
Király István Szabolcs: A gazdaságilag fejlett országok hatása a mezőgazdaságunk fejlesztésére (1790-1944).
476 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS - és a cséplés munkaszakaszaiban? 8. Milyen fejlődési fokozatok figyelhetők meg az alkalmazott erőgépeket illetően? Hogyan hatottak a vizsgált országok: - a szél- és vízi erőgépek, - az állati meghajtású erőgépek, - a gőzgép, - a belsőégésű motorok, a traktorok, - és a villamos motorok elterjedésére? 9. A humán erőforrás miként befolyásolta a magyar mezőgazdaság technikai fejlődését? Miért a gőzgép vezette be a gépészt a mezőgazdaságba? 10. A magyar mezőgazdasági gépgyártás hogyan és milyen mértékben segítette a magyar mezőgazdaság technikai fejlődését? A külföldi gyárak milyen hatással voltak e fejlődésre? 11. Befolyásolta-e a mezőgazdasági gépek külkereskedelme a kalászos gabona termesztésének gépesítését? Mi a szerepe ebben az angol, a német és az amerikai gépgyártásnak? 12. Az alkalmazott erő- és munkagépek munkateljesítményét illetően hogyan alakult a kézi, a fogatos és a gépi munkák aránya 1871, 1895 és 1935-ben? Milyen következtetések adódnak ebből? ANYAG ÉS MÓDSZER Az értekezés jellegéből következik, hogy a célkitűzésekre adandó válaszok megfogalmazásához szerteágazó kutatásra volt szükség. A levéltári források közül ki kell emelnem a Somogy Megyei Levéltárban található Mernyei Piarista Kusztódiátus mintegy 130 ifm. anyagát, amelyet az alkalmazott gépek vonatkozásában teljesen feldolgoztam. Ez nagy hasznomra volt a ma már klasszikusnak számító nagybirtok-monográfiák megfelelő értékelésénél is. A Baranya Megyei Levéltárban a pécsi mezőgazdasági gépgyárak és a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara működéséről szereztem fontos információkat. Az Országos Levéltárban az 1. világháború utáni időszak mezőgazdasági gépesítéssel összefüggő iratait és a vonatkozó gépgyárak fondjait kutattam. Az általános agrártörténeti szakirodalmi forrásokon túl részletesen elemeztem az 1871-es, az 1895-ös, az 1915-ös, az 1935-ös országos mezőgazdasági statisztikákat, amelyeket több esetben összevetettem a Somogy megyei adatokkal. Ez utóbbi helyen a közgazdasági előadó(k) jelentései is hasznos forrásnak minősültek. Az egyes mezőgazdasági gépek, eszközök történetéről, hazai elterjedéséről készült monográfiák, a gépek szerkezeti felépítését, működését, üzemeltetését, javítását és karbantartását ismertető könyvek, füzetek, prospektusok alapos ismerete nélkülözhetetlen volt. (Mindenekelőtt Balassa Iván, Barbarits Lajos, Balassa Frigyes, Ordódy János, Jalsoviczky Géza, Sass Gábor, Pálfy György, Réz Gyula és Hajdú Ráfis János munkái.) Nagy haszonnal forgattam a magyar mezőgazdasági gépgyártás történetével foglalkozó műveket. (Puskás Vilmos, Estók János, Sevin Henrik, Kund Ede, Sárközi Zoltán, Szigetvári István és Szilágyi Gábor munkáit.) A külföldi gyártmányú gépek magyarországi megjelenését, fogadtatását és elterjedését a Magyar Gazdasági Egyesület, majd az Országos Magyar Gazdasági Egyesület folyóirataiban - Gazdasági Tudósítások, Gazdasági Lapok, Köztelek - egy évszázadnyi időszakon keresztül kísérhettem figyelemmel. A több, mint százezer oldal döntő forrásnak bizonyult. Különösen fontos volt az új gépek üzemeltetésével, az új és régi gépek, módszerek összehasonlításával nyert ínformáció. Az eszközváltások gazdasági elemzése, az új hasznosságának gyakorlati igazolása rávilágít a korabeli szakemberek mentalitására, a váltások közgazdasági célszerűségére. (Kézi cséplés-járgányos cséplésgőzgéppel való szemnyerés; kézi vetés-szórvavetéssorvetés; -járgány-belsőégésű motor; fogatos szántásgőzszántás-traktoros szántás.) A hatalmas tényanyag életközeibe hozta a feudális gazdaságból a tőkés gazdaságra való áttérés mindennapi gondjait is, konkrét adatokkal bizonyítva, illetve kiegészítve a szakirodalomból ismert általánosításokat. A kalászos gabona termesztésében használt gépek jelentős részét a magyar mezőgazdasági gépgyűjteményekben is tanulmányoztam. Ez részben segítette a szakirodalom jobb megértését és lehetővé tette az egyes szerkezeti megoldások változásának konkrét megfigyelését, a gépgyártás színvonalának megítélését. (Mezőkövesd, Kétegyháza, Gödöllő, Zirc.) Az idegen nyelvű források közül a témám szempontjából alapvető szakkönyveket tanulmányoztam. Az angol irodalomból: G.E. Fussel; O.Beaumont; J.W. H. Higgs, J.A.Symon, E.Lipson az amerikaiból: J.W. Oliver, N. S. В. Gras, Oetken Frigyes, ifj. gr. Széchenyi Imre; a németből: A.Thaer, Person, Wiebeking, G. Fischer, G.Franz, E.Klein, W.Hamm, J.Rezek, és M.Eyth munkáit fordítottam le. A francia Lasteyrie és Dombasle témámhoz kapcsolható könyvei is hasznosak voltak. A kutatás tartalma meghatározta az alkalmazható módszereket, amelyekre a megfigyelés, az összehasonlítás, az elemzés, a következtetések levonása, okokozati összefüggések feltárása volt a jellemző. Az értekezés szerkesztése a GATE előírásait követi. A jobb megértés érdekében az elemzést ábrák, táblázatok, diagrammok teszik szemléletessé. A KUTATÁS EREDMÉNYEI Az értekezés széles körű szakirodalmi, levéltári és múzeumi kutatás alapján választ ad azokra a kérdésekre, amelyeket az agrártörténeti kutatások eddig egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen vizsgáltak. Komplex módon elemeztem azokat a hatásokat, amelyek a mezőgazdaság fejlesztését, ezen belül annak
