Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Király István Szabolcs: A gazdaságilag fejlett országok hatása a mezőgazdaságunk fejlesztésére (1790-1944).

A gazdaságilag fejlett országok hatása a mezőgazdaságunk fejlesztésére (1790-1944)1 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS A MUNKA ELŐZMÉNYEI, KITŰZÖTT CÉLOK Több mint két évtizedes kutatómunka összegezése az értekezés. Az agrártörténeti kutatásra, mint egykori mérnök-tanárt az ösztönzött, hogy a korszerű mezőgazdasági munkaszakaszokat és gépeket sokkal meggyőzőbben lehet tanítani a múlt ismeretében. Az 1970es években Somogy megye agrártechnika-történetét kutattam, amelynek egyik eredménye egy mezőgazdasági-műszaki doktori értekezés volt. (A cséplés gépesítésének technikai fejlődése 1919-ig különös tekintettel Somogy megyére. GAT 1979.) A megyei kutatás másik eredménye egy 32 darabból álló mezőgazdasági erőés munkagép-technikatörténeti gyűjtemény. Néhány év múlva a kutatás horizontja kitágult. A levéltári, könyvtári és múzeumi források elemzése arról győzött meg, hogy a gazdaságilag fejlett országoknak meghatározó jelentőségük volt a magyar mezőgazdaság fejlődésére, kivált a technikai fejlődésre. A kutatás természetesen kétirányú, de azt, hogy Magyarország milyen hatással volt a fejlett országok mezőgazdaságára, nem vizsgáltam. Az a meggyőződésem, hogy a magyar növénytermesztés, különösképp az azt meghatározó gabonatermesztés technikai feltételeinek komplex vizsgálata az agrártörténeti kutatás egyik hiányzó láncszeme. Baiassa Iván fogalmazta meg: "A tudomány területei messziről szilárd, zárt és végleges rendszernek látszanak, de ha közelebbről vizsgáljuk, mindjárt észreveszszük, hogy ez a látszat csak a távolságból adódik." (Baiassa I. 1979.) Ez a fajta közelítés tette szükségessé, hogy az értekezés címében jelzett területet leszűkítsem, s a kutatás fókuszát a kalászos gabona munkaszakaszaira koncentráljam. Az évezredes mezőgazdasági termelésben a 18. század hozott jelentős változást, mindenekelőtt az Angliában kibontakozó ipari forradalom következményeként. A növekvő népesség, s a korabeli háborúk fokozták a mezőgazdasági termények iránti keresletet, amely a piac kibővítését sürgette kezdetben NyugatEurópában, majd sok évtizeddel később Kelet-Európában is. Mindez a mezőgazdaság fejlődésére komplex módon hatott. A fejlett országok hatásának kézzel fogható eredménye nem csupán a technikai fejlesztésnek köszönhető. A mai értelemben vett mezőgazdasági műszaki fejlesztésről az általam meghatározónak tekintett Anglia, Németország és az Amerikai Egyesült Államok esetében ugyan nem beszélhetünk egységesen a 19. század kezdetétől, de arról igen, hogy e fejlődés szellemi előkészítése már a 18. század második felében, illetve annak végén elkezdődött. Acél akkor is: - a munka termelékenységének a fokozása, a profit növelése, a technikai feltételek javítása, a terméshozamok növelése, majd a fejlődés magasabb fokán a minőség javítása és a választék bővítése volt. Mindezt segítette a nyomásos gazdálkodás megszüntetése, a tagosítás, a tulajdonviszonyok rendezése, a belterjesebb, intenzívebb gazdálkodás. A termelés hatékonyságának növelésében a növénytermesztés, a műtrágyázás, a talajjavítás, a korszerű istállózás profitnevelő összerendezését a racionális üzemvitel segítette. Mindebben az alkalmazott munkaeszközöknek meghatározó szerepük volt. Tehát a fejlesztést komplex módon értelmezem, de a szerteágazó tényezők közül a termelőeszközökre gyakorolt hatást vizsgálom. A kalászos gabona munkaszakaszainál (talajművelés, vetés, aratás, cséplés) konkrét gépek bemutatásával, elemzésével bizonyítottam, hogy Anglia a vetőgépek, a gőzcséplők és a gőzekék elterjesztésében, az Amerikai Egyesült Államok a fűkasza és az aratógép, valamint a traktorok alkalmazásában, Németország a belsőégésű motorok és a villamos erőátvitel magyarországi meghonosodásában játszottak meghatározó szerepet. E megállapítások az alábbi kérdések segítségével megfogalmazott célkitűzéseken alapulnak. 1. Milyen tényezők segítették, illetve gátolták a magyar mezőgazdaság technikai fejlődését? 2. Melyek azok az országok, amelyek a magyar mezőgazdaság, s mindenekelőtt a kalászos gabona termesztésének technikai fejlődését leginkább befolyásolták? 3. Van-e hasonlóság a mezőgazdaság fejlődésében a vizsgált országok és Magyarország között? 4. Melyek az angol, a német és az észak-amerikai (USA) mezőgazdaság technikai fejlődésének fő jellemzői? Miért Anglia a fejlődés bölcsője? 5. A jelzett országokban milyen fejlődési szakaszok határolhatók el? A magyar fejlődés hogyan szakaszolható? 6. A technikai fejlődés kezdeteit és a későbbi időszakokat mi jellemzi? 7. Milyen konkrét hatása volt a fejlett országoknak az alkalmazott munkagépek magyarországi megjelenésében és elterjedésében - a talajművelés, - a vetés - az aratás 1. Ph. D. értekezés tézisei, amelyet a szerző 1998. márciusában védett meg.