Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
Marián M. 1998: A Zselic kétéltű és hüllő faunájáról (Amphibia, Reptilia)
300 MARIÁN MIKLÓS 11.kép: A farönkök lehámló kérge alatt talál búvóhelyet a fali gyík /Podarcis muralis/. /Fotó: Puskás Lajos/ Photo 11.:The wall lizard find its hiding place under the exfoliating barks of treetrunks. /Photo: L Puskás/ Élőhelyei a melegebb klímához kötöttek. Ezen belül azonban éppúgy előfordul száraz, köves, napos terepen, mint hegyek, dombok patakjainak nedves partjain. Kultúra-követő faj: kertekben, parkokban is megtelepszik (Engelmann 1985). A Vörös-dombon 1985. május 26-án fölfedezett lelőhelyen laza, de elég népes populációban élő fali gyíkokat találtunk. Mintegy 200x100 m-es kijelölt próbaterületen 45 perc alatt 23 példányt figyeltünk meg. Bükkös-tölgyes irtáson, meredek DK-i kitettségű domboldalon élt az állomány. Tojásaikat a ledöntött, helyszínen hagyott vastag rönkök korhadó, porhanyós anyagában találtuk. Tojás méretek: hosszúság: 10-11 mm. A Podarcis muralis - érdekes módon - itt téli álomra a földön heverő, vagy még lábon álló öreg fatörzsek kérge alá húzódik. 8-10 példány egy helyen (1985.10.20.) A természetvédelem feladata a fali gyík jellegzetes dombvidéki élőhelyének fenntartása és megőrzése. •\6. Anguis fragilis fragilis LINNAEUS - Törékenygyík Teljes hossza. O" 464 mm, 9 310 mm, testhossza: O" 349 mm, 9 230 mm, farokhossza: CM 15 mm, 9 70 mm. Lelőhelyei: Kis-állás, Denna-erdő (Bárdudvarnok): cseres-tölgyesben, erdei úton: 1985.05.25. - Lipótfa (Bárdudvarnok): Szilas-patak völgye (elgázolva) 1986.05.15. - Ropoly-erdő (Töröcske): gyetyános-tölgyesben, erdei úton (elgázolva) 1986.10.18. - Vörös-domb (Zselickisfalud): Enyezdi-erdő, harsas-tölgyes, erdei úton I pld. eltaposva, 1 pld. elvagdalva: 1986.05.16. - Vörösdomb, Vitorági erdő, eredi úton (eltaposva): 1985. 10.18. Magyarország erdős tájain általában mindenütt él. A Zselicben is, a számára alkalmas élőhelyeken széltében megtalálható. A nyirkos erdőszéleket, erdei utak mentét, erdei tisztások szegélyét, nedves völgyek rétjeit, bokrosait kedveli. A törékenygyík lassú mozgású, hajnalban és szürkületkor aktív, de szeret napozni az erdő nyílt helyein, utak szélén. Ez okozza a vesztét, mert az erdei jármüvek sokat eltaposnak. A tudatlanságból eredő kígyógyűlölet is sokat elpusztít közülük: vaskígyónak, árvakígyónak nevezik és irtják, ahol érik. A természetvédelemnek a hatékony felvilágosító munka a feladata. SERPENTES - KÍGYÓK 17. Elaphe longissima longissima (LAURENTI) - Erdei sikló Teljes hossza: O" 943 mm, 9 825 mm, testhossz: СГ781 mm, 9 637 mm, farokhossz: O" 162 mm, 9 188 mm. Lelőhelyei. Kaposgyarmat: a 13. sz. őrház padlásán agyonverve 4 példány. (Teljes hosszuk 1300 mm, 870 mm, 1250 mm, 1140 mm): 1954.07.12. - Lipótfa (Bárdudvarnok): országúton, eltaposva: (leg.: Tóth Sándor) 1987.05.15. -Vörös-domb (Zselickisfalud) Enyezdierdő, erdei kunyhó padlásán: 1985.05.26. Mediterrán faj. Magyarország erdős vidékein előforduló, nem gyakori kígyó. A Zselic erdeiben kis számban él. Termofil állat lévén, előnyben részesíti a délies kitettségű, ritkás erdőrészeket, bokros oldalakat. Az elhagyott, romos épületek, erdei kunyhók, vadetetők szénapadlásán is szívesen tartózkodik. Párosodását megfigyeltem 1985. május 26-án. (Enyezdi-erdő, napfényes idő, 18.00 óra, 19 C° ). Az erdei sikló kiválasztott búvóhelyére rendszeresen visszatér. Ezt látszanak bizonyítani a levedlett bőrök, melyeket a fent említett erdei-kunyhó padlásán találtam. Egyébként is kis létszámú állományának zsugorodását . a gépjárművek rohamos szaporodása (egyre több a köves-országúton melegedő kígyó eltaposása) és az emberi tudatlanság (a kígyók irtása) okozza. A természetvédelem mentheti meg egyes élőhelyeinek biztosításával. 18. Coronella austriaca austriaca LAURENT! - Rézsikló Teljes hossza: 9 (gravid): 540 mm, testhossz: 460 mm, farokhossz: 80 mm.
