Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Marián M. 1998: A Zselic kétéltű és hüllő faunájáról (Amphibia, Reptilia)

A ZSELIC KÉTÉLTŰ ÉS HÜLLŐ FAUNÁJÁRÓL 299 A mocsári teknős a vízhez ragaszkodó, főleg szürkületkor és éjjel aktív „ragadozó". A férgektől, vízi ízeltlábúaktól kisebb halakig, dögökig mindenféle állati táplálékot elfogyaszt. Növényi hajtásokat, virágokat, gyümölcsöt is eszik. Párosodását május közepén (1984. május 12. és 1986. május 15.) a Zsippói-halastóban figyeltem meg. Az Emys orbicularis érdekes életmódú, erősen fogyatkozó állományú, védett hüllőnk. A természetvédelem feladata víziélőhelyeinek és vízmenti, szárazföldi tojásrakó helyeinek fenntartása, megőrzése. SAURIA - GYÍKOK 14. Lacerta agilis agilis LINNAEUS - Fürge gyík Teljes hossza: 99 178-210 mm, testhossza: 80-85 mm, farokhossza: 102-130 mm. Lelőhelyei: Denna-erdő (Bárdudvarnok): magaskórós állományban: 1985.05.24. - Hajmás: gabonatábla szélén: 1954.06.12. - Katlan-völgy (Zselickisfalud): zsombékos: 1987.05.15. - Lipótfa: Szilas-patak mellett: 1985.05.22. - 1986.05.15. - Tokaji-halastó mellett (Kaposvár): 1954.09.17. - Zselickisfalud: 1983.09.23. Zsippó (Bárdudvarnok): kiszáradt zsombékosban: 1984.05.11. - nedves réten: 1984.05.12. Pontomediterrán faunaelem. Magyarországon széltében elterjedt. A Zselic egész területén megtalálható. A napos, ritkább vegetációjú, nem túl nedves helyeket (erdőszélek, rétek, gyomos mesgyék) kedveli, néha azonban mocsaras, nedves területeken is él. Kultúrakövető faj, ezért kertekben, parkokban is előfordul. Nappali aktivitású, emberi szempontból hasznos, rovarpusztító állat. Védelme érdekében célszerű lenne egyes fürge gyík populációk számára egy-egy biotópot fenntartani, túlságos beerdősülését megakadályozni, peszticidektől, herbicidektől mentesíteni. 14.a. Lacerta agilis LINNAEUS var. rubra LAURENTI A fürge gyík vöröshátú változata Rendszertanilag nem különíthető el a faj tipikus alakjától. Ritka, de hazánkban sok helyen előfordul ez I a színváltozat. A Zselicben a Vörös-domb közelében, a Katlanvölgy zsombékosában figyeltem meg (1987.05.15.). Élőhelye, életmódja megegyezik a fürge gyíkéval. 15. Podarcis muralis muralis (LAURENTI) - Faligyík Teljes hossza: 99 152-158 mm, testhossz: 59-60 mm - farokhossz: 93-98 mm. Lelőhelyei. Vörös-domb (Zselickisfalud): Vitorágioldal, erdei irtás: 1985.05.26. - Vörös-domb (Zselickisfalud) Enyezdi-oldal, erdei kunyhó cserepes tetején: 1985.05.26. - Vörös-domb: 1985.10.20. -1986.05.20. 9. kép: Fali gyík /Podarcis muralis/. /Fotó: Tóth Sándor/ Photo 9.: Wall lizard /Podarcis muralis/. /Photo: S. Tóth/ 1987.05.15. -Somogyhárságy: löszfalon: 1989.10.25. (Kerek, Varga, 1989). Mediterrán eredetű faunaelem. Magyarország hegy- és dombvidékein szigetszerűen elszórt foltokban élnek populációi. A Zselicben eddig csak a táj középső részéből került elő. 1985. évi itteni fölfedezése meglepetésként hatott, mert herpetológiai irodalmunk, mindezidáig, a Dél-Dunántúlról csak a Mecsek-hegységből tartotta számon. A Zselic herpetofaunájának egyik jellemző faja. 10. kép: A kiszáradó öreg fák kérge alatt rejtőznek a fali gyíkok. /Fotó: Puskás Lajos/ Photo 10.: Wall lizards hide under the barks of the old, shrivelling trees. /Photo: L. Puskás/