Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Marián M. 1998: A Zselic kétéltű és hüllő faunájáról (Amphibia, Reptilia)

A Zselic kétéltű és hüllő faunájáról (Amphibia, Reptilia) MARIÁN MIKLÓS MARIÁN, M.: On the amphibian and reptile fauna of the Zselic (Amphibia, Reptilia). Abstract: The author researched the life of the amphibia and reptilia of the Zselic in the years of 1954-1956 and 1983-1987. The result of the research has been summarized. Exact data are given on their locality and biology. The author indicates the tasks which have to be done for protecting certain species. Bevezetés A cím is elárulja: a tanulmány nem kívánja azt a látszatot kelteni, hogy a herpetofaunának minden ismérvét tartalmazza. Mégis, miután - tudtommal - tájunk kétéltű és hüllő népességének viszonyairól áttekintő munka még nem jelent meg, indokoltnak látszott hat év gyűjtéseinek, terepjárásainak naplómban rögzített adatait közzétenni. Másrészt az első három év gyűjtéseinek, kutató útjainak múzeumtörténeti vonatkozása is van: azzal az anyaggal alapoztam meg a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum akkor induló természettudományi gyűjteményét. Mindezért készséggel teszek eleget a Somogyi megyei Múzeum kínálta lehetőségnek, és közlöm az e tájra vonatkozó ismereteimet. Hat éven át kutattam a Zselic egyes tájainak kétéltű-hüllő világát. 1954-56-ig a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum kötelékében, 1983-87-ig a Pécsi Janus Pannonius Múzeum által szervezett „Mecsek és környéke természettudományos kutatóprogram" keretében vizsgáltam a Zselic kistájait. Nem tudtam bejárni a táj minden zegét-zugát, de útjaim során elég jó hozzávetőleges képet kaptam a herpetológiai viszonyokról. Adataimmal bővíteni kívánom hazai faunisztikai ismereteinket. Ezek alapul szolgálhatnak a fauna változásainak összehasonlító vizsgálatához, ami azért is jelentős, mert a Zselic Tájvédelmi Körzet állatvilágának megőrzését segíti elő. Köszönetemet fejezem ki a Somogyi Megyei Múzeumnak, Természettudományi Osztályának személy szerint dr. Ábrahám Leventének, a tanulmány publikálásra való biztatásáért, a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályának, kutatómunkám egykori támogatásáért. Köszönettel gondolok Puskás Lajosra, dr. Traser Györgyre, Nagy Lórántra, akik kutatóútjaimon segítő kísérőim voltak. Dr. Tóth Sándornak a lelőhelyek „Universal Transverse Mercator" (UTM) hálótérkép szerkesztéséért, a fotók átengedéséért, Puskás Lajosnak a fotókért, jr. dr. Marián Miklósnak a tanulmány technikai kivitelezésében nyújtott segítségért mondok köszönetet. Anyag és módszer A rendszeres gyűjtő, megfigyelő munkát mind a tavaszi, szaporodási, mind az őszi, hibernálás előtti időszakra kiterjesztettem. Gyűjtési módszerem a vízi-biotópokban a hálózás, szárazföldi élőhelyeken az egyelés volt. Állománybecslést lineáris módszerrel (vízparti zónák) és kvadrát módszerrel (szárazföld) végeztem. Az állatok testméreteit a Dely-módszer szerint vettem fel (Dely 1964, 1978) A gyűjtött állatokat magam preparáltam, és mint bizonyító példányok a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályához kerültek. Természeti viszonyok A kétéltűek és hüllők igazi „földhöz (vízhez) ragadt" állatok. Poikiloterm szervezetek, így életük, elterjedésük nagymértékben függ a talaj, a víz milyenségétől. Ezért célszerű legalább vázlatosan áttekinteni azokat a környezeti adottságokat, amelyben területünk herptiliai élnek. A Zselic „hegyes-völgyes, gödrös vidéke" erősen elüt az északról határoló Külső-Somogy dombvidékétől, a tőle nyugatra fekvő Belső-Somogy homokterületétől és a délről határoló Dráva síktól. Csak keleten nincs természetes határa, mert az itt húzódó Tolna-Baranyai dombvidék geológiai felépítése csak alig különbözik tőle. (Kogutovicz 1930). Itt mesterséges határvonalul a Dombóvár - Szentlőrinc - Bükkösd vasútvonal fogadható el. Tájképileg is különleges benyomást keltő: nagyjából azonos magasságú - egyenes dombhátakból álló -, a bevágódott patakvölgyek által tagolt dombvidék. Mondhatnánk „miniatűr hegyvidék". Legmagasabb pontja a Hollófészek 358 m tszf. Földtörténeti harmadkori üledékekből és negyedkori pleisztocén-korszaki löszből épült fel. A pannon üledékek agyag, vagy homokos iszapos-agyag formájában talajképző kőzetként jelentkeznek. A pleisztocénkorszaki képződmények iszapos agyag, ill. nagyobbrészt lösz üledékek, amelyek inkább az alacsonyabb hátakat, völgyoldalakat borítják. A Zselic jellegzetes talaja - az éghajlatai viszonyoknak és az egykori erdős vegetációnak megfelelően kialakult - barna erdei talaj a terület mintegy 90%-át borítja. A Raman-féle barnaföld inkább a peremvidékeken és főleg a mezőgazdasági területeken dominál. A