Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Bondár Mária: Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-major lelőhelyen

KÉSŐ RÉZKORI TELEPÜLÉS MARADVÁNYAI ORDACSEHI-MAJOR LELŐHELYEN 15 sa figyelhető meg. A jelenségeket az eltérő életmóddal magyarázta: a szarvasmarhatartó, nomadizáló badeni népesség csak rövid ideig tartózkodott egy-egy helyen (ezért van olyan sok egyrétegű badeni telep a kultúra egész területén), míg a letelepült, s főként földművelés­sel foglalkozó kostolaci lakosság hosszabb ideig lakott ugyanazon a helyen, ezért épített tartósabb felszíni házakat. 73 A korábbi jugoszláv kutatás szerint a telepeknek há­rom típusa különböztethető meg: 1) egyrétegű vagy ún. "tiszta" kostolaci telepek 2) más kultúra telepén import leletként előforduló kostolaci darabok 3) többrétegű telepen, önálló rétegben jelentkező kostolaci település. Magyarországon a kostolaci kultúra mintegy 30 te­lepe ismert. 74 Döntő többségük nem "tiszta" kostolaci telep, vagy a badeni kultúra telepével közös (Palota­bozsok, Pécs-Vasas, Hódmezővásárhely -Bodzáspart, Szigetcsép stb.) vagy valamely kora bronzkori kultúra lakóhelyén kerültek elő kostolaci gödrök is (Szigetcsép­Tangazdaság, Szigetszentmiklós-üdülősor). A többi le­lőhely felszíni gyűjtésből vagy nem hiteles körülmé­nyeknek köszönhetően vált ismertté. A hazai lelőhelyek anyaga elsősorban gödrökből került elő, épületre utaló adat vagy különleges jelenség kevés van. Palotabozsokon az 1. ház feltárásakor a házon be­lül egy széles padozatot figyelt meg Török Gy., ame­lyen az edényeket tárolhatták. 75 Hasonló jelenséget fi­gyeltek meg Pivnicán is. Szigetcsépen a badeni, kostolaci és kora bronzkori gödrök vegyesen fordultak elő, néhány esetben lehe­tett csak eldönteni, melyik korszak gödre metszi a má­sikat. A települési jelenségek egyértelműen gödrök, két földbemélyített kemence boltozatának maradványa (7. és 13. obj.), 76 egy kerek, tapasztott tűzhely hamuzó­gödörrel (16-17. obj.), 77 és egy gödörben megfigyelt tűzhely maradványa (10. obj.) 78 jelenti a települési je­lenségeket. Dunaszekcső-Várhegy lelőhelyet Ecsedy I. "tiszta", azaz egyrétegű kostolaci telepnek határozta meg. A le­lőhelyről származó leleteket elsősorban Csanády György magángyűjteményéből közölte, amelyek nem hiteles körülmények között kerültek elő. Ecsedy I. saját leletmentéséből csak válogatást közölt, a települési jelenségeket nem tárgyalta. 79 Szigetszentmiklós-üdülősoron szintén gödrös tele­pülés került elő, különösebb települési jelenségről nem tesz említést az ásató. E lelőhelyen is részben kevere­dett a kostolaci leletanyag a késő badenivel illetve a ko­ra bronzkorival, néhány esetben önálló gödörből került elő. Szigetszentmiklóson a feltárt 2500 m 2-en 9 gödör volt késő rézkori, ezek közül egy tapasztott tűzhely tü­zelőgödörrel jelezte a települési jelenségeket, épületre utaló nyomokat nem említett az ásató. 80 IV. Értékelés Ordacsehin olyan késő rézkori település került elő, amelyen mind a késő badeni, mind a kostolaci kultúra leletei megtalálhatók, szórvány cserépként egy kora bronzkori, a vuéedoli kultúrába sorolható táltöredék is előkerült. A csak badeni vagy csak kostolaci leletanya­got tartalmazó gödrök egymás mellett, egymást kiegé­szítve kerültek elő, amelyek a két kultúra egyidejű meg­telepedésére utalnak. Ugyancsak ezt támasztják alá azok a gödrök is, amelyekben mind a késő badeni, mind a kostolaci leletek előkerültek. A település nagyságát tekintve Ordacsehi a Szigetszentmiklós-Üdülősoron vagy a Szigetcsépen feltárt telephez hasonlítható. E lelőhelyen is, mint lát­tuk, a kostolaci kultúra eddig ismert települési jelensé­geivel találkoztunk (méhkas alakú gödrök, megújított padlószintek, égési rétegek, házak (?)). A települési jelenségeket vizsgálva megállapítható, hogy az ásató Füle P. szerint több tűzhely (71, 127. ob­jektum) és ház került elő. 81 Ordacsehin a 71, a 90, a 161, a 168, 181, 182-183. objektum lenne ház, azaz a mintegy 300 m 2-en 6 késő rézkori (ebből 3 kostolaci) házat tártak volna fel az ásatok: A késő rézkori objektumok közül a 71. objektum (4,5 x 4 m) házként lett meghatározva, amelynek alján paticsos tapasztás volt, DK-i részén pedig tűzhely. A 90. objektumban (5,5 * 4,5 m) többször megújított ke­mence átégett rétegét figyelték meg. Ugyancsak ház­nak tekintették az ásatok a 181. objektumot (3,5 x 2,8 m) is, amelynek alján tapasztás, fölötte 30 cm-es réteg­ben vöröses-fekete, átégett rész volt. A kostolaci objektumok közül a 161. objektumot (3 x 2,5 m) is háznak határozták meg, amelynek alján 5-8 cm vastag, átégett réteg volt. A 168. objektumban (4,5 x 3 m) járószintet és egy cölöplyukat figyeltek meg. Az ásatok szerint a 182. objektum (4,2 x 3j m) is ház lehetett, alján tapasztás volt, padlóját egyszer megújí­tották, a 183. objektum lehetett a bejárata. A kostolaci kultúra településeinek rövid áttekintése után láthatjuk, hogy az ismert házak (Pivnica, Gomolava) általában 6-8 x 4 m-esek, több esetben két­helyiséges, paticsfalú, döngölt padlójú épületek voltak, minden esetben a házban lévő tűzhellyel. Az Orda­csehin feltárt objektumok egyike sem egyezik meg a törzsterületen feltárt házak leírásával, éppen ezért csak épületeknek nevezném ezeket, lakóházként történő meghatározásukkal nem értek egyet. Az Ordacsehin előkerült edények legtöbb analógiá­ját Pivnicáról ismerjük. Pivnica egyrétegű, ún. "tiszta" kostolaci telep, amelynek lényegében nincs belső kro­nológiája. Néhány edénytípushoz Gomolaváról is talál­tunk analógiát. Ordacsehin a kerámia díszítésében néhány "helyi elem" figyelhető meg, amely a törzsterületről nem is­mert. Ilyennek tekinthető az a pereme alatt és az alsó résznél is többsoros bebökdösött díszítéssel ellátott fa­zék (18. kép 14; 4. kép 6; 9. kép 6, 7), amelynek ép vál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom