Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Bondár Mária: Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-major lelőhelyen

KÉSŐ RÉZKORI TELEPÜLÉS MARADVÁNYAI ORDACSEHI-MAJOR LELŐHELYEN 15 sa figyelhető meg. A jelenségeket az eltérő életmóddal magyarázta: a szarvasmarhatartó, nomadizáló badeni népesség csak rövid ideig tartózkodott egy-egy helyen (ezért van olyan sok egyrétegű badeni telep a kultúra egész területén), míg a letelepült, s főként földműveléssel foglalkozó kostolaci lakosság hosszabb ideig lakott ugyanazon a helyen, ezért épített tartósabb felszíni házakat.

73 A korábbi jugoszláv kutatás szerint a telepeknek három típusa különböztethető meg: 1) egyrétegű vagy ún. "tiszta" kostolaci telepek 2) más kultúra telepén import leletként előforduló kostolaci darabok 3) többrétegű telepen, önálló rétegben jelentkező kostolaci település. Magyarországon a kostolaci kultúra mintegy 30 telepe ismert.

74 Döntő többségük nem "tiszta" kostolaci telep, vagy a badeni kultúra telepével közös (Palotabozsok, Pécs-Vasas, Hódmezővásárhely -Bodzáspart, Szigetcsép stb.) vagy valamely kora bronzkori kultúra lakóhelyén kerültek elő kostolaci gödrök is (SzigetcsépTangazdaság, Szigetszentmiklós-üdülősor). A többi lelőhely felszíni gyűjtésből vagy nem hiteles körülményeknek köszönhetően vált ismertté. A hazai lelőhelyek anyaga elsősorban gödrökből került elő, épületre utaló adat vagy különleges jelenség kevés van. Palotabozsokon az 1. ház feltárásakor a házon belül egy széles padozatot figyelt meg Török Gy., amelyen az edényeket tárolhatták.

75 Hasonló jelenséget figyeltek meg Pivnicán is. Szigetcsépen a badeni, kostolaci és kora bronzkori gödrök vegyesen fordultak elő, néhány esetben lehetett csak eldönteni, melyik korszak gödre metszi a másikat. A települési jelenségek egyértelműen gödrök, két földbemélyített kemence boltozatának maradványa (7. és 13. obj.),

76 egy kerek, tapasztott tűzhely hamuzógödörrel (16-17. obj.),

77 és egy gödörben megfigyelt tűzhely maradványa (10. obj.)

78 jelenti a települési jelenségeket. Dunaszekcső-Várhegy lelőhelyet Ecsedy I. "tiszta", azaz egyrétegű kostolaci telepnek határozta meg. A lelőhelyről származó leleteket elsősorban Csanády György magángyűjteményéből közölte, amelyek nem hiteles körülmények között kerültek elő. Ecsedy I. saját leletmentéséből csak válogatást közölt, a települési jelenségeket nem tárgyalta.

79 Szigetszentmiklós-üdülősoron szintén gödrös település került elő, különösebb települési jelenségről nem tesz említést az ásató. E lelőhelyen is részben keveredett a kostolaci leletanyag a késő badenivel illetve a kora bronzkorival, néhány esetben önálló gödörből került elő. Szigetszentmiklóson a feltárt 2500 m

2-en 9 gödör volt késő rézkori, ezek közül egy tapasztott tűzhely tüzelőgödörrel jelezte a települési jelenségeket, épületre utaló nyomokat nem említett az ásató.

80 IV. Értékelés Ordacsehin olyan késő rézkori település került elő, amelyen mind a késő badeni, mind a kostolaci kultúra leletei megtalálhatók, szórvány cserépként egy kora bronzkori, a vuéedoli kultúrába sorolható táltöredék is előkerült. A csak badeni vagy csak kostolaci leletanyagot tartalmazó gödrök egymás mellett, egymást kiegészítve kerültek elő, amelyek a két kultúra egyidejű megtelepedésére utalnak. Ugyancsak ezt támasztják alá azok a gödrök is, amelyekben mind a késő badeni, mind a kostolaci leletek előkerültek. A település nagyságát tekintve Ordacsehi a Szigetszentmiklós-Üdülősoron vagy a Szigetcsépen feltárt telephez hasonlítható. E lelőhelyen is, mint láttuk, a kostolaci kultúra eddig ismert települési jelenségeivel találkoztunk (méhkas alakú gödrök, megújított padlószintek, égési rétegek, házak (?)). A települési jelenségeket vizsgálva megállapítható, hogy az ásató Füle P. szerint több tűzhely (71, 127. objektum) és ház került elő.

81 Ordacsehin a 71, a 90, a 161, a 168, 181, 182-183. objektum lenne ház, azaz a mintegy 300 m

2-en 6 késő rézkori (ebből 3 kostolaci) házat tártak volna fel az ásatok: A késő rézkori objektumok közül a 71. objektum (4,5 x 4 m) házként lett meghatározva, amelynek alján paticsos tapasztás volt, DK-i részén pedig tűzhely. A 90. objektumban (5,5 * 4,5 m) többször megújított kemence átégett rétegét figyelték meg. Ugyancsak háznak tekintették az ásatok a 181. objektumot (3,5 x 2,8 m) is, amelynek alján tapasztás, fölötte 30 cm-es rétegben vöröses-fekete, átégett rész volt. A kostolaci objektumok közül a 161. objektumot (3 x 2,5 m) is háznak határozták meg, amelynek alján 5-8 cm vastag, átégett réteg volt. A 168. objektumban (4,5 x 3 m) járószintet és egy cölöplyukat figyeltek meg. Az ásatok szerint a 182. objektum (4,2 x 3j m) is ház lehetett, alján tapasztás volt, padlóját egyszer megújították, a 183. objektum lehetett a bejárata. A kostolaci kultúra településeinek rövid áttekintése után láthatjuk, hogy az ismert házak (Pivnica, Gomolava) általában 6-8 x 4 m-esek, több esetben kéthelyiséges, paticsfalú, döngölt padlójú épületek voltak, minden esetben a házban lévő tűzhellyel. Az Ordacsehin feltárt objektumok egyike sem egyezik meg a törzsterületen feltárt házak leírásával, éppen ezért csak épületeknek nevezném ezeket, lakóházként történő meghatározásukkal nem értek egyet. Az Ordacsehin előkerült edények legtöbb analógiáját Pivnicáról ismerjük. Pivnica egyrétegű, ún. "tiszta" kostolaci telep, amelynek lényegében nincs belső kronológiája. Néhány edénytípushoz Gomolaváról is találtunk analógiát. Ordacsehin a kerámia díszítésében néhány "helyi elem" figyelhető meg, amely a törzsterületről nem ismert. Ilyennek tekinthető az a pereme alatt és az alsó résznél is többsoros bebökdösött díszítéssel ellátott fazék (18. kép 14; 4. kép 6; 9. kép 6, 7), amelynek ép vál-