Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Bondár Mária: Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-major lelőhelyen

14 BONDÁR MÁRIA ahhoz nagyon közel eső részből indul. A lapos aljú merítő edények a késő badeni kultúrában is előfordulnak,

50 így csak a leletanyag összefüggésében dönthető el, hogy késő badeniek vagy kostolaciak. Ordacsehin a kúpos aljú mericék a jellemzőek, amelyek kis-(1. kép 8; 6. kép 4; 9. kép 3-4, 14; 10. kép 11; 13. kép 3) és nagy méretben (4. kép 3; 8, 15. kép 8) is előfordulnak, ez utóbbiak szájátmérője 7,6 és 9 cm között változó. Az Ordacsehin előkerült mericetördékek közül 6 származik kostolaci objektumból (4. kép 3, 8; 9. kép 3, 4, 14; 15. kép 8), ezek is az objektum felszínéről vagy a dózerolt felszín alatti 10-20 cm -bői kerültek elő. A többi töredék nyeséskor vagy szintén a humuszhoz közeli rétegből került elő, így pontosabb korhatározást nem tesz lehetővé. Korsók Ordacsehin mindössze négy díszítetlen töredék jelzi a késő badeni korsók előfordulását, e töredékek azonban bővebb értékelésre nem elegendőek. Megjegyezzük viszont, hogy a korsó, mint típus, jelen ismereteink szerint hiányzik a kostolaci kultúra edényeinek sorából. ///. A kostolaci kultúra telepei A kostolaci kultúra elterjedési területéről ismert mintegy 100 település közül kevésről áll rendelkezésünkre teljes feldolgozás, a lelőhelyek többnyire csak utalásokból ismertek, jó részük közöletlen vagy csak néhány reprezentatív leleteket tartalmaznak a publikációk. A törzsterületről részletesebben közölt, nagyobb lelőhelyek: Alihod e,

51 Belgrad-Ŝuplja Stena,

52 Èardak-Vre ina,

53 Dobanocvi-Ciglana,

54 Hissar,

55 Hrtkovci-Gomolava,

56 Jelenac,

57 Malèa,

58 Pivnica,

59 Vinèa,

60 Vuèedol,

61 uto Brdo.

62 Ezek közül csak néhányról van bővebb információnk a települések szerkezetét vagy a települési jelenségeket illetően. Pivnicán pl. az alsó rétegben egy nagy lakóépületet és kisebb gödrök nyomait figyelte meg az ásató

63 A lakóépületet a domboldalba vágták be. A ház közepén tűzhely volt, a ház mellett nagy tárológödör. A házban egy kb. 1 m széles padozatot is sikerült megfigyelni, amelyen az edényeket tartották. Felszíni megfigyelések alapján A. Benaae még 3-4 ház meglétét tételezte fel, amelyek elrendezése nem mutatott szabályos, előre tervezett települést. Ceríse-Plandiste lelőhelyen S. Dimitrijeviae természetes sánccal körülvett, kb. 600 * 400 m átmérőjű, a kostolaci kultúrához köthető nagy telepen ásott, amelynek anyaga szoros rokonságot mutat Pivnicával. Sajnos, az ásató építményekre vonatkozó adatokat nem közölt.

64 Hrtkovci-Gomolaván az 1904-ben végzett ásatás, majd a nemzetközi kampánnyá szélesedő feltárások (1953-1957 és 1965-1985 között), jelentős eredményeket hoztak a kostolaci kultúra kutatásában, települési szerkezetének ismeretében. A teli teljes feldolgozása még nem történt meg, de előzetes publikációkból, konferenciákon elhangzott értékelésekből ismerjük a legfontosabb eredményeket.

65 Gomolava rétegtani adatai alapján B. Brukner három kronológiai szintet különített el: Gomolava lll/1b=Baden-Kostolac I; Gomolava lll/2b=Kostolac II; Gomolava lll/b=Kostolac lll-Vuèedol A.

66 Gomolaván az 1965 előtt végzett kutatások alapján a kostolaci kultúra két építési periódusát határozták meg.

67 Az 1979-1980. évi ásatási szezon jelentős új eredményeket hozott. A feltárt épületek egymáshoz való viszonyából, horizontális stratigráfiájából valamint a leletek tipológiai összehasonlításából három kostolaci korszakot határoztak meg a jugoszláv kutatók.

68 Gomolava tipológiai alapon elkülönített periódusai alapján meghatározott relatív kronológia szerint a Baden-Kostolac-Vuèedol kultúra egymást követte. Ezt azonban itt más adat nem támasztotta alá, maga J. Petroviœ is megjegyezte, hogy zárt együttesben egyik kultúra anyagát sem találták meg.

69 Nyolc épületet tártak fel, mindegyik paticsfalú, faszerkezetes ház volt döngölt padlóval, a padlón égésnyomokkal. Bár kevés cölöplyuk került elő, feltételezhető, hogy a házak tetőszerkezetét cölöpök tartották, a tető nyeregtető volt. A házak közepes méretűek 6-8 * 4-m-esek voltak. A házak belsejében talált falmaradványok alapján megállapítható, hogy két helyiségből állottak. A házakban kerek vagy ovális tűzhelyek voltak. Minden házat tűzvész pusztított el, s ezt követően már nem építették újjá. A kutatás által sokáig nomád állattenyésztőnek tartott kostolaciakról Gomolaván is bebizonyosodott, hogy letelepült földművelők, sokáig egy helyben élők voltak. (Ezt a megállapítást - a törzsterületre vonatkozóan régóta ismert rétegtani adatok is alátámasztják, pl. Vueedol-Várhegyen a 3,40 és 2,65 m közötti, 75 cm vastag, Vueedol-kukoricaföldön 1,85 és 1,25 m közötti, 60 cm a kostolaci réteg.

70

) A badeni és kostolaci kultúra életmódjának és településeinek összehasonlításánál vissza-visszatérő kérdés Vueedol-Várhegy apszisos épületének keltezése. Ezt az épületet - amelyet a badeni kultúra "főnöki várának" aposztrofál a kutatók többsége - N. Тазаз a kostolaci kultúrához köti, s a kostolaci népesség letelepült életmódjával, anyagi gazdagságával magyarázza meglétét.

71 S. Dimitrijeviae szerint a vuèedoli vár a badeni kultúra erődített telepe, amelytől néhány kilométerre megtalálhatók a kostolaci lakosság nagyobb telepei is (Vueedol-Kukoricaföld, Ceriae-Plandiste), amelyek a két nép egymás mellett élésének bizonyítékai.

72 A települési sajátosságokat vizsgálva N. Tasiee a Szerémségben és Szlavóniában különbséget látott a badeni és kostolaci kultúra telepei között: míg a badeni kultúrát kizárólag a földbeásott gödrök jellemzik, addig a kostolaci telepeken a föld felszínére épített házak állottak. A kostolaci rétegben a padló többszöri megújítá-