Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
Bondár Mária: Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-major lelőhelyen
KÉSŐ RÉZKORI TELEPÜLÉS MARADVÁNYAI ORDACSEHI-MAJOR LELŐHELYEN 13 5; 5. kép 9; 6. kép 2, 13, 14; 8. kép 9, 10; 10. kép 1516; 15. kép 1; 16. kép 1, 2, 3; 17. kép 2, 3) - a tál vállán lelógó háromszögekbe rendezett, körbefutó díszítés van (5. kép 1). Enné! a töredéknél külön érdekesség, hogy a perem belső oldalán széles kannelúrázás van. - a tál peremén többsoros díszítés van (9. kép 8; 13. kép 7; 15. kép 10). A peremtöredékek nem elegendőek a forma pontosabb meghatározásához, mert ez a díszítésmód különböző formájú tálakon és más edényeken is előfordul (pl. csupor, amfora). 4) - A kostolaci kultúra egyik jellemző edénye a mély tál, amely kissé tölcséres nyakú, lekerekített hasú, díszített edény. Méreteit a Pivnicáról közölt edényekéről ismerjük, 33 eszerint szá.: 24 cm, m.: 16,8 cm, fá.: 12,8 cm (18. kép 1). Ordacsehin négy töredék került elő ebből a típusból. Mindegyik többsoros sávban díszített a pereme alatt (2. kép 1; 5, kép 8; 9. kép 11; 14. kép 2). A késő badeni tálakból származó töredékek (25 db) alapján két fő formát sikerült meghatározni: a gömbszelet alakú, durvított felületű (3. kép 3) és a tölcséresnyakú, eredetileg fényezett felületű tálat. Ez utóbbi egyik töredékén a peremből induló, függőleges pontsor díszíti az edényt (10. kép 6). A késő badeni tálak általános jellemzője, hogy a díszített változatok vékony falúak, felületkiképzésük és díszítésük gondosan kivitelezett. Ezzel szemben a díszítetlen tálak vastagabb falúak, durva, rücskös felületűek. A késő rézkori táltöredékek egy kisebb része (30 db) díszítetlen peremtöredék (5. kép 5; 10. kép 12), jellegtelen oldal- (5. kép 6) és fenéktöredék (13. kép 5) amelyekről nem dönthető el, hogy badeni vagy kostolaci tálakból származnak-e. Kétosztású tál A lelőhelyen két gödörből és a szelvényanyagból került elő ennek a táltípusnak töredéke. A 47. és 178. objektumból származó darabok kopott felületűek, nagy méretű, díszítetlen kétosztású tálak töredékei (3. kép 2; 15. kép 14). A badeni kultúra egyik jellemző edénytípusának tekintett tálfajta díszített és díszítetlen változatban is előfordul. A díszített változatok nagy mennyiségben, változatos mintázattal kerülnek elő, s a kultúra ún. klasszikus időszakára jellemzőek. A díszítetlen változatokból kevés van, Szerbkeresztúrról, 34 KiskunfélegyházaPákapusztáról, 35 Szigetmonostorról, 36 Üllőről, 37 PécsVasasról 38 és Ordacsehiről ismerjük a gömbszelet alakú, egyszerű kivitelű, felcsúcsosodó peremű, osztógomb nélküli kétosztású tálakat. Datálásuk sokáig nem volt egyértelmű. J. Bayer a Szerbkeresztúron talált edényt a badeni kultúra kései szakaszába keltezte. 39 Banner J. ugyanezt és a Kiskunfélegyháza-Pákapusztáról közölt darabot egyszerű kivitelük miatt a legkorábbi kétosztású tálakként értékelte. 40 B. Kutzián I. a badeni kultúra kései szakaszába sorolta az említett tálakat. 41 Magam a Pécs-vasasi telep leletösszefüggései alapján e díszítetlen kétosztású tálakat a kultúra kései szakaszába soroltam. 42 Ordacsehin ez a típus olyan gödrökből került elő, amelyekben jellegzetes kostolaci kerámia is volt, vitathatatlan tehát, hogy ez a díszítetlen típus a badeni kultúra kései szakaszához esetleg már a kostolaci kultúrához köthető, annak ellenére, hogy ún. "tiszta" kostolaci telepekről nem közöltek még kétosztású tálat. Halbárka Ez az edény mind a badeni mind a kostolaci kultúrában megtalálható. A kostolaci típusokat elsősorban Gomolaváról ismerjük díszített és díszítetlen változatban is 43 Enyhén kihajló peremű, kissé nyomott, ovális testű, vállán két füllel ellátott edények, amelyek kisebb és nagyobb méretben is előfordulnak (18. kép 8). A publikációban nem szerepelt sem méretük sem részletes leírásuk. Az ordacsehi töredékek négy gödörből kerültek elő, kisebb (8. kép 8; 16. kép 5) és nagyobb méretben is előfordultak (2. kép 4; 10. kép 5). Analógiáit több lelőhelyről ismerjük. 44 Csuprok Kis méretű, homorú szájú edények, válluk éles törésvonallal csatlakozik az edény hasához. Aljuk kissé bemélyed. Díszített és díszítetlen változatban is előfordulnak. Méreteit egy Pívnicán előkerült darabból ismerjük, 45 eszerint szá.: 16 cm, m.: 9,2 cm, fá.: 9,2 cm (18. kép 5). Ordacsehin két töredék sorolható ebbe a típusba. A 86. objektumból előkerült darab a díszített változathoz, a 182. objektumból származó (16. kép 4) lehet díszítetlen edény töredéke is. A késő badeni kultúrából ezt az edénytípust nem ismerjük. Mericék Ez az edény mind a badeni mind a kostolaci kultúrában előfordul. A kostolaci típusokat elsősorban Pivnicáról, 46 Gomolaváról 47 és Sremski Karlovciból ismerjük. 48 A kostolaci mericék jellemzője a lapos vagy kúpos alj, a fenékből vagy ahhoz nagyon közelről induló, magasan a perem fölé emelkedő szalagfül (18. kép 9). Díszítetlenek. A méretekkel közölt darabok szájátmérője 6-9,2 cm, magassága 4,8-7,2 cm között van. Ordacsehin 22 töredék köthető mericéhez. A Sremski Karlovciban 49 előkerült edények alapján két fő típusuk határozható meg: a hegyes aljú, fordított kúp alakú, magas fülű mericék (18. kép 9) és a lapos aljú, széles szájú, fordított csonka kúp alakú, magas fülű edénykék. Mindkettőnél jellemző, hogy a magasan a perem fölé emelkedő szalagfül az edény aljából vagy
