Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

M. Aradi Csilla: A főnyed-gólyásfai Árpád-kori temető és település eddigi ásatásának összegzése

124 M. ARADI CSILLA 8. kép: Kolomp a 409-es objektumból. hosszan. A tüske négyszög keresztmetszetű, amely a végén egy csúcsban fut össze. (II. tábla/16) Egy másik sarkantyútípus, a forgó taréjos típus egyik töredékes darabját a Vl-os szelvény 30-35 méter közötti részéből, a 2. ásónyomból gyűjtöttük. Ez a típus a XIII. századtól terjed el. A kerek rögzítő csatos darab 10 cm hosszú szára lágy ívben hajlik, majd a másik szárral élesen kiugró szögben találkozik. Alsó részén a vas lemez 1,5 cm hosszan elágazik, mindkét felét a belső oldalán átfúrták, ide illesztették perselyszerűen a forgót tartó kis rudat. A vaslemez külső oldalán vízszintes, vékony borda fut végig. (II. tábla/12) A harmadik sarkantyútöredékből típusát nem tudtuk azonosítani. A XVI. szelvény északnyugati részéből, 1-2. ásónyomból származik az a 13 cm hosszú, derékszögben megtört, 0,5 cm vastag, téglalap keresztmetszetű vasrúd, melynek egyik végét visszahajlították. Ugyaninnen került elő egy 6,5 cm hosszú, jelen állapotában asszimetrikus, köpűs nyílcsúcs. Köpűje 2 cm hosszú és 0,9 cm átmérőjű, lapos feje 1,5 cm-re szélesedik ki, majd pedig csúcsban végződik. A fentebb említett adatokból az is világosnak tűnik, hogy a népesség egy része katonáskodással foglalkozott a mezőgazdasági munka mellett. Csak egy esetben találtunk az ásatás területén vaspatkót. Az 1 cm széles, téglalap keresztmetszetű, 6 cmes fesztávú patkótöredéken két esetben figyeltünk meg négyszög alakú, 0,6x0,8 cm méretű szögágyat, itt a patkó a belső oldala felé kidudorodik. A patkó hossza 7 cm. A XIX. szelvény 15-20 m közötti részéből egy lant alakú csiholó acélt gyűjtöttünk. A lll-as szelvény 10-15 méter közötti szakaszából 2. ásónyom mélységből egy vas pántot (ládika) találtunk. A 3,5 cm hosszú, szép díszítésű pánt kiszélesedő négyszög végét kis szögekkel rögzítették, majd egy vékonyabb nyak után a pánt újból kiszélesedik. A többi része törött, így teljes alakját nem ismerjük. A XVI-os szelvény 409-es objektumából származik az ásatás egyetlen kolompja. A kívül és belül vékony bronz lemezzel borított vas kolomp enyhén trapéz alakú, füle kissé szögletes félkör alakban csatlakozik hozzá. (8. kép) A 8,5 cm hosszú és 6 cm alsó átmérőjű kolomp két oldalán elkalapált rögzítés nyomok figyelhetők meg. A kolomp nyelve gömbben végződik és túllóg a kolomp testén. Ugyaninnen egy csontburkolattal ellátott vas eszköz töredéket is találtunk. A kis szögecskékkel rögzített, 9 cm hosszú nyélhez négyszög keresztmetszetű, vékonyodó vas rúd csatlakozott. A felső rész sajnos két össze nem tartozó darabból áll, így teljes méretbeli rekonstrukciója lehetetlen. Objektumok Az objektumok az ásatási terület egészén megtalálhatók voltak. (3 térkép) Az Árpád-kori objektumokat elválasztva a réz és bronzkori gödröktől, rögtön szembetűnik, hogy a temető alól is kerülnek elő kora Árpád-kori objektumok, sőt két külső és két belső kemencés, földbe mélyített sütőház is származik a területről (9697-es, 166-167-es, 178-as, valamint a 353-as objektumok). A mezőgazdasági művelés miatt ezek a sütőházak is alig voltak észlelhetők, feltételezhetjük tehát, hogy több ilyen objektum is lehetett. A sütőházak a környező kemencékkel és gödrökkel együtt honfoglalás kori és kora Árpád-kori kerámia anyagot tartalmaztak. A temetőtől kb. 15 méter távolságban, attól északi objektumokból.