Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
M. Aradi Csilla: A főnyed-gólyásfai Árpád-kori temető és település eddigi ásatásának összegzése
A FŐNYED-GÓLYÁSFA1 ÁRPÁD-KORI TEMETŐ ÉS TELEPÜLÉS EDDIGI ÁSATÁSÁNAK ÖSSZEGZÉSE. 115 sek is, ahol biztosra vehetjük a halott ártó, visszajáró szellemétől való babonás védekezés meglétét, érdekes módón főleg gyereksírok esetében. így a 410-es gyereksír koponyáját betörték egy arra helyezett téglával, az 502-es csecsemőt pedig szinte teljesen lelapították egy nagy kővel. (3. kép) A 32-es, 137-es sírok vaskése, és talán a 255-ös vaslánca is bajelhárító szerepet tölthetett be. Ez a jelenség ugyancsak gyereksíroknál tapasztalható. Néhány esetben teljesen körülrakott sírokat is találhatunk, így a 305-ös gyermekvázat téglával, az 540-es sírt kővel rakták körül. (5-6. kép) Emellett 5 ízben koporsós temetkezésre utaló nyomot, koporsószeget gyűjtöttünk, bár a talajadottságok következtében famaradványokat nem figyelhettünk meg / 186,187,274,339,555 sírok /. Úgy tűnik, hogy ez a jelenség nem véletlenszerű, már más Xll-Xlll.sz.-i temetőnél is észlelték (pld. a téglási temetőben H. Hámori Anna szerint) 7 ,hogy a fakoporsós temetkezésekkel egyidőben, vagy azt megelőzve téglával körberakott sírok is léteznek. Hasonló megfigyelésekre nyílt mód Kardoskúton, Békéssámson-Cigándon 8 és Tégláson is. A halottakat általában test mellet szorosan kinyújtott kézzel temették el, de léteztek a medencén vagy mellkason összekulcsolt kezekkel eltemetettek, ill. igen elterjedt volt, hogy az egyik kezet kinyújtották, míg a másikat behajlították. Ha a holttestet lepelbe temették, előfordul, hogy egyik vagy mindkét keze medencéje alá került. A gyereksírok temetői aránya megközelíti az 1/3-ot. A gyereksírok általában sekélyebbek, főleg akkor mé3. kép: Kövei lelapított csecsemő váza. lyülnek ha egy felnőttel együtt temették el őket. A gyereksírokat ugyanúgy jelölhették mint a felnőttekét, azonban nagyon ritkán találhatunk mellékleteket. Ez alól kivétel a 208-as sír gyöngye, a 255-ös sír vaslánca és a 392-es sír kúp alakú fülbevalója. A temető mellékletei A halottakkal főleg viselettel összefüggő leletanyagot temettek el. A temető 427 sírjából csak 59 sírban találtunk összesen 83 leletet. Ebből a horizontból kiemelkedik a hajkarikák nagy száma (54 darab), melyet általában a fül tájékáról gyűjtöttünk. A kora középkori Magyarországon, Közép Európához hasonlóan ez a nagyon elterjedt ékszertípus főleg egyszerűsége miatt vált közkedveltté. A hajkarikák pontos datálása rendkívül bonyolult, főleg egyszerű formái miatt. Csehországban a IX.sz. vége felé kezdik a fülkarikák használatát felváltani a halántékkarikák. 9 A X. sz.-tól az S-véget szélesre kalapálják, a karika átmérőjét növelik. A XI.szban jelennek meg a bordázott S-alakú karikák, ezt készíthették bronz huzalból is, amely típus a Xlll.sz-ig tovább él. A XI. sz-tól a hosszanti bordázott hajkarikák készülhettek ónból és ólomból. Szintén az ezredfordulótól terjed el az ezüst hajkarika, míg a vastag változat a XI. sz. első felétől, a bordázott S-végű pedig a XI.sz. végétől jelenik meg. Vastagságuk miatt fülbevalóként nem hordhatták őket, a Pusztaszentlászlói templom bőrmaradványai alapján feltételezhető, hogy pártát, illetve hajfonatot díszítettek. 10 Ezt a fajta fejdíszt általa5. kép: Téglával körülrakott gyermek sírja.
