Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
M. Aradi Csilla: A főnyed-gólyásfai Árpád-kori temető és település eddigi ásatásának összegzése
116 M. ARADI CSILLA 6. kép: Kővel határolt temetkezés. ban a 8-18. éves lányok viselték. A hajkarikák általános mérete 1,5-2 cm, a nagyméretű vékony bronz, ezüst, vagy vas hajkarikák 3,5-től 6 cm átmérőig a Xll.sz. jellemzői. 11 A sima S-végű hajkarikák bronzból készültek, külső átmérőjük 2,5-4 cm között változik. A hajkarikák keresztmetszete 0,1-0,25 cm között található, általában kerek, néhány esetben (374-es, 518-as sír) négyszögletes alakúak. (I. tábla/25) A temetőből előfordulnak bordázott hajkarikák is, a 381-es sír esetében pl. az S-végű hajkarika 0,9 cm szélesre lapított végén hét borda fut hosszanti irányban. (I. tábla/34) A többi hajkarikánál az S-véget 0,2-0,4 cm szélesre kalapálták ki. Egy másik horizontot képez a sodrott S-végű hajkarikák csoportja. Ezek átmérője 1,5-2,5 cm között találhatók, keresztmetszetük vékonyabb, 0,1-0,15 cm között húzódik. A bronzból és ezüstből készített hajkarikák S-végét 0,25-0,35 cm szélesre kalapálták. Egy esetben beszélhetünk pödrött végű karikáról, amelyet 0,2 cm-es bronz huzalból készítettek, átmérője pedig 3,5 cm volt (246-os sír - I. tábla/24). Három esetben vasból készült hajkarikát is találtunk (248, 186, 532-es sír - II. tábla/1,2). Afőnyedi sírokból előkerült hajkarikák között sok körte alakú, 12 ovális (236, 284?, 374, 244, 27, 34, 454?, 518, 524, 561 - I. tábla/22,29,23,14,15) és sok bordázott (388. sír 4 bordás, 381. sír 7 bordás, 93. sír 3 bordás, 162.sír 2 bordás, 517. sír 4 bordás, 518. sír 3 bordás, 544. sír 3 bordás 1. tábla/32,34,19) hajkarikát találunk. Nagyszámú sodrott hajkarika is előfordul bronz (265, 24-2 db, 257 - I. tábla/26,11,12,30), illetve ezüst (388- 2 db, 58, 74, 51, 86, 377, 517, 536 I. tábla/31,32,17,18) kivitelben . Kimondottan nagy méretű, 3-5 cm átmérőjű hajkarikát a 43-44, 246, 162, 191, 374, 381, 418, 532, 544 sírokban találtunk (I. tábla/19,20,24,25,34) Egy esetben ezüst fóliával burkolt bronz, 0,2 cm vastag, kör keresztmetszetű, 2,5 cm átmérőjű hajkarika pár is előkerült (567-es sír). Az ón hajkarikák típusát egyetlen példány képviselte (51-es sír 1. tábla/16). Az előbbieket szem előtt tartva feltételezhető, hogy a karikák legkorábbi horizontja hiányzik és csak a XI-XII. sz.-tól ismert típusok fordulnak elő. A hajkarikák horizontja tehát elég tágas, Szőke Béla Miklós által korainak aposztrofált pödrött végű hajkarika (Pusztaszentlászló) a 388-as sír esetében pl. együtt fordul elő a későbbinek tartott csavart huzalú változatokkal. 13 Ennek alapján elképzelhetőnek tűnik, hogy a XI-XII.században már megismert hajkarika típusokat már vegyítve használták, a korai típusok továbbélése azonban bizonyosnak tűnik. Hasonló korú hajkarikákat ismerünk Balatonkilitiből, Fiad-Kérpusztáról, KarádAkasztóhegyről, Ráksiból, Szőlősgyörökről és Zselickislakból, csakhogy Somogy megyéi párhuzamo-kat említsünk. 14 Sajnos a gólyásfai temető egyik sírjából sem került elő érem, így a datálást csak a leletek alapján kockáztathatjuk meg. A fülbevalók horizontját 5 db képviselte. A 309. sír földjéből előkerült talán a 310-es koponyához tartozó lemezgömbös fülbevaló rendkívül érdekes. (I. tábla/2) A kb.0,15 cm kör keresztmetszetű ezüst huzalon 3 db sodrott huzallal díszített granulált gömb található. A bronz gömbök közti huzaldarabkát szintén vékony sodrott ezüst huzal díszítette. A gömbökön 3 kör találkozik, minden egyes kör belsejében pedig 5x2 sodrott huzaldarabkát terítettek sugárszerűen szét, központját pedig egy ezüst gyöngyöcskével díszítették. A gömbök belül üreges kiképzésűek. Magyarországról távoli analógiaként ismeretes a tokaji lelet, melyet Kövér Béla a X.sz.ra datál, 15 a fülbevalók alakja, gömbjeinek alakja és aránya azonban nem egyezik. A ducovéi fülbevalók már közelebbi párhuzamot jelentenek, gömbjeik azonban áttörtek. 16 Legközelebbi analógiát talán a granulált díszű kijevi arany fülbevalók mutatnak, melyeket a XIXIII.sz. közé datálnak. 17 Szőke Béla szerint a Balkánon és Dél-Olaszországban gyakori ez a típus és egy közös bizánci előképre megy vissza. 18 A fülbevalónak egy Baranya megyei (Ellend-Nagygödör dűlő 163-as sír) 19 megfelelőjét is ismerjük, és az 1996-os ásatás alkalmával egy gömbös változatát találtuk meg. (I. tábla/1) A 392-es gyermeksírból származó másik fülbevaló sokkal egyszerűbb. A 0,05 cm vékony bronz huzalon vékony lemezből készült kúp lóg. (I. tábla/3) A huzalra akasztóval csatlakoztatták oly módon, hogy egy 2 cm széles bronz lapocskát a kúpon belül és kívül is behajlítottak és a külső kör idomba fűzték a huzalt. A huzal 1,6 cm átmérőjű, a kúp 1,5 cm magas, alsó átmérője 1 cm. Az 1996. évi ásatáson a 416-os sírban 2 db azonos típusú csüngőt találtunk, melyek vastagabb S-végű huzalra voltak fűzve. (I. tábla/4) Hasonló fülbevaló származik dr. Magyar Kálmán Bodrog-Bűi ásatásáról 20 és Bárdos Edith a 61-es út mentén végzett feltárásáról is, (524-es sír) 21 amelyeket szintén a Xll.-Xlll.sz-inak vélhetünk.
