Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Bondár Mária: Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-major lelőhelyen

10 BONDÁR MÁRIA bepecsételt díszítés, helyenként mészbetét maradvá­nyaival (16. kép 2), kis méretű, díszítetlen tál fenék- és oldaltöredéke, korsó díszítetlen oldaltöredéke, nagy méretű hombár tagolt bütyökfogójának töredéke, nagy méretű edény széles, vaskos fülének töredéke, nagy méretű hombárok díszítetlen oldaltöredékei (Ltsz: Ő.96.73.1-7). 181. objektum Nagy méretű, nagyjából kör alakú objektum, az ásató Füle P. szerint ház. Az aljától számítva kb. 30 cm­es rétegben vöröses és fekete átégett betöltés jelentke­zett, azalatt pedig agyagos tapasztás. Késő rézkori, mint a közvetlenül mellette található 71. objektum. Mé­rete: 3,5 x 2,8 m. Mélység: -70 cm. Leletanyag: kis méretű fazék peremtöredéke, a perem alatt körbefutó, bebökdösött díszítéssel, fazék oldaltö­redéke a fül indításával, kissé tölcséresnyakú tálak dí­szítetlen peremtöredékei, kissé tölcséresnyakú tál pe­rem- és oldaltöredéke, nyakán körbefutó, bekarcolt vo­naldísszel (16. kép 9), gömbszelet alakú tálak díszítet­len peremtöredékei (16. kép 7, 8), gömbszelet alakú tál oldaltöredéke, hasán lapos bütyökkel, korsó? oldaltöre­déke, merice töredéke, kis méretű tál fenéktöredéke, hombár oldaltöredékei, az egyiken két egymás melletti lapos, kerek bütyök (16. kép 10), vaskos hombárfül tö­redéke, díszítetlen oldal- és fenéktöredékek (Ltsz: Ő.96.66.1-22). 182-183. objektum (21. kép 5) A 182-183. objektum nagy méretű kostolaci gödör, az ásató szerint valószínűleg ugyanazon objektum két része. Füle P. szerint a 182. objektum ház volt, amely­nek a bejárata lehetett a 183. objektum. A 182. objek­tum alján tapasztás látható, padlóját egyszer megújítot­ták. Mérete: 4,2 x 3,1 m. Mélység: -35 cm. Leletanyag: hangsúlyozott hasi törésvonalú csupor dí­szítetlen oldaltöredéke (16. kép 4), kis méretű halbárka edény oldaltöredéke alagútfüllel (16. kép 5), fazék ol­daltöredéke, az aljához közeli részen bebökdösött dí­szítés (16. kép 6), szalagfül töredéke, hombárok díszí­tetlen oldal- és fenéktöredékei (Ltsz: Ő.96.67.1-9). Az objektum nyesésénél és a metszetfalból előke­rült leletek között további fazék- és táltöredékek voltak, köztük egy a pereme alatt többsoros, bebökdösött dí­szű peremtöredék is (16. kép 1) (Ltsz: Ő. 96.68.1-6). 186, 187. objektum (21. kép 6) A 186. és 187. sz. objektum két egymásba ásott ké­ső rézkori gödör. Az ásató szerint a 187. a korábbi, eb­be ásták bele a kis méretű, méhkas alakú vermet, amely a 186. számot kapta. Mérete: 1,2 * 1 m. Mély­ség: -83 cm. Leletanyag: fazék peremtöredéke, a perem alatt egyso­ros, ujjbenyomkodásos, vékony bordával (17. kép 5), tölcséres nyakú tál díszítetlen peremtöredéke, lekere­kített hasú tál oldaltöredéke, többsoros, bepecsételt dí­szítéssel (17. kép 2), nagy méretű tál oldaltöredéke, vállán körbefutó, bekarcolt vonallal díszítve, lapos fe­nekű tál fenék- és oldaltöredéke, vállán benyomott dí­szítés töredékével, kis méretű tál díszítetlen oldaltöre­déke, tál oldaltöredéke, nyakán körbefutó, bekarcolt vonallal (17. kép 1), vékony falú oidaltöredék bekarcolt vonalakkal, keskeny szalagfül töredéke, fazék fenék­és oldaltöredéke, nagy méretű, durvított felületű hom­bár fenék- és oldaltöredéke (Ltsz: Ő.96.69.1-14). A 187. sz. objektum sekély, ovális alakú, késő réz­kori gödör. Mérete: 2,8 * 2,3 m. Mélység: 30 cm. Leletanyag: kis méretű díszítetlen tál fenék- és oldaltö­redéke valamint gömbszelet alakú, díszítetlen tál pe­rem- és oldaltöredékei (Ltsz: Ő.96.70.1-2). 189, 191. objektum felett Az 5. szelvény É-i felében, a már erősen a mocsár­ba nyúló részen található a 189. sz. kis méretű, kör ala­kú őskori gödör és a 191. sz., nagyobb méretű, ovális alakú, szintén őskori gödör, amelynek csak az egyik fe­lét lehetett feltárni, mert az objektumot metszette a gáz­vezeték árka. A 189. és 191. objektumok leletanyagát nem lehetett bontás közben különválasztani, objektum­ként való meghatározásuk is kérdéses. Mérete: d = 1,2 m. Leletanyag: lekerekített hasú tál oldaltöredéke, külön­böző eszközökkel bepecsételt díszítőmezőkkel (17. kép 3), nagyobb tál oldaltöredéke, vállán kétsoros, be­pecsételt díszítéssel (17. kép 4), nagy méretű hombá­rok díszítetlen oldaltöredékei (Ltsz: Ő.96.71.1-3). //. A kostolaci kerámia jellemzői A kostolaci kultúra edényművességével először V. Milojéiae foglalkozott részletesebben. A Ŝuplja Stena le­lőhelyen előkerült leletek alapján igyekezett a finom- és durva kerámia fajtáit, díszítését tipologizálni. Típustáb­láján a jellegzetes kostolaci darabok mellett néhány nem kostolaci is szerepelt. 1 V. Milojéiae után M. Garaŝanin, 2 A. Benaae, 3 B. Jovanoviae, 4 N. Tasœ, 5 V. Nlmejcová-Pavúková 6 foglalkozott részletesen a kostolaci edényművesség tipológiájával. Ecsedy I. a dunaszekcsői kostolaci leletek közlésekor nem bocsát­kozott hosszas tipológiai elemzésbe. 7 Korek J. a szi­getcsépi telep feldolgozásakor kronológiai alapról kö­zelítve foglalkozott a kerámia tipológiával, azaz átvéve a jugoszláv kutatás hármas felosztását a kostolaci kul­túrát ő is három horizontba sorolta. 8 Az első horizont­ban a késő badeni népesség anyagában megjelennek a kostolaci elemek. Ezt követi a kostolaci kultúra, amelynek két fázisa van Korek szerint. A "kostolac I­ben az elkülönítő kritérium a mészágyszerű, hosszú pecsétdíszítés hiánya és az lényegében a pivnicai le­letanyag sajátosságait viseli magán."9 Kostolac Il-nek "az erős mészbetétes, kimetszett, vízszintesen egymás alatt lévő 1-2 cm hosszúságot elérő, pecsétszerű díszí­téssel ellátott kerámiát vettem... " 10 N. Tasee legutóbbi munkájában összegezte a kostolaci kultúráról alkotott korábbi véleményét, s ti-

Next

/
Oldalképek
Tartalom