Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Bondár Mária: Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-major lelőhelyen

KÉSŐ RÉZKORI TELEPÜLÉS MARADVÁNYAI ORDACSEHI-MAJOR LELŐHELYEN 11 pustáblákon újraközölte a legfontosabb edényfajtákat.

11 A kostolaci kultúra elterjedési területe az utóbbi években több lelőhellyel bővült, így ma már tudjuk, hogy Bulgáriában is megtalálható. A legújabb bolgár publikációkban jó analógiákat találunk néhány ismert kostolaci edényformához.

12 A kostolaci kultúra díszített kerámiája jó anyagú, általában vékony falú, kitűnően polírozott felületű, leggyakrabban világos- vagy sötétszürke, barna vagy vöröses színű. Az edényformák között gyakoriak a kettős kónikus tálak kihajló peremmel, lekerekített vállal; a magas, kettős kónikus tálak hangsúlyos vagy lekerekített vállal; a gömbszelet alakú, behúzott peremű tálak; a nagyobb hasas edények magas nyakkal; a hasas edények enyhén kihajló peremmel; az amforák; az ún. halbárka vagy halhólyag alakú edények; a magasfülű, díszített fazekak. A díszített kerámián viszonylag ritka a fül. Ha mégis találkozunk füllel, az rendszerint pontokkal, vonalkákkal díszített szalagfül, vagy kissé hegyesedő bütyökfül. A díszítőmotívumok rendkívül változatosak. Főbb kategóriái: bebökdösött pontokból álló díszítés; ún. Furchenstich díszítés; bevágott díszítés; bepecsételt díszítés; bekarcolt dísz. Mindezeknél gyakran előfordul a fehér inkrusztáció.

13 A díszítetlen kerámia durva anyagú, kevéssé kidolgozott felületű, általában szürkés vagy barnás színű. A kerámiaformák részben megegyeznek a díszített formákkal, részben van néhány új típus: díszítetlen magas fülű fazekak; kis méretű fazekak; fordított csonka kúp alakú, különböző méretű mericék, az edény aljból kiinduló magas szalagfüllel; csúcsos aljú mericék az edény aljából induló magas füllel. Ordacsehin kevés edényfajta került elő. Amforák (12 db töredék), hombárok (133 db), fazekak (105 db), tálak (296 db), kétosztású tálak (2 db), halbárka edények (4 db), csuprok (2 db), mericék (22 db) és korsók (4 db) maradványai találhatók a leletanyagban. Amforák Ez az edénytípus mind a badeni mind a kostolaci kultúrában ismert. Általában a rövid nyakú, öblös testű edényeket nevezik amforának. A kostolaci típusok amelyeket elsősorban Pivnicáról ismerünk

14 - összeszűkülő, rövid nyakúak, öblösek, kissé nyomott hasúak, a perem alatt két kis füllel vagy fül nélkül (18. kép 11, 12). Ez az edényfajta díszített és díszítetlen változatban is előfordul. Szájátmérőjük 7,2-9,2 cm, magasságuk 22-27,2 cm, fenékátmérőjük 5,6-7,2 cm között van. Ordacsehin főként kostolaci típusok töredékei kerültek elő, mindössze két töredék késő badeni. A kostolaci amforatöredékek alapján megállapítható, hogy Ordacsehin előfordul a pivnicaihoz hasonló díszített (2. kép 5; 10. kép 10) és díszítetlen (6. kép 8) típus is. A kostolaci amforáktól formailag és méretben is teljesen eltérnek a késő badeni amforák. Míg a kostolaci típusok nyaka rövid s belesimul az edény öblös testébe, addig a késő badeni amforáknál jól tagolódik a hengereshez közelítő nyak, a rövid váll és fordított csonkakúpos test. Általában bütyök, rövid szalagfül vagy rátett vékony borda díszíti az ilyen edények vállát, előfordul a peremen a vékony ujjbenyomkodásos bordadísz is. A késő badeni kultúrából jól meghatározható amfora egy világosbarna, nagy méretű, vállán függőleges, vékony bordákkal díszített példány, amelynek töredéke a 69. objektumból került elő (6. kép 12). Hasonló edényeket ismerünk pl. Palotabozsokról,15 Békásmegyerről

16 és Únyból.

17 Hombárok Ez az edénytípus is ismert mind a badeni mind a kostolaci kultúrában. A kostolaci hombárok barnás vagy szürke színűek, nagy méretű, vastag falú, nyújtott "S" profilú edények, a peremen körbefutó, ujjbenyomkodásos bordadísszel, a perem alatt egymással szemben elhelyezett két bütyökfogóval (18. kép 10). A Pivnicáról

18 ismert hombár alapján tudjuk méreteit meghatározni. Szájátmérő: 33,2 cm, m.: 40,8 cm, fá.: 15,2 cm. Ordacsehin a fenti típus töredékei kerültek elő (8. kép 18; 9. kép 13; 10. kép 4; 11. kép 3; 14. kép 6; 15. kép 5). A késő badeni kultúrából mindössze egy típust lehetett jól meghatározni. Ez vöröses színű, durvított felületű hombár, amelynek oldalán két egymás melletti lencsebütyök van (16. kép 10). Ez a díszítésmód a késő rézkorban elsősorban a Copofeni kultúrára jellemző

19 Különleges méretű hombár lehetett a 86. objektumban előkerült nagy méretű alagútfülhöz (10. kép 13) tartozó edény, amelyhez nem találtunk analógiát. A lelőhelyünkön előkerült egyéb késő rézkori jellegtelen perem- (5. kép 2, 3, 7), oldal- és fenéktöredékek (2. kép 7; 7. kép 9; 11. kép 1) típus-meghatározáshoz nem elegendőek. Fazekak A lelőhelyen a fazéktöredékek döntő többsége kostolaci edényből származik, a késő badeni fazekakat csak néhány töredék jelzi. A kostolaci kultúra fazekait elsősorban Pivnicáról

20 és Karlovciból

21 ismerjük. Ezek a típusok különböző méretben fordulnak elő, közös jellemzőjük a nyújtott "S" profil. Két fő változatukat különböztethetjük meg. Az egyiken a kissé duzzadt perem alatt kettő vagy négy bütyökfogó található, e fazék méretei a karlovci edé-