Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Bárdos Edith: Az avarkori öntött bronz korongok viseleti szokásához a zamárdi avar temető alapján

AZ AVARKORI ÖNTÖTT BRONZ KORONGOK VISELETI SZOKÁSA 75 kötve a vaskés, orsógomb? és a kétágú vaskulcs. (XVI. t. 2.) A 94. sz. sírnál szintén sima bőröv volt a derékra kötve, szögletes bronzcsattal összefogva. A bal oldalra felkötött szíjazatot korong alakú véretekkel díszítették, csak 3 van meg belőlük. A szíj végét egy öntött bronzkarikára erősítették, s erre kötötték fel a díszkorongot, a vaskulcsot, vaskést és tűtartót. (XVI. t. 3.) A 97. sz. sírban 4 db lemezes, téglalap alakú veret díszítette a bal oldalra csatolt korongszíjazatot (ovális kis bronzcsattal történt a felcsatolás) a végét egy öntött bronz kisszíjvég díszítette. A szíjazat alsó végét egy bronz karikához erősítették. Erről lógott le a szintén bőrszíjjal felkötött díszkorong. Környékén - de nem a díszkorong alatt -ott találjuk a csonttűtartót, bronz csörgői és egy vastárgyat (XVII. t. 1.). A 450. sz. sírban a sima bőrövre felcsatolt korongszíjazatnak csak 3 db veretét tartalmazza a sír (téglalap alakúak, díszített lemezek), a negyedik lemezes dísz egy bronz lemezből hajlított 6 szegeccsel összefogott, s benne a bronz karika, melyre a díszkorongot felkötötték. Mellette ott találjuk a vaskést fátokban. Az 1163. sz. s/'rövét egy lemezes nagyszíjvég díszítette, bokatájékon találjuk a sírban. Bal oldalon találjuk a korongszíjazatot, véretekkel, ovális csattal, végén szíjvéggel. Folytatásában találjuk az életfás díszkorongot - s ezenkívül a bal bokacsont belső oldalán a másik korongot és a füles csüngődíszt (eredeti helyükről elmozdítva). (XX. t. 1.) A kisebb korongról csüngött le a díszkorong (kopásnyomok alapján). A 1290. sz. sírban a szíjazat veretei csaknem érintetlenek, 6 db téglalap alakú veret, bujtatóval. Itt jól megfigyelhető, hogy a legfelső és legalsó veret szegecseinek hossza különbözik a köztes véretekétől, a bőrréteg vastagságának függvénye. A bőrszíj végét egy „U" alakú hajlított bronz lemezpánt fogja be 2 szegeccsel, ráhajlítva egy bronz karikára. A bronzkarika erőteljesen kopott, erre kötötték fel keskeny bőrszíjakkal a díszkorongot és a kétágú vaskulcsot. A díszkorong füles példány, kopásnyom nélkül. (XX. t. 4.) Az 1318. sz. sírnál a korongszíjazatból 3 db téglalap alakú veret van meg, dupla oldalúak, valamint a bronz karika, amelyre a korongot kötötték fel, s arra a vaskulcsot. (XXII. t. 3.) Az 1359. sz. sírnál a rablás miatt a szíjazat nem rekonstruálható, de elemei megtalálhatók. A kisméretű korongon 1 kopásnyom, feltehetően a kulcsot a bronz karikára akasztották fel. (XXII. t. 3.) Az 1389. sz. sírban csaknem érintetlen a korongszíjazat. A kivágott bronz lemezveretek eredeti helyükön, a szíj végén egy bronz karika, amelyre a füles díszkorong és kulcs volt felkötve, esetleg a fátokban lévő vaskés is. Az 1494. sz. sír korongszíjazata nem volt rekonstruálható, csak 2 vereté s egy kisszíjvége van meg, 3 korongja közül a geometrikus mintájún biztos, hogy csak 1 kopásnyom volt, a csillagmintázatún is, egyedül a gömbös „karperec", amelyen alól szíj nyoma figyelhető meg. Valószínű, hogy ez utóbbi töltötte be a bronzkarika szerepét. (XXIV. t. 2.) Az 1536. sz. sír esetében szintén a kopásnyomok alapján a küllős korong volt a bal oldalra felkötött szíjazat végén, s alól felkötve az egy kopásnyomú díszkorong, rajta a csonttűtartó semmiképpen nem „benne", mármint az esetleges tarsolyban, a korong és a tűtartó között nincs se bőr, se textil. A vaskés másodlagos helyzetben van. (XXIV. t. 4.) Az 1598. sz. sírban a téglalap alakú lemezes (duplalemezes) véretekből csak 2 db van meg, a 3. veretét a vaskarikára forrasztott veret alkotja. A vaskarikára volt felfüggesztve a küllős korong - amelyen csak a felfüggesztés helye figyelhető meg. Alatta, mellette találjuk a csonttűtartót, csontamulettet. Ennek ellenére a korong nem a tarsoly dísze volt. (XXV. t. 1.) Az 1659. sz. sírban sérült a korongszíjazat, veretei másodlagos helyzetben. A bronzkarikára kötötték fel az állatfejforgós díszkorongot és köthették fel a kétágú vaskulcsot is. (XXVI. t. 1.) Az 1675. sz. sírban a korongszíjazatból 4 db téglalap alakú lemezes bronz veret, 1 szíjvég, s egy téglalap alakú lemez (2 szegeccsel) van meg a sírban. Folytatásában található a küllős-füles csüngődísz, kopásnyom nincs a peremén. (XXVI. t. 2.) Az 1837. sz. sírnál a szíjelosztó korong után egy állatküzdelmi jelenetes díszkorong következik, tarsolydísz volta itt is kizárt. (A korongszíjazat lemezes veretei, „bujtatója", kisszíjvége a helyükön.) (XXVII. t. 4.) Az orsógombot a bal medence mellett találjuk. Az 1887. sz. sírnál a korongszíjazat alig sérült - 5 veret, 1 szíjvég, bronz karika, amelyről az állatfejforgós korong csüngött alá. (A korong peremén egymással szemen 2 kopásnyom - talán elől még valami rá volt bőrszíjjal kötve - valószínű, hogy a vaskulcs, amely felcsapódott sírbahelyezéskor, s koron g szíj ázat, a vaskés mellett volt található. A női övet díszítő nagyszíjvég itt nem a két comb, illetve lábszár között volt, hanem a bal oldalon csüngött le. (XXVIII. t. 2.) Az 1916. sz. sírban füles bronz korong van a korongszíjazat végén, a korong tarsolydíszként való használata itt is kizárható. Vaskés, vaskulcs a derékszíjra lehetett felkötve (a korong peremén nincs kopásnyom). (XXIX. t. 1.) Az 1918. sz. sír mindkét korongján 1-1 kopásnyom, tarsolykorongként való használata itt is kizárható. A korongszíjazat jól rekonstruálható. (XXIX. t. 2.) Az 1921. sz. sír 3 korongjánál a küllős korong volt felfüggesztve a korongszíjazat vaskarikájára, s a küllősről lógott le a 2 díszkorong. Az egyiken 1, a másikon 2 kopásnyom volt. Tarsolydísz voltuk itt is kizárható. (XXIX. t. 3.) Az 1936. sz. sírban a korongszíjnak kis karikájára kötötték fel a bronz korongot és a kulcsot. (xxlX. t. 4.) A 2129. sz. sírnál egy füles csüngő és a díszkorong lógott le - az utóbbin 1 kopásnyom, s nincs is a környékén tárgy, a mi hozzátartozott volna (a hátlapján textil, a ruházaté). (XXXI. t. 1.)