Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Bondár Mária: Késő rézkori sírok Balatonbogláron

6 BONDÁR MÁRIA Ecsedy I. Dunaszekcső-Várhegy őskori leleteinek publikálásakor csak röviden foglalkozott a kostolaci kérdéssel. Egyértelműen önálló kultúraként említette a leletanyagot, s megállapította, hogy a dunaszekcsői „tiszta" kostolaci telep „...előzmény nélküli, déli eredetű infiltrációt reprezentál...".

57 Véleménye szerint a kostolaci kultúra független a badenitől, annak késői szakaszával párhuzamosítható, a késői badeni népesség szomszédságában élő ethnikus egységnek tekinthető. Megjelenését a törzsterületétől É-ra mindenképpen kisebb-nagyobb népességelvándorlással magyarázta, s röviden felvázolta a korszak történeti folyamatait.

58 Véleménye szerint nem mutatható ki a badeni kultúra egész területén egy önálló kostolaci horizont. A badeni művelődés anyagi kultúrájának eltűnésével ugyanazon folyamat eredményeként eltűnt a kostolaci kultúra is.

59 A kultúra egyik fontos lelőhelye a Gomolaván feltárt teli, ahol több korszak rétegződött egymásra. Az 1904ben megkezdett, majd nemzetközi programmá szélesedő feltárások 1953-1957 és 1965-1985 között jelentős eredményeket hoztak a kostolaci kultúra kutatásában, elsősorban a települési sajátosságok megismerésében.

60 Gomolaván egymást követő rétegben kerültek elő a badeni, kostolaci és vuĉedoli települések maradványai. Már a kutatások első szakaszában két kostolaci megtelepedési szint volt elkülöníthető, amely később három szakaszra oszlott. A települési sajátosságokat elemzve J. Petrovió részletesen leírta a kostolaci házak szerkezetének ismérveit, nagyságát. Röviden összefoglalta a három szintre jellemző leletanyag-sajátosságokat.

61 A feltárt házcsoportokban előkerült emlékanyag tipológiai elemzése alapján különítették el az építési periódusokat (Gomolava III/1-III/3), illetve korszakokat.

62 Az ásatások során megfigyelhető volt, hogy minden kostolaci házat tűzvész pusztított el. A feltárások legfontosabb kostolaci vonatkozású eredményének azt tekintette, hogy bebizonyosodott, a korábban többek által nomád állattartónak vélt kostolaci népesség letelepült életmódú, földműves volt, akik sokáig egy helyben laktak.

63 A kostolaci kultúra időrendjéről megállapította, hogy a cotofeni és Bosáca kultúrával párhuzamosítható. Sajnos, a késő rézkori leletanyag részletes feldolgozása - a kisebb előzetes jelentésektől, konferenciákon elhangzott előadásoktól eltekintve - ma még nem áll rendelkezésünkre. Az újabb kutatásoknak köszönhetően Ausztriában is megtalálhatók mind a késő badeni, mind a kostolaci kultúra bizonyos elemei.

64 С Mayer két alsó-ausztriai lelőhely anyagának elemzésekor (Ossarn és Lichtenwört) bizonyította, hogy Ausztria e részén is töretlen a fejlődés a klasszikus badeni időszaktól egészen a kostolaci kultúráig. Megállapította, hogy a szlovák badeni belső kronológia nem teljesen használható az ausztriai anyag kronologizálására, különösen problémás ez Ossarn II. vonatkozásban, amely lényegében kostolaci de valamennyi badeni forma megtalálható benne.

65 Véleménye szerint az ausztriai Ossarn II a szlovákiai Iza lll-mal párhuzamosítható, s a badeni kultúrán belül jól elkülöníthető.

66 Az Ossarn II—Iza III olyan késő badeni horizont, amelyben kostolaci elemek is fellelhetők már. Az igazi kostolaci leletek véleménye szerint azonban csak Iza IV-ben vannak, Ausztriából ilyenek eddig még nem ismertek.

67 A közölteken túl az utóbbi években néhány kisebb, ásatáson előkerült anyagtól illetve leletközléstől

68 eltekintve, új, lényeges fordulat nem következett be a kostolaci kultúra kutatásában. A kostolaci kultúra temetkezéseiről A kostolaci kultúra temetkezéseiről B. Jovanovic írt rövid áttekintést.

69 Négy lelőhelyről - Gomolava, Silajet, Padina, Manastir - sorolt fel kostolaci temetkezést. Megállapította, hogy a kostolaci csoportban a hamvasztásos és csontvázas rítus megléte csak nemrégiben, a gomolavai telepen előkerült csontvázas sírral vált egyértelművé.

70 Az általa felsorolt temetkezéseket további lelőhelyekkel kiegészítve azt látjuk, hogy a kostolaci kultúra egész elterjedési területéről csak néhány temetkezés ismert (5. kép). A törzsterületen levő mintegy 70 teleppel szemben onnan hét biztos és két bizonytalan temetkezési helyet ismerünk, míg Magyarországról két kostolaci temetkezésről volt eddig adatunk. Az elterjedési területen mind a csontvázas, mind a hamvasztásos rítus előfordul, egyazon helyen belül viszont nem keveredik a két temetkezési mód. A törzsterületen előkerült temetkezések többsége hiányos vagy nem kellően dokumentált ásatási megfigyelésekre hagyatkozik, a leletanyag is csak részben közölt. Csontvázas temetkezés Bogojevóról (Gombos), Gomolaváról, Vucedolról és Palotabozsokról ismert, két további lelőhelyről, Dobanovciról és Skorenovácról (Székely-Keve) a rendelkezésre álló adatok alapján csak valószínűsíthető, hogy kostolaci temetkezés volt. Bogojevóról két zsugorított csontvázas sírt ismerünk, az egyikben a halott mellett szarvasmarhát is eltemettek.

71 A sírokból jellegzetes díszítésű kostolaci cserepeket közölt Cziráky Gy., aki a töredékekből 5 tálat és egy urnát határozott meg.

72 Gomolaván, a telepen 1968-ban került elő egy zsugorított csontvázas női sír, amelynek melléklete egy szépen díszített kostolaci tál volt.

73 Az ásatásokon előkerült többi sír J. Petrovió rövid összegzése szerint nem tartalmazott olyan jellegzetes tárgyat, amelynek alapján egyértelműen a kostolaci kultúrához lenne köthető.

74 Vuĉedolon is előkerült egy kostolaci edénytöredéket is tartalmazó badeni sír.

75 Palotabozsokról, a Török Gy. által feltárt temetőrészlet egy gyereksírjából közölte Banner J. egy kostolaci díszítésű fazék alsó részének maradványait.

76 Fenntartással használható adatunk van két további csontvázas temetkezésről: Dobanovcin M. Garaáanin szerint rosszul megfigyelt feltárás során zsugorított temetkezést találtak, amelyet ő a Baden-Kostolac csoportba sorolt. E temetkezés-