Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Bondár Mária: Késő rézkori sírok Balatonbogláron

KESÔ REZKORI SIROK BALATONBOGLARON 7 ről csak annyit tudunk meg Garasanintól, hogy a sírban egy lapos rézbalta is volt.

77 Skorenovacon(?) ugyancsak M. Garaŝanin szerint rosszul megfigyelt zsugorított sírt tártak fel a BadenKostolac csoportból. A sírban párhuzamos pontsorokkal díszített ún. szószos edény, egy urna és egy depas amphikypellon jellegű edény volt. A sír közöletlen, csak a felsorolt 3 edényt közölte M. Garaŝanin.

78 Hamvasztásos temetkezéseket ismerünk DvoroviSilajet, Padina, Sremski Karlovci(?), Manastir-Gospodin vir(?), Keszthely-Fenékpuszta lelőhelyekről és újabban Balatonboglárról. Dvorovi-Silajet lelőhelyen urnasírt tárt fel M. Kosoric, amelyben a díszítetlen urnát egy jellegzetes kostolaci díszítésű tál borította.

79 Padinán a vaskapui vizierőmű építésekor a folyóparti területeken folytatott mentőásatáson B. Jovanovió több korszak emlékeit tárta fel, köztük hamvasztásos rítusú késő rézkori temető maradványait is.

80 Ebből a publikációból nem derült ki, hány sír volt összesen, mindössze egy, hamvakat tartalmazó díszített kostolaci tálat közölt az ásató.

81 Későbbi cikkéből tudható, hogy Padinán három sír volt.

82 Jovanovió Manastirt (Monostor) is megemlíti, mint kostolaci temetkezést.

83 (Manastirról van kostolaci kerámia, de az ásatási jelentés rövid összefoglalásából nem derül ki, hogy ez a kerámia sírból származike.

84

) Sremski Karlovci lelőhelyen jellegzetes kostolaci díszítésű tálban öt kúpos aljú merice volt, s az egészet egy szájával lefelé fordított, díszítetlen urna fedte.

85 Véleményem szerint ez is hamvasztásos sír lehetett, s nem edénydepot. Keszthely-Fenékpusztán egy hamvasztásos sír került elő. A kalcinált csontok egy az alján és peremén is több soros bepontozással díszített urnában voltak, amit egy díszítetlen tállal borítottak le.

86 Értékelés A balatonbogiári kostolaci sírok rítusban és mellékletadásban beleillenek a kostolaci kultúra eddig ismert hamvasztásos temetkezéseinek sorába, ugyanakkor sajátos vonással is rendelkeznek, amelyek lehetővé tették az elemző számára néhány, eddig nem kellően dokumentált vagy megfigyelt tény rögzítését is. Az elterjedési területen eddig ismertté vált hamvasztásos kostolaci sírokban - a balatonbogiári sírok elemzése kapcsán - a kerámia mellékletekben egyfajta ritmust fedeztünk fel: díszítetlen tál mellé díszített urnát tettek a sírba (Keszthely-Fenékpuszta, Balatonboglár 245. sír), vagy díszítetlen urnát borítottak díszített tállal (Dvorovi-Silajet, Sremski Karlovci, Balatonboglár 230. sír). Előfordult az is, hogy csak egy edényt tettek a sírba a halott hamvaival (Padina). Balatonbogláron a három sírból hat különböző típusú edény került elő, három tál és funkcióját tekintve három urna. A kerámia mennyisége nem elegendő az elmélyültebb tipológiai elemzéshez, így csak néhány jellemző analógiát tudunk felsorakoztatni az edények mellé. A 228. sír tálmaradványa kevés a pontosabb típusmeghatározáshoz, így analógiát sem kerestünk ehhez a darabhoz. A 230. sír díszített tálja jellegzetes kostolaci forma, széles szájú, kissé tölcséres nyakú, omphalos-szerú aljjal. Hasonló tálakat ismerünk Gomolava,

87 Osijek (Eszék),

88 Sremski Karlovci,

89 és Szentendre lelőhelyekről.

90 A 245. sír díszítetlen, virágcserép formájú táljának rokonait - a fülkiképzés kisebbnagyobb eltéréseivel - megtaláljuk Padina,

91 Pivnica,

92 Sremski Karlovci,

93 és Szentendre lelőhelyeken.

94 A 228. sír hamvakat tartalmazó rövid nyakú csészéje jellegzetes omphalosos aljú kostolaci edény. Ugyanígy csak funkciója miatt neveztük urnának a 230. sírból előkerült, hamvakat tartalmazó edényt is, amely széles szájú, rövid nyakú tál. E két edény analógiái elsősorban Gomolaván

95 és Pivnicán

96 találhatók meg. Az itteni edények díszítettek, nem tekinthetők a balatonbogiári urnák pontos megfelelőinek csak nagy vonalú formai hasonlóságról van szó. Ennek egyik oka nyilván az, hogy - mint már említettük - a kostolaci kultúra díszítetlen kerámiájából jóval kevesebbet publikáltak, mint a díszítettből. A fenti kevés analógia alapján is világosan látszik, hogy az edények nem sírkerámiának készültek, telepeken is megtalálhatók ugyanezek a típusok. Valamennyi balatonbogiári sírba összetörve tették be a tálakat, amelynek számunkra megfejthetetlen, minden bizonnyal rituális magyarázata van. Érdekes megfigyelés volt Balatonbogláron, a 230. sírban, hogy itt nem borították rá szájával lefelé a tálat a hamvakat tartalmazó edényre, hanem szájával felfelé, az urna tetejére tették, feltehetően valamilyen élelemmel. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy ugyanez más kostolaci temetkezésnél is előfordult, ám a szűkszavú utalásokból ez eddig nem derült ki. Balatonbogláron a késő badeni és kostolaci kultúra embereinek találkozására is van egyértelmű bizonyíték: a 245. sír hamvakat tartalmazó kétfülú fazeka. Ez a típus eddig késő badeni környezetben fordult elő, analógiái a Pécs-Vasas, Palotabozsok, Hódmezővásárhely-Bodzáspart késő badeni horizont lelőhelyein találhatók meg.

97 Érdekessége, hogy az edényt készítő fazekas szemmel láthatólag nem ismerte eléggé a kostolaci edénydíszítési technikát és annak esetleges rituális tartalmát. Az edény nyaka alatt három sorban körbefutó, gondosan bebökdösött kostolaci díszítés van, vállán a badeni kultúrában megszokott technikájú, körbefutó pontsor. Az edény nyakán hat, szimmetrikusan elrendezett függőleges sávban van még díszítés, a díszített sávok között díszítetlen felületek vannak. A függőlegesen díszített sávoknál érzékelhető, hogy helyi („késő badeni") fazekas készítette a kostolaci kerámiát. A függőleges sávok háromsoros, finoman bebökdösött kötegeit eleinte még nagy gonddal, aprólékos munkával készítette a kézműves. Türelme azonban fokozatosan elfogyhatott, amelynek eredményeként először egy bebökdösött sor mellett két elnagyoltan