Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Horváth János: Balázs János művészete

BALÁZS JÁNOS MŰVÉSZETE 331 házasságra az ő vallásbelije. Pedig a faj fenntartása természeténél fogva nagyon erős s mely abból áll, hogy egy hím vagy nő, a neki tetsző félben saját egyedének fenntartására neki tetsző, s alkalmas hímre vagy nőre talál..." Új lapon olvasható: „ - fel kell ismerni az „ÉN"-t, mely kiemeli az embert ebből a szürke hétköznapi szürkeségből, a tömegből." Ezután a lázadó öntudatról így vall: „1925. jún. 7. - megáll az ész, az akarat a tehetségem, mint bilincsbe vert rab úgy szenved, de nem a magam, hanem más énje által, ami rám nézve nagy veszedelem, sok felépített gondolatom eszmém szertefoszlik, a munkámnál már az elkezdésnél így csak széttöredezett gondolatfoszlányok vannak... mi marad nekem? sok, sok gondolatom eszmém alig észrevehető cserepei s nekem akkor újra kell felépíteni egy már majdnem kész, vagy kész dolgot, ismét az elején kezdeni. Nem, nem ez ellen lázadozik a lelkem, nem akarja egy gyöngébb lelkű ember zsarnokságát tűrni, akinek kissé ingadozó lelke" - „Másutt egy dialektikus megállapítás: „...minden cselekvési momentumnak megvan a maga ellentéte." A különböző lapokon található gondolatok egy egérrágta titkos füzetből valók. E töredékekből álló összkép alapján úgy tűnik, a szellemi szuverenitásért küzd. Egy alkalommal nyíltan kiállt véleményével a művészet szabadsága, a modern művészet védelmében: Mautner József ismertetett egy balázsi reflekciót a Somogyi Újság főszerkesztőjéhez címezve 1925. decemberéből. Balázs nem hagyhatta szó nélkül egy gimnáziumi tanár „A keresztény erkölcs és a szépirodalom" címen megjelent kirohanását a Nyugatos írók ellen.

7 A jobboldali lap nem adott helyet Balázs vitatkozó kérdéseinek:" ...Vájjon csak a keresztény erkölcshöz tartozik-e az esztétikai hagyományokra támaszkodni az irodalmi művek értékelésénél? Nem tudom miért éppen a liberális hírlapirodalom van bomlasztó hatással a fejlődésre? Holott éppen ez karolja fel azt, ami merész és nem kicsinyes. Hogy minek az új?... Mert az emberi agy, ez a folyton forrongó szerv szüntelenül dolgozik és inkább a jövő kialakítására, mint a múlt dolgainak visszakérődzésén, melyet talán csak, mint alapot használhat fel, hogy nagyratörő terveit megvalósítsa, mely a jövő kultúrája lesz. így nem lehet egy költő kvalitását megállapítani, hogy erotikus és nem erotikus, mocskos, förtelmes és ehhez hasonló leközölhetetlen durvaságokkal megbírálni egy költőt. Ami emberi és ami a természet által belénk van oltva, az mocskos és förtelmes nem lehet, hanem természetes. Mert ahány egyén, annyi temperamentum." Idealizmusa magasrendű, egzisztenciális sorskérdésekkel telített volt. A fontosnak vélt feljegyzéseinek elején a Cézanne-ra és kubista utódaira vonatkozó sorok nem a velük való azonosultságát, hanem céljuk tantételes megfogalmazását jelentik. Másfél évvel korábban Bernáth Caesarnak élvezettel számolt be arról, hogy egyéb megfigyelésein túl festőkéssel, nem is ecsettel festett Cézanne képet látott Fikter Jani pipával 1924. Töröcskei erdőrészlet 1924. a múzeumban. - Ez a „Buffet" című kép lehetett. A „Fikter János pipával" című kiváló arcképe 1924-ből, a cézannei technika elsajátításáról tanúskodik. Míg a meditációi-ban rejlő eszmeiség idealista alkatot sejtet, képei inkább a racionalizmust példázzák. Van azonban ellenpélda is erre, így a „Tánc" című képén kényszerű egyensúlyvesztésének problémájával foglalkozik. Kísér-