Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Knézy Judit: Hagyományok és újítások a paraszti táplálkozásban Somogyban (1880-1920)

HAGYOMÁNYOK ÉS ÚJÍTÁSOK A PARASZTI TÁPLÁLKOZÁSBAN SOMOGYBAN (1880-1920) 307 dalú, vasplatnis sparhetokat tettek fűtés, főzés és sü­tés céljából. 36 Ahol viszont megmaradt a szobabeli kályha, ott a konyhába került a rakott sparhet (6. ábra) a kemence elejéhez, vagy falnál lévő részéhez illesztve, vagy azzal egybeépítve. A kályhákba gyakran utólag építettek sütőt (ren-t). A századfordulótól kezdve már nem készítettek sza­badkéményeket, hanem eleinte a kemence belefogla­lásával külön ajtóval lezárt kaminos kéményeket. De aztán felszámolták a hideg konyhákat, sipkémény-ek építésével meleg konyhák jöttek létre a benti tűzhe­lyek, kemencék egy részét elbontották. Hogy a füstöl­nivalót el tudják helyezni, külön füstös konyhát építet­tek kemencével a lakóépület végében, vagy különálló füstölő és különálló kemence került az udvarba. 37 A hagyományos étrend a tüzelőberendezési újítások­kal nem változott egyidejűleg. Mindenesetre a polgá­rosodás jeleit lehetett tapasztalni: tisztább készítésmód, tiszta meszelt konyha, tetszetősebb konyhaberende­zések, díszesebb tálalóedények jelentek meg, a cse­répedények használata a sütés-főzésben korlátozódott. 7-8. Kaposvári fazekas, Illés Ferenc 1908-ban égetőkemen­céjénél. A kemencébe rakott fazekak nagyobbrészt széles fenekűek. (Sági János felvétele). (Repróneg. MMgMA VII. A. 206 942-43) 9. Fazekas a kaposvári piacon. (Sági János felv. 1908.) (Repróneg. MMgMA VII. A. 206 943.) A zárt tűzhelyen már nem a lábra szerelt, vagy há­romlábú lábasban vagy szűktalpú cserépfazékban főz­tek, hanem szélestalpú és lehetőleg vasból lévő edé­nyek kellettek (7-9 ábra). A sparhet sütőjében is szög­letes és nem kerek sütőtepsiket használtak, cserép helyett inkább bádogból valót. 4. A táplálkozás alakulása 1880 után A reformkor végétől az 1890-es évekig eltelt több mint negyven év, nagyjából a polgári konyha létrejöttének kora. 38 A mezőgazdasági népesség táplálkozásában - a Dél-Dunántúlon is - a korábbi hagyományos vo­nások őrződtek meg lényegében ezekben az évtizedek­ben is, tájilag nagyobb differenciálódás indult meg. Az új ételnyersanyagok egyrésze beépült az étkezés rend­szerébe, új technikák is jelentkeztek, a fő ételalapanya­gok arányában eltolódások történtek, ízváltozás is ér­vényesült bizonyos ételeknél. 5. Hagyományok és változások 1880 előtt A földművelő lakosság táplálkozásában alapvető ét­rendeződés tehát nem történt. A kisebb változások nem minden tekintetben szolgálták a fejlődést, az egészsé­gesebb étkezést, ugyanis liszttartalmú, esetenként zsí­rosabb, de fehérjében, vitaminban, ásványi anyagokban kevésbé változatos összetételű étkezés formálódott. 39 a) Az alapanyagok, fő ételek terén kisebb arányel­tolódás jött létre a gabona alapanyagú lisztes, pépes ételek javára. 40 Ugyanakkor még mindig kedveltek voltak a kásafélék. A kukoricás ételek, kukoricakenyér jelen­tős mennyiségben fogyott, szegényebbeknél, a Dráva mentén alapvető fontosságú volt. b) A burgonya akkoriban vált télen egyik fő kenyér­pótlóvá, fő pépet és amellett levest adó növénnyé, amelyből több fogyott, mint a savanyított kerti növények­ből és hüvelyesekből együttvéve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom