Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Uherkovich G.:1996 Adatok a Balaton nyugati medencéje üledékfelszíni algavegetációja ismeretéhez Data to the knowledge for the algal vegetation of the sediment surface in Lake Balaton, Hungary

ADATOK A BALATON NYUGATI MEDENCÉJE Ü1EDÉKFELSZÍNI ALGAVEGETÁCIÓJÁHOZ 227 vid és hiányos tüskézettségű cönóbiumoktól kezdve (V. 17-18.), a minden sejten meglelhető, de igen rövid 1 vagy 2 tüskével rendelkező (V. 19, 28.) formával folytatva, illetve a sejteken 1-1 rövid (V. 22.) vagy hosszabb (V. 16, 20.), valamint a sejteken 1-2 tüskével rendelkező (V. 23, 26.) cönóbiumokig. Sajátos még itt a ferdeállású, szembenlévő 1 vagy 2 tüskéből álló tüskézettség (V. 24, 27.). Ez az alaktani sor a Tetrastrum hastiferum és a 7". peterfii alaktani bélyegeit kapcsolja össze, de a nemzetség más fajaira is emlékeztet. Csak tenyészkisérletek dönthetnek el mind az előbb említett balatoni, mind más termőhelyi, de hasonló alaktani megjelenésű Tetrastrum-ok esetében a szabatos taxonómiai állásfoglalást, így elsősorban azt, hogy a tüskék alkata (vékony, vastag), száma mennyiben szolgálhat a nemzetiségen belül az eddigieknél megalapozottabb taxonómiai elhatárolások alapjául. Volvox weismanii POWERS - Ennek a szervezetnek csak az érett zigótája került elő mintáinkból (XII. 18.), maga a szervezet nem, így a taxonómiai táblázatunkban nem is szerepel (XII.18.). Esetlegesen valamelyik hozzáfolyás révén került a vizünkbe. Cosmarium depressum (NAEG.) LUND. var. planctonicum REV: forma ? (XII. 5-6, 10-13, 17.). -A pólusok mindig mélyebben benyomottak, mint a típusnál. Szórványos előfordulású volt anyagunkban. A közöltekben „forma", illetve „forma" ? megjelöléssel közölt taxonok némelyike további megfigyelések után esetleg formailag is elkülöníthető lesz taxonómiailag. Az itt közölt ábrák, egyéb adatok figyelemfelhívó jellegűek. Az eredmények megbeszélése Taxonómiai táblázatunk 435 algataxonról hoz előfordulási adatokat a balatoni üledékfelszínről. A legnagyobb taxonszámmal a kovamoszatok vannak képviselve, 213 taxonjuk közel 49%-át teszi ki az összes meglelt algaszervezetnek. A Chlorophyceae 103 (24%), a Cyanophyta 63 (14,5%), a Conjugatophyceae 29 (6,5%), az Euglenophyta 19 (4%), a többi algacsoport összesen 8 (1,8%) taxonnal volt anyagunkban képviselve. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a Chrysophyta törzs (213+5 taxon) és a Chlorophyta törzs (103+29 taxon) az összes meglelt algataxonnak kereken 80%-át tette ki anyagunk esetében. Az általam észlelt algaszervezetek között több a „Balatonra új", ez azonban inkább csak az árnyaltabb taxonómiai feldolgozásra, semmint más okokra vezethető vissza és így ezt a kérdéskört nem is elemezzük. A konstancia-értékek (I. az I. táblázat jobbszélső oszlopát) egybevetéséből kitűnik, hogy a legmagasabb konstanciájú algák, amelyek a vizsgált állományok 80,1 -100%-ban, illetve 60,1-80%-ban jelen voltak, és így az V. és a IV. konstancia-osztályba tartoznak, anyagunk esetében a következők: Aphanizomenon flos-aquae (fonál és külön a szóló kitartósejtek), Coelosphaerium naegelianum, Lyngbya limnetica; Amphora normannii, A. ovális, A. ovális var. pediculus, Cyclotella bodanica, С comta, С ocellata, Cymatopleura elliptica, Fragilaria construens, Melosira granulata var. angustissima, Nitzschia acicularis, N. lorenziana var. subtilis, N. palea, N. tryblionella var. victoriae, N. vermicularis, Synedra acus; Ankistrodesmus angustus, Pediastrum boryanum, Scenedesmus opoliensis, S. quadricauda, S. spiosus; összesen 24 algataxon, ez az összes észlelt algataxon 5,52 %-át teszi ki. A III. és a II. konstancia-osztályba az észlelt algataxon 18,16 %-a tartozott, míg a legalacsonyabb konstanciaértékű algataxonok az összes észlelt algataxon 76,32%át tették ki. A hullámzásokkal minduntalan megbolygatott üledékfelszínnek, mint ökológiailag labilis élőszintnek ezek szerint kevés a nagyobb konstanciájú közös szervezete. Közülük is a legtöbb a kovamoszat: az V. és IV. konstanciájú szervezetek, 62,5%-a kovamoszat-taxon. Belőlük kerülnek ki azok a szervezetek, amelyeknek a balatoni üledékfelszíni algavegetáció kialakításában legalábbis a tó nyugati medencéjében - kitüntetett szerepük van: Cyclotella dobanica, C. comta, С ocellata,Fragilaria construens, Melosira granulata var. angustissima, Nitzschia acicularis, N. palea, N. vermicularis, Synedra acus. Egy-egy vizi élőhely tápanyagellátotsága és az ott meglelhető algataxonok száma, a diverzitás közötti összefüggés jól ismert a kutatási gyakorlatból. így tudjuk, hogy megfelelő fényklímával párosult jó tápanyagellátottságnál a gazdagabb összalganépesség mellett a taxonszám is viszonylag magas. Ugyanazon tápanyagellátottság mellett, de kedvezőtlenebb fényklíma-viszonyoknál mind az összenépesség, mind a taxonszám lecsökken. Lássuk ilyen szempontokból az egyes vizsgált profiljainkat. Kezdjük a tóközépi hosszprofillal (IV. profil). A profilvonal 1. pontján, a keszthelyi part közvetlen közelében, tehát sekély vízmélységben átlagosan magas a taxonszám és az algaössznépesség is gazdag. A profilon tovább haladva a 2-3 m-es vízmélységben hirtelen lecsökken a taxonszám és feltűnően gyérré válik a népesség. A taxonszám csökkenése a IV/2 és IV/3 pontokon a legszembeötlőbb. A taxonszám hirtelen lecsökkenését a IV/1 és a IV/2 pontok között, valamint az összalganépességnek a IV/2 és IV/7 pontok közötti igen gyér voltát a planktonalgák árnyékoló hatásával is befolyásolt rosszabb fényklima okozhatja. A Zala-torok előtti profil (V. profil) mintái minden időszakban népességben és algaszámban gazdag algaegyüttesekről tanúskodnak. Azonfelül itt az algák között rendkívül nagy mennyiségű Schizothrix-típusú fonalas baktériumok és coccoid-baktériumok is lelhetők. Az itteni igen sekély vízmélység - a planktonalgák árnyékoló hatása ellenére is - mindenkor kedvező fényviszonyokat biztosít az üledékfelszíni algáknak. A Zala által szállított, részben mineralizálódott, részben lebontódás alatti szerves szennyezések magyarázzák a dús üledékfelszíni algabaktérium flórát.