Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Honti Szilvia - Kiss Viktória: Középső bronzkori leletek Somogy megyéből

KÖZÉPSŐ BRONZKORI LELETEK SOMOGY MEGYÉBŐL 21 cikás mészbetétes vonallal díszített. A hason szokatlan minta ismétlődik: két „szívalakot" széles vízszintes sávval össze­kötő mészbetétes motívum. (V. t. 7.) 3. Tölcséres nyakú, nyomott gömbtestű, vékonyfalú füles bögre, peremén szorosan egymás mellé nyomott, vékony tekercselt pálcikával kialakított széles mészbetétággyal, ez alatt sza­kaszos zeg-zug mintákkal, nyaki törésében széles mész­betétsávval díszítve. (V. t. 5.) 4. Tölcséres nyakú, gömbölyded testű, szürkésbarna fazék, peremén két vékonyabb tekercselt pálcika egymás mellé nyo­másával kialakított széles sávos mészbetétággyal, nyaki törésénél is széles sávos tekercselt pálcikás mészbetétsávval díszítve. Az edény vállán benyomkodott, szakaszos vízszintes sávok, hasán függőleges vonalkötegminta díszlik. (V. t. 8.) 5. Hordóalakú, egyenesen elvágott peremű, fogófüles fazék, peremén széles tekercselt pálcikás mészbetétsávval, ez alatt szakaszos vízszintes sávokkal és vonalkötegmintával díszítve (V. t. 4.) A Balatonföldvár-Gönye tetőn talált, valószínűleg sírból származó edények egy részét Bandi G. már közölte, most a teljesség kedvéért mégis érdemes újra áttekinteni a leletet, a közöletlen edényekkel kiegé­szítve. 21 1. Sárgásbarna (peremén és fülén kiegészített), tölcséres peremű, nyomott gömbtestű bögre, tekercselt pálcikával ké­szített vízszintes árkolások és azok közé egy szakaszon be­nyomkodott eszköznyomok adják a mészbetétágyakat. Vállán eszközbenyomkodással kialakított bemélyítésről „szívalak" csüng. le. M=6,7 cm. (VI. t. 3.) 2. Hasonló alakú, vörösesbarna bögre, peremén 3-3, szoro­san egymás alá benyomott vékony tekercselt pálcikával ki­alakított széles mészbetétággyal. M=10,5 cm. (VI. t. 8.) 3. Hasonló nyomott gömbtestű, vörösesbarna miniatűr bög­re alsó része. Pereme és füle teljes egészében kiegészí­tett. Vállán tekercselt pálcikával készített, függőleges, vissza­kanyarodó végű bemélyítés helyezkedik el. Tör. M=2,9 cm (VI. t. 2.) 4. Sötétszürke, kopott felületű, enyhén tölcséres nyakú, tojástestű urnácska. Két füle kiegészített. Peremén két te­kercselt pálcikával készített bemélyítés között eszközbenyom­kodással készített zeg-zug alakú mészbetétágy fut körbe. M=9,4 cm. (VI. t. 1.) 5. Barna, fényezett, tölcséres nyakú, gömbös testű kisurna. Két füle kiegészített. Peremén tekercselt pálcikás és eszköz­benyomkodásos mészbetétágy, hasán szintén eszközbenyom­kodásos mészbetétágy látható. Alsó részén függőleges vonalkötegminták helyezkednek el. M=11,3 cm. (VI. t. 5.) 6. Szürkésbarna, tölcséres nyakú, gömbtestű, füles fa­zék. Pereme nagyrészt kiegészített. Fülén tekercselt pálcikás vonalak, vállán és füle alatt visszakanyarodó minta látható, eszközbenyomkodásokból kialakítva. Tör M=15 cm. (VI. t. 6.) 7. Barna-szürke foltos, tojástestű urna. Pereme és mindkét füle kiegészített. Fülén vékony tekercselt pálcikás, hasán esz­közbenyomkodásokból álló mészbetétágy, alsó részén füg­gőleges, bekarcolt vonalak vannak. Tör. M=25 cm. (VI. t. 7.) 8. Szürkésbarna, tölcséresnyakú, gömbtestű fazék, hasán függőleges vonalkötegmintákkal. M=12,5 cm. (VI. t. 9.) 9. 30 db bronzlemezből csavart cső-gyöngy (pl. VI. t. 4.). Juta-Gagarin majorban, a TSZ-hez tartozó gazda­sági épületeknél (6. kép) Draveczky Balázs leletmen­tő ásatást kezdett 1965. augusztusában. A két szel­vényben egy gödörházat sikerült feltárnia, mely a kisapostagi kultúra klasszikus fázisához tartozott a be­lőle előkerült leletek alapján. 1966. augusztusában Gazdapusztai Gyula vezetésével, a JATE Ókortörténeti és Régészeti Tanszéke, és a Somogy megyei múze­umi szervezet közösen folytatták a feltárást. 22 Mind­két évben (és a korábbi szórványokból) igen nagy szám­ban kerültek elő az eddig látottakhoz hasonló, a kisapostagi kultúra klasszikus időszakát követő korszak­ból származó leletek, bár objektumhoz egyszer sem voltak köthetők. (VII. t. 1-7.) 23 6. kép. A Juta-Gagarin-majori lelőhely elhelyezkedése Legutóbb Ordacsehi-Major lelőhelyen 1994. ok­tóberében az M7-es autópálya építését megelőző le­letmentésen 24 kerültek elő e korszakba sorolható leletek, a 70. és 85. sírból. 25 70. sír. Elpusztult urnasír. A gyengén kiégetett anyagú urna oldalának mállott töredékei között két bögre néhány darab­ja és hamvak. 1. Az urna tojástestű, vonalkötegekkel díszített, barna szí­nű nagy edény volt, fülén lapos eszköz végével benyomko­dott mészbetétágy. (VII. t. 12.) 2. Tölcséres nyakú, gömböstestű bögrék töredékei. Az egyik peremén sakktáblaszerűen kialakított széles sávos tekercselt pálcikás mészbetétágy van, ehhez tartozhat egy szokatlan keskeny, lapos eszközzel benyomkodott mintájú fültöredék (VII. t. 14.). A másik bögretöredék fülét széles-sávos, pere­mét vékony tekercselt pálcikás vízszintes és zeg-zug-min­ta díszíti. (VII. t. 15.) 3. Egy, talán fazékhoz tartozó fültöredéken kétsoros teker­cselt pálcikás széles sávos mészbetétes minta van (VII. t 13.). 85. sír. Elpusztult urnasír. Csak az urna összenyomódott alja maradt meg eredeti helyén, benne (és mellette) hamvak. Legalább az egyik kisebb edény és a bronz hajkarika is az urnában voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom