Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)
Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei
140 MAGYAR KÁLMÁN ez lehetett a kétAtádon, Barátin, Ötvösön kívül az atádi Batthyány uradalomhoz tartozó Szabás falu középkori magja. A régi falu templomának falai - az atádi Pusztaszentegyházi dűlő egyházához hasonlóan még az 1920-as években is látszottak. 125 (6. ábra) A középkori Szabás falu topográfiai azonosítása alapján az is kiderült, hogy a település igen közel volt az ún. Várdombhoz. Ahhoz a várhoz, amely az átkelőhellyel együtt, a XV. században a Batthyányak kezében volt. S ugyanazt a feladatot láthatta el ÉK felől, mint az ÉNy-i irányban lévő ötvösi várkastély, vagyis az uradalmat és a révátkelőhelyet biztosíthatta. (7-8. ábra) 3. Az Árpád- és középkori települések régészeti emlékei 126 A Nagyatád Árpád- és középkorára utaló tárgyak a régészeti ásatások hiányában - özv. Benyák Jenőné, egykori nagyatádi lakos gyűjteményéből, illetőleg a régészeti terepbejárásokból származnak. 127 Az innen ismert ///. Béla-kori (1172-1196) bracteata, valamint a két //. Endre-kori (1205-1235) frisachi típusú dénár utal az Árpád-korra. 128 Két Mátyás dénár az 1458-1490 közötti időből, míg Ernst osztrák herceg pfennigje 1510-ből származik. 129 Az 1512-es és 1515-ös Leonhard von Kejtschah és az 1521-es Mastias Lang von Wellenburg salzburgi pénzei már az intenzív külföldi pénzforgalomra utalnak. 130 A mohácsi vész idejével hozható kapcsolatba //. Lajos egy 1526-os ezüst dénárja. 1529-1535 közötti időből, illetőleg 1539-ből származó //. Ferdinánd ezüst dénárok, valamint pfennigek Alsó-ausztriai, míg az 15411549 közötti magyarországi veretek a török portyázások, magyar hadjáratok időszakával kapcsolhatók össze. 131 S végül az 1661-es és 1664-es XV. krajcáros I. Lipót korával, illetőleg az említett időszak nagyobb hadjárataival függhet össze. 132 A Benyák gyűjtemény egyetlen igaz szép és értékes emléke a bronzból készült, háromtagú szárnyas oltárt utánzó bronz triptichon, amelyen tizennégy kisebb és egy nagyobb alak szerepel. A keleties típusú darab a XVI-XVII. század időszakához, esetleg a betelepülő délszláv lakossághoz kapcsolható. 133 (17. ábra) Végül a Zrínyi u. 20. sz. ház telkén - földmunka közben - 1 m-es mélységből került elő az az ezüstből készült, növényi ornamensekkel díszített egyenes, középkori kardkeresztvas. Ez a markolatra és a pengetokra csúcsos, két-két lappal fekszik és mindkét oldalán díszkő, vagy berakás tartására szolgáló foglalat van. 134 Az Árpád- és középkori településekre a legjellemzőbbek - a terepbejárások során - előkerült kerámialeletek. 135 így az ún. Prokop dűlő környékén talált szürke, szürkésbarna színű, párhuzamos vonalkázással díszített oldaltöredékék, amelyek a XII-XIII. századra keltezhetők. (I. t. 3., 4., 6., 12.). Már inkább XIV. századi, az egyszerű, tagolatlan, külső oldalában rádlimintás dísszel ellátott perem. (I. t. 5.) De ugyancsak inkább a XIII—XIV. századra datálható a durvább, szürke, vöröses színű, tagolatlan, széles ún. gallérperemtöredékek. (I. t. 1.) A XIV-XV századra utalnak a finomabb, fehér színű perem és oldaltöredékek. Vagyis egy nagyobb település XII-XV. századi időszakával hozhatók kapcsolatba. 13 ^!, t. 1-12.) Aprokopi, vagyis a régi (XII-XV. századi) Nagy-Atád településétől K-re, a Rinyán túl, a jobbparton lévő Henész, ún. temetőtől Ny-ra lévő dombján hasonló kerámiaanyagot találtunk. így egy szürke színű, hullámvonallal díszített darab mellett, a párhuzamos vonalkázással díszített piros, szürkésbarna, XII-XIII. századi 17. ábra. Középkori bronz triptichon Nagyatádról (Az ún. Benyák Gyűjtemény. M. Hrotkó Zsuzsanna rajza)
