Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei

NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE XI-XV. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 141 oldaltöredékek a jellemzők.

137 Az alig tagolt, gömbölyített, valamint a tagoltabb szürke, piros bögretöredékek a XIV., illetőleg a XV. századra utalnak. De innen ismerünk XV. századi piros színű pohár-aljtöredéket, valamint több szürke, piros, durvább anyagú, jellegtelen középkori kerámiadarabot. (II. t. 1-12.) Vagyis a henészi temetőtől Ny-ra - ugyancsak a prokopihoz hasonló - XII-XV. századi település állhatott. A henészi temetőtől K-re lévő földek anyagában a szürke XIII—XIV. századi oldaltöredék, de főleg az erősebben tagolt XV-XVI. századi fehér, piros színű peremtöredékek dominálnak. (II. t. 7-12.) A galléros, tagolatlan, pirosas peremtöredékek, valamint a finomabb anyagú, fehér, kaolinos pohár, kancsó darabjai a XIVXV. századra utalnak.

138 Ezt bizonyítja a szürke színű, durvább anyagú, de levágásnyomot mutató aljtöredék, valamint a XV-XVI. századi piros kályhaszem aljdarabjai. Végsősoron a henészi temetőtől K-re eső földeken egy kisebb XIV-XV. századi település kerámia maradványai jutottak a napvilágra. (II. t. 7-12.) Jellegtelen szürkés, piros, durvább, vastagabb anyagból készültek az ún. Pongrác possessio helyén talált kerámiák.

139 Annyi bizonyos, hogy sem az Árpád-, sem a későközépkorhoz nem sorolhatók a darabok. Jellemzőbbek az ún. Bodvica régi temetőtől K-re, a szántóföldeken gyűjtött kerámiák. (III. t. 1-10, IV. t. 1-10.) itt a bekarcolással díszített, szürke, valamint az enyhén vonalkázott, durvább, barnásszürke, pirosas, tagolatlan peremtöredékek a XIII—XIV. századiak. (III. t. 1., 8., IV. t. 2.) A fehér párhuzamos vonalkázással, valamint a durvább, pirosas, hornyolt díszű pohár, illetőleg bögre töredéke a XIV. századra jellemző. Inkább ehhez a korhoz sorolható a szürkésbarna színű, a perem külső oldalán pontsor vagy rádlimintával díszített töredékek, valamint egy piros, ugyancsak rádlizott fül darabja. (III. t. 3., 6., 9., IV. t. 6.) Csakúgy, mint az erősen kaolinos anyagú, fehér fültöredék darabja. Későbbiek, a XV-XVI. századiak többszörös tagolással ellátott szürke, illetőleg pirosas peremtöredékek. Valamint a vastagabb, durvább anyagból előállított, szürke, barnáspiros fazék- illetőleg kályhaszem töredékei.

140 (III. t. 7., 10., IV. t. 4., 8., 10.) A középkori Bodvica nagykiterjedésű XIII-XVI. századi településének kerámia-maradványa mellett az itt lévő falu életére utal az előkerült csiszoló vagy örlőkő töredéke.

141 S ha végsősoron a Nagyatád-Prokop, a Henésztemető K-i és Ny-i oldal, valamint a Bodvica kerámiaanyagát összehasonlítjuk, akkor egy azonos jellemzőket mutató, XII-XV., illetőleg XIII-XVI. századi anyagot figyelhetünk meg. Közöttük szerepelhet a hullámvonalas díszű (Henész), valamint a párhuzamos vonalkázott, vonalkázott díszű és tagolatlan peremtöredékek (Prokop, Henész, Bodvica) Árpád-kori darabok. (II. t., I. t. 8., 11., III. t. 1., 8., IV. t. 9.) A finomabb, kaolinosabb anyagból készült XIV-XV. századi edények (bögrék, poharak) maradványai mindhárom település anyagából ismertek. Az általánosabb, tagolatlan, galléros peremű bögrék peremtördékei szintén mindhárom település XIII—XIV. századi rétegéből előkerültek. Az erősen tagolt, XV-XVI. századi peremdarabok Henészről, illetőleg Bodvicáról szerepeltek. Csakúgy, mint a fejlettebb, több szobás lakóházra utaló kályhaszemek töredékei. Természetesen mindhárom, illetőleg négy (Pongrác) középkori település kerámia rétegében a nagyobb számú durva, jellegtelen, piros, szürke edénytöredékek is fellelhetők. A kályhaszemek, illetőleg a kaolinos bögre, pohár, valamint a rádlimintás díszű perem- és fültöredékek egy fejlettebb falutelepülésre, illetőleg azok háztartására utalnak. S azokra a lakókra, akinek tellett arra is, hogy a drágább kaolinos poharakat, korsókat, a díszesebb edénykészleteket is megvegyék.

142 S ha a környék fontosabb birtokközpontjainak: Segesdnek, Berzencének, Gyékényesnek, Babócsának a kerámiaanyagával összehasonlítjuk a Nagyatádon előkerült darabokat, akkor ezek a jellemzők még jobban kiszűrhetők. A jelentős Marcali-Báthori zákányi-gyékényesi várközpontban ugyancsak megtalálhatók a XIII—XIV. századi hullámvonalas díszű, alig tagolt peremű, pirosas fehér, a szürkésbarna, fehér, tagolatlan XIV—

XV. századi peremtöredékek. (V. t. 1-8.) Valamint a kaolinos, bordázott, talpú, karcsú pohár XV. századi, valamint a vágásos és a vonalkázott díszű pirosas pohár hasonlókorú oldaltöredéke. (IV. t. 6., V. t. 2.) Egy XV-XVI. századi lábasfogón(?) vonalkázás, pecsételés is van. De általánosnak mondható a szürkésfeketén, tagolt XV-XVI. századi bögre, fazék pereme is. A berzencei Lorántfiak, illetőleg a szenterzsébeti Forsterek berzencei birtokközpontjából ugyancsak egy XIII-XVI. századi kerámiaréteg került elő.

143 (VII. t. 15., VIII. t. 1-5.) Megtalálható itt is a korábbi, a XII-XIII. századi, durva feketén szürkésbarna színű fazekak pereme alatt a hullámvonalas díszítés, valamint az alig tagolt, díszítés nélküli, pirosbarna és fekete bögre töredékei. (VIII. t. 1., 5., 3-4., VII. t. 3.) Valamint a XIVXV. századra keltezhető pirosasbarna színű, bevágott gallérral és rádlimintával ellátott serleg töredéke. (VIII. t. 2.) A bodvicaihoz hasonló díszítés egy piros színű széles fülön is megvan. (VII. t. 2.) A középen futó rádlimintából ágszerűen futnak kifelé a további rádlisorok. Széles és finoman tagolt pereműek a barnáspiros, pohár alakú kályhaszemek darabjai, amelyek a XIV-XV. századra keltezhetők. (VII. t. 1., VIII. t. 3.) Vagyis - Nagyatádhoz hasonlóan - a fontos kereskedelmi utak mellett fekvő birtokközpontok: Gyékényes, Berzence várhoz tartozó települései szintén a XII-XIIIXVI. századra keltezhető kerámiaanyaggal rendelkeznek.

144 A leggazdagabb és legjellemzőbb kerámia-leletek a szomszédos Segesd királynéi ispánsági központ 1981-