Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Liska András: Adatok a korai avar temetési áldozat szokásának kérdéséhez

ADATOK A KORAI AVAR TEMETÉSI ÁLDOZAT SZOKÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 95 Jegyzetek 1 Köszönettel tartozom Szatmári Imrének, hogy a terepbejárási és ásatási anyagot feldolgozásra átadta. 2 A leletek a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban (EFM) vannak a 94.1.1-94.1.4. leltári számon. 3 Az ásatás során több, a lelőhelyen előzetesen gyűjtött kerámiaanyaggal megegyező korú objektum került elő. Feltártunk egy szkíta kori és két szarmata kori gödröt. Mindkét korszak leletei kőzött előfordultak korongolt és kézzel formált edények töredékei, a szkíta kori gödőrből faragott csontgyöngy, átfúrt csonttű került napvilágra. 4 A meghatározásért B. Tóth Ágnesnek tartozom köszönettel. 5 Megjegyzendő, hogy a fent említett gyűjtésekben szereplő lelőhelyek többsége a századfordulón, illetve a század első évtizedeiben, ismeretlen, vagy homályos lelőkörülmények között múzeumba került tárgyakról ad hírt. Általában „lovassír tartozékaiként", vagy csak egyszerűen „vasrégiségekként" említik a leleteket, az előkerülés részleteit nem ismertetve, ezért az ilyen, kevés információval ellátott lelőhelyeket nem lehetett az értékelésbe bevonni. 6 Az adatok hiánya nem jelenti azt, hogy biztosan nem temetési áldozat maradványai kerültek napvilágra. 7 Felmerült annak a lehetősége is, hogy az állatkoponyák tartozhatnak-e mégis a lelőhelyen előkerült szkíta, vagy szarmata kori telephez ? A szkíta és a szarmata korban a lókultusz legalább olyan jelentőséggél bírt, mint az avar korban. A szarmata kori telepeken előfordulnak önállóan lókoponyák. A Nagymágocs - Pap tanyai szarmata kori településen a 9. számú gödörben két ló állkapocs nélküli koponyája feküdt. A koponyák mellett volt még egy ló medencecsontja is. A két koponya nem egymás mellett, hanem kb. 30 cm-rel egymás alatt helyezkedett el. (Köszönet az ásató Vörös Gabriellának, hogy a dokumentációt megtekinthettem.) A szarmata korból ismert körárkos síroknál, a sírt körülvevő árok betöltéséből néha kerülnek elő lókoponyák is. Ez a jelenség ebben az esetben is összefüggésbe hozható a halotti torral (KULCSÁR 1993). 8 Az említett karajakupovski kultúra, és a Gyulavári 15. sz. lelőhely viszonyában a rítus azonossága jelenthet-e kronológiai egyezést a földrajzilag távol elhelyezkedő lelőhelyek között? Ha az Ural nyugati lábánál felfedezett, 7. századi párhuzamot keltező értékűnek tekintjük, nem elvetendő a Gyulavári 15. sz. lelőhely tárgyalt leleteinek, illetve a további hét, kárpátmedencei temetési áldozat későbbre keltezésének lehetősége. IRODALOMJEGYZÉK BÓNA 1965 Bóna István: Későrómai és népvándorlás korszak in: Orosháza története Orosháza 1965. 114-135. BÓNA 1971 Bóna István: A népvándorlás kora Fejér megyében in: Fejér megye története az őskortól a honfoglalásig 5. Székesfehérvár 1971. 221-313. BÓNA 1986 Bóna István: Daciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben (271-896) in: Erdély története l-lll. Budapest 1987. 107-235. CSALLÁNY 1939 Csallány Dezső: Kora-avarkori sírleletek (Grabfunde der Frühawarzeit) FA I-M. 1939. 121-180. CSALLÁNY 1953 Csallány Dezső: A bácsújfalusi avarkori hamvasztásos lelet. Adatok a kuturgur-bolgárok (hunok) temetési szokásához, és régészeti hagyatékához (Trouvaille d'objects incinérés de l'époque avare a Bácsújfalu. Contributions a l'étude des rites funéraides et au legs archéologique des koutourgours-boulgares (huns) ArchÉrt 80. 1953. 133-141. CSALLÁNY 1956 Csallány Dezső: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa Budapest 1956. DARNAY 1899 Darnay Kálmán: A Zala-szántói halmok és két magyar lovas sír ArchÉrt XIX. 1899. 277-280. EISNER 1952 Jan Eisner: Devinská Nova Ves Bratislava 1952. GRAĈ 1960 A. D. Graĉ: Arheologiĉeskie raskopi v Mongun Tajge i issledovanija v central'noj Tuve TTKAEE I. 1960. 40-45. GRAĈ 1966 A. D.Graĉ: Arheologiĉeskie rakopki v Sut-Hole i BajTajge TTKAEE II. 1966. 90-105. KE REZSI 1987 Kerezsi Ágnes: A lóáldozat emlékei a Volga-Káma menti finnugor népek agrárkultuszában Doktori értekezés Moszkva 1987. Kézirat KISELEV 1949 S. V. Kiselev: Drevnjaja istorija Juznoj Sibiri MIA 9. 1949. KOVRIG 1945 Kovrig Ilona: Avar lószerszámveretek Csengődről (Pest megye) (Ferrures de harnais avare de Csengőd) Magyar Múzeum 1945. október 10-13. 48-49. KOVRIG 1955 Kovrig Ilona: Adatok az avar megszállás kérdéséhez ArchErt 82. 1955. 30-44. KULCSÁR 1994 Kulcsár Valéria: A kárpát-medencei szarmata Barbaricum temetési rítusa Kandidátusi értekezés Budapest 1993. Kézirat MAÏITOV 1981 N. A. Mazitov:Juznij Ural v. VI—VIII. vv. Arheologija SSSR Moskva 1981. 23-29. NÉMETHI-KLIMA 1992 Némethi Mária-Klima László: Kora avar kori lovastemetkezések (Frühawarenzeitliche Reiterbestattungen) JAMÉ XXX-XXXII. 1987-1989 (1992) 173-239.