Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Szentpéteri József: Cartographia Avarica Térképészeti észrevételek Adam-tól Bajánig

240 SZENTPETERI

JÓZSEF például az oly sok — ám nem eredménytelen — vitát kiváltó kettős honfoglalás elméletének egyik sarokpontja, az egymást kiegészítő késő avar kori és honfoglaláskori magyar lelőhelyek egyazon térképen való ábrázolása is.

3 Minden kutató oly mélységben merül el témájának feldolgozásában, amennyire érdeklődési köre és a rendelkezésére álló információk azt lehetővé vagy szükségessé teszik. Nincs ez másként a népvándorláskor-kutatás területén sem. Ha a téma súlya nem kívánja, akkor vázlatos ábrázolások is elegendőek a mondanivaló alátámasztására. Ha az avar birodalom története áll a munka középpontjában, akkor természetesen ugyanazon iskola másik képviselője a lehető legprecízebben ábrázolja a kaganátus nemzetközi helyzetét (bár az avar törzsterület határainak pontossága hagy némi kivetnivalót maga után. Az avar kori Kárpátmedence ábrázolásakor már csak a monográfiában tárgyalt, közismert lelőhelyek számbavételére szorítkozik Walter Pohl. Nem is várhatjuk el tőle, hogy amit a magyar kutatás nem végzett el, az avar kori lelőhelyek pontos számbavételét, azt elvégezze helyettünk. Bár az első nagyobb igényű áttekintés a fenti munka közlésekor már négy esztendeje megtörtént.

4 Erdélyi Istvánnak az 1970-es évek végéig az MTA Régészeti Intézetében folytatott anyaggyűjtéséből kiindulva (amely az avar kori lelőhelylistákból, 1:150.000-es léptékű megyei térképekből és áttekintő összegzésből állt), azt továbbfejlesztve és korrigálva került sor az avar korszak legjelentősebb lelőhelyeinek első olyan összefoglalására, amely hosszabb távon is kiállta az idők próbáját. A legfontosabb avar kori lelőhelyeket tartalmazó áttekintés Bóna-Szentpéteri munkája

5 (1. térkép), amely több műben is továbbélt: a nemzetközi szakirodalomban Bálint Csanád tette ismertté;

6 az időrendre vonatkozó határvonalak átvételével kiállítások katalógusaiban is megjelent.

7 Alapanyagául szolgált a nagyközönségnek szánt magyar Történelmi Atlasz térképeinek is: a kora és a késő avar korszak legjelentősebb lelőhelyei, regionális központjai két színes lapon jelennek meg rövidesen.

8 Röviden szólnom kell arról a jogos észrevételről, miszerint egy adott korszak — főleg temetkezési helyekről előkerült — leleteinek térképes rögzítése nem tükrözheti pontosan a vizsgált birodalom hatalmi szféráját, csupán annak települési területét.

9 Esetünkben az írott forrásokból sejthető gyepű,

10 az időről-időre mozgó, változó határvédő rendszer szerves részét képezte az avar birodalomnak, az viszont kérdéses, mennyire lehet azt térképes formában is hűen körvonalazni. Hasonlóképpen a közeljövő feladata lesz a belső, sűrűn lakott térségek helyi, vagy regionális jelentőségű központjainak meghatározása, a forrásokban több néven szereplő fejedelmi székhely (hring, regia, campus

11

) körzetének, esetleg pontos helyének megtalálása. Ezek is a történeti kartográfia lehetséges feladatai közé tartozhatnak, csakúgy mint a gazdaság-, településtörténetés életmódkutatás terén is sajátos segítséget nyújthat a társ-segédtudomány, a régészet számára. A lelkiismeretes munkával elkészített térkép ugyanolyan szellemi termék, mint bármely nagyobb lélegzetű tanulmány, ezért nem véletlen, hogy a történeti földrajz területén vitathatatlan érdemeket szerző Györffy György kiállt a térképtervezés szerzői jogainak védelme, a korrekt átvétel és idézés gyakorlata mellett.

12 Térjünk vissza kiindulópontunkhoz, az avar lelőhelykataszter folytatásához: a Magyar Nemzeti Múzeumban 1991 óta folynak széleskörű hazai és nemzetközi együttműködéssel az ADAM2 munkálatai. A kárpát-medencei avar birodalom törzsterületéről és sajátos anyagi kultúrájának kisugárzási pontjairól jelenleg már 3.600 lelőhely ismert. Az előzetes becslések szerint ezer avar kori telepnyom lokalizálása történt meg a Magyarország 11,7 %-át érintő

13 topográfiai terepbejárások során - hatalmas feldolgozásra váró adattömeget nyújtva a korszak településtörténetének és életmódjának vizsgálatához. A felújított avar lelőhelykataszter abban az értelemben úttörő vállalkozás, egyben kísérletnek is tekinthető, hogy az eddig elkészült tíz MRT-kötet eredményeit és módszertani előnyeit hasznosítva a történelmi múltnak csak egyetlen időrendi metszetét adja (567-895), ám az egész Kárpát-medencére való kitekintéssel építi fel naprakész (esetünkben: „évrekész") információkat tartalmazó adatbázisát. Az ADAM2 ezen a helyen legérdekesebb része a 25 darabra tervezett színes térképmelléklet (2. térkép). A lelőhelyek térképészeti rögzítése 1:200.000-es léptékű szelvényeken történik. A külön fóliára rögzített jeleket az alaptérképekkel egybedolgozva s felére kicsinyítve kapjuk a publikáció 1:400.000-es léptékű mellékleteit. A legújabb fejlemény e téren az, hogy az átlátszó fóliára rajzolt összefoglaló térképek Ausztriában, Peter Stadler közreműködésével készülnek: az MTA Régészeti Intézetében előállított 1:2.000.000-s léptékű domborzatos térkép digitalizálásával készített alaptérképre számítógép segítségével rögzítik a 200.000-es léptékű szelvények adatait. Terveink szerint az ADAM2 1996 tavaszán kerül ki a nyomdából, mellyel magyar és német nyelven lekérdezhető számítógépes adatbázist és korszerűen megírt, szemléletes térképmellékletekkel ellátott német nyelvű kézikönyvet bocsátunk a kutatás rendelkezésére.

14 //. Megjegyzések az avar birodalom regionális központjainak kérdéséhez fKz avar korszak régészeti lelőhelyeinek vizsgálata során önkéntelenül is felmerül a hatalmi központok pontos földrajzi helyének, esetleg körzeté-