Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)
Szentpéteri József: Cartographia Avarica Térképészeti észrevételek Adam-tól Bajánig
CARTOGRAPHIA AVARICA TÉRKÉPÉSZETI ÉSZREVÉTELEK ADAM-TÓL BAJÁNIG 241 nek meghatározási igénye. írott történeti forrásaink kizárólag az avar birodalom fennállásának utolsó szakaszára vonatkozó adatokat tartalmaznak a kagáni székhelyről, az ezt megelőző időszakra nézve csak feltételezésekre szorítkozhatunk. Alábbi munkahipotézisemmel ennek a kérdéskörnek árnyaltabbá tételéhez szeretnék hozzájárulni. Elsősorban azt vizsgálom, hogy az írott kútfők és a kora avar korszak régészeti lelőhelyeinek összevetésével lokalizálható-e a Baján-dinasztia vezette kaganátus hatalmi központja a Kárpátmedencében, s ezzel szoros összefüggésben, hogyan magyarázható a későantik ékszerekkel jellemezhető Keszthely-kultúra és a különböző germán népességek elterjedési területe az avar fennhatóság alatt. A kora avar kagáni székhely meghatározását az írott kútfők ezzel kapcsolatba hozható — meglehetősen szórványos — adatainak összegyűjtésével, a különböző hadjáratok 15 valószínűsíthető felvonulási és visszavonulási útvonalainak mérlegelésével, 16 majd a legfontosabb korabeli régészeti lelőhelyekkel való összehasonlítással kísérlem meg. Bár az avar birodalom hatalmi központjának pontos helyéről hallgatnak a kútfők, magát a területet egyöntetűen Pannoniának nevezik. Ezt az információt kutatásunk ez idáig nem vette szó szerint, toposként kezelte, hiszen már a legkorábbi régészeti hagyatékuk az egész Kárpátmedence birtoklásáról tanúskodott. Vegyünk először szemügyre néhány erre vonatkozó bizánci és nyugati forrást (a Pannoniára vonatkozó kiemelések a továbbiakban tőlem származnak): PAULUS DIACONUS II.7.: „Alboin saját szállásterületét, azaz Pannoniát barátainak, a hunoknak juttatta..."; 17 AGNELLUS 95 (p. 338,28-32): „Ezután kivonultak a langobardok ... Azokban a napokban felkelt az avarok népe s Pannoniába jött"; THEOPHANES BYZANTINUS apud PHOTIUM, Bibliotheca 64 (p. 77,28-36): „Később jöttek az avarok és kérték, hogy Pannoniában lakhassanak..."; 19 MENANDER PROTECTOR EL p. 208,11 210,2.: „Tiberios követséget küldött Bajánhoz, az avarok vezéréhez... Jóannést rendelték ki... Ez megjelent Pannoniában, s magát Bajánt meg az avarok haderőit a rómaiak területére vitte át"; MENANDER PROTECTOR EL p. 471,25 476,25.: Sirmium ostromlására „Baján... a Száva folyóhoz jött... Sok masszív vízijárművet gyűjtött össze Felső-Pannoniában (Pannónia Superior) a Dunán ... ugyanis attól tart, hogy a rómaiak (a perzsák elleni háború befejezése után) egész hadseregükkel az avarok ellen vonulnak. Akkor ez a város (Sirmium) lenne a legalkalmasabb erődített támaszpont ellenfeleikkel (az avarokkal) szemben, akiktől sem igazán nagy folyó, sem más terepakadály nem tartaná távol őket"; 1 IOHANNES EPHESIMUS VI. 24. (p. 247,27 248,13): Az avarok királya követség útján kérte II. Justinus bizánci császárt, hogy „küldjön hozzá mestereket és építészeket palota meg fürdő emelése céljából. Ezek el is mentek, megépítették, elkészítették neki a palotát és a fürdőt..."; 2 MENANDER PROTECTOR EL p. 476,26 477,18.: Baján kagán Sirmiumot úgy jellemezte, hogy „a város ... egészen közel fekszik" az avar seregből dezertálok számára. 23 A fenti idézetekből világosan kiderül: a kortársak pontosan tájékozódtak az avar hadmozdulatokról, ismerték a kagáni székhely pontos helyét ha másból nem, Joannes bizánci hadvezér és a „kölcsönadott" építőmesterek tevékenységéből ez egyértelmű. Az avar közösségek teljes ismert régészeti hagyatékát egy sajátos, a társadalom rétegzettségét régészeti adatok figyelembe vételével tükröző szempontrendszerrel minősítettem. 24 A hagyományos tárgytipológián nyugvó belső időrend szerint négy szakaszra osztottam az avar és a magyar honfoglalás (567 és 895) közé eső időszakot (kora és késő avar korszak első illetve második fele), így négy olyan térképhez jutottam, amely az idő múlása szerint mutatja az Avar Birodalom regionális központjait. 25 Közülük most a legelső, az avar korszak első felére (567-626/630) vonatkozó térképet elemzem részletesebben, hiszen a többin bemutatott eredmények összhangban vannak a kutatás jelenlegi álláspontjával. Az avar kori régészeti hagyaték legjelentősebb hányada a 815 fegyveres és/vagy lovas lelőhelyen került elő. A lelőhelyek elterjedési térképeinek vizsgálatakor feltűnt, hogy a legkorábbi időkben nem a Duna bal partján, hanem a Duna jobb oldalán húzódnak, illetve a Dunántúl keleti részén találhatók a fegyverekben leggazdagabb közösségek temetkezési helyei. Ez a jelenség katonai szempontból ellentmondott a Duna-Tisza-közén feltételezett kagáni központnak, hiszen ebben az esetben egy bal parti védelmi vonal lenne a célnak megfelelőbb. Térképen rögzítve a legkorábbi, bizonyosan Baján-korabeli lelőhelyeket, olyan területek (régiók) körvonalazódtak, melyek szerint egyes vidékeket egy-egy regionális központ vezetője (fejedelmi rangú személy, hadvezér ?) irányított. A legjelentősebb lelőhelyek a Dunántúlon koncentrálódnak, és ezek részben a római úthálózatra épülő településrendszert rajzolnak ki (3. térkép). A térség közepén feltételezett kagáni székhely, a pannóniai hatalmi központ földrajzi helyének kiválasztása elsősorban azzal magyarázható, hogy a türkök támadásától tartó Baján az erős természetes akadályt biztosító Duna mögé húzódott. Keletről, az egykori római limes mentén katonai települések egész sora védte a kagáni
