Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Kulcsár Mihály: Az Árpád-kori templom körüli temetők kialakulásának kérdéséhez

AZ ÁRPÁD-KORI TEMPLOM KÖRÜLI TEMETŐK KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ (ELŐZETES BESZÁMOLÓ AZ 1993-1994. ÉVI BARACSI FELTÁRÁSOKRÓL) KULCSÁR MIHÁLY A templom körüli falusi temetők kutatása középkori régészetünk egyik méltánytalanul mellőzött területe.

1 Ennek oka, hogy a feltárás hosszadalmas munkája általában csekély mennyiségű leletanyagot eredményez, a sírok nagy része nem tartalmaz mellékleteket. Ez leginkább az Árpádkori temetkezésekre jellemző, ahol gyűrűkön, gyöngyökön és s-végű karikákon, esetleg pénzeken kívül egyéb tárgy alig található. Éppen ez a kevés leletanyag tenné szükségessé, hogy az egyes tárgytípusok kronológiájának kidolgozásánál ne csak a pénzmellékletek nyújtotta abszolút datálási lehetőséget vegyük figyelembe,

2 hanem a relatív keltezés módszerét is alkalmazzuk. Erre a többszörös rátemetkezések és sírátvágások kedvező, azonban ma még szinte kihasználatlan

3 lehetőséget nyújtanak, jóllehet erre Méri I. már évtizedekkel ezelőtt felhívta a figyelmet.

4 A leletanyag értékelését nagyban megnehezíti, hogy a mai napig nem áll a kutatás rendelkezésére teljesen feltárt és leközölt templom körüli temető. Az eddigi legnagyobb publikált 1244 sírós kaposvári temető is csupán részben van feltárva.

5 A X—XII.századi ún. soros köznépi temetők esetében jóval kedvezőbb a helyzet, több teljesen feltárt és publikált temetővel rendelkezünk: Kérpuszta, Majs, Halimba, Letkés I. és Pusztaszentlászló.

6 Már ez az öt temető is jól tükrözi az egész országra jellemző általános helyzetet: a soros temetők legfiatalabb sírjait I.László (1077-1095) és Könyves Kálmán (1095-1116) érmei keltezik, azonban néhol még II.Béla (1131 — 1141) pénzei is feltűnnek. Ezekben a temetőkben tehát a XI—XII. sz. fordulóján, de legkésőbb a XII.sz. első felében befejezik a temetkezést.

7 Ez az időszak hazánkban a feudális rend teljes kiépülését,

8 a templomokhoz kötődő végleges falvak

9 kialakulását eredményező hosszú folyamat egyik fontos szakasza. Szent László és Kálmán törvényei kötelezővé teszik a templom köré, a cinterembe való temetkezést.

10 Ennek megfelelően a korábban még a soros temetőket használó közösségek az újonnan felépült templomok köré kezdik temetni halottaikat: ezt jelzik a halotti obulusként a sírokba tett XI.sz. végi—Xll.sz-i pénzek.

11 A falvak egy részében azonban már korábban, a XI. század folyamán is számolhatunk a templomok felépítésével, temetőjük használatba vételével. Ezt az írott források és a régészeti leletek egyaránt bizonyítják.

12 Az ún. gellértegyházi típusú temetők A fentiek alapján tehát a XI. század folyamán és a XII. század első felében használatban lévő temetőknek két típusát különböztethetjük meg: 1. a településeken kívül található soros köznépi temetők (melyek egy részének használata a XII. század első felében is folytatódik), 2. a településeken belül létesített templom körüli temetők (egy részük használata már a XI. század első felében megkezdődik). Egy harmadik, átmeneti típus meglétének lehetőségét vetette fel már több mint harminc évvel ezelőtt Szőke Béla az Orosháza-rákóczitelepi (Gellértegyháza) temetőrészlet kapcsán,

13 ahol egy templom és a körülötte elhelyezkedő temető 680 sírja — köztük néhány X. századi mellékletekkel ellátott — került napvilágra.

14 Véleménye szerint „az egyház a már régóta használt pogány temetőben épített templomot s a további, most már keresztény temetkezést is oda irányította".

16 Dienes István azonban kimutatta, hogy a X. századi temető nem hozható kapcsolatba a Szent László idején felépített templommal és annak temetőjével,

16 vagyis a megszakítás nélküli, folyamatos használat nem bizonyítható. A Kardoskúton feltárt temetőrészlet esetében szintén felmerülhet a templomot megelőző temetkezések meglétének lehetősége. A közölt temetőtérképre

17 tekintve ugyanis úgy tűnik, hogy a 18. sírt a XI. század végére keltezett első templom

18 szentélyének építésekor vághatták el. A temető — sajnos befejezetlen — feldolgozása során készített feljegyzésében azonban Méri István hangsúlyozza, hogy az első templom alapjai nem vágnak át sírokat, tehát nem korábbi temetőbe betelepített templomról van szó.

19 A továbbiakban Tettamanti Sarolta Zenta és Tiszaörvény kapcsán utal a „pogány-keresztény" temetőváltás egy és ugyanazon közösség esetében megfigyelhető folyamatára.

20