Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Ódor János Gábor: A Tengelici honfoglaláskori temető

ATENGELICI HONFOGLALÁSKORI TEMETŐ 199 magassága 0,4 cm, lyuk átmérője 0,2 cm), a másik barnásvörös színű, meszes anyagú (átmérője 0,8 cm, magassága 0,4 cm, lyuk átmérője 0,4 cm) (II.tábla/17-19.) Szórvány leletek. Az ásatás megkezdése előtt feldúlt sír(ok)ból. 1. Bronz kéttagú csüngős ingnyakdísz veret alsó tagja. A belső szív alakú minta bemélyített. Méretei: 2,2x1,6 cm (VI.tábla/17.) 2. Aranyozott ezüst kéttagú csüngős ingnyakdísz veret felső tagja. A nagyjából ovális alakú préselt veretet két, széles bemélyedt aranyozott árokkal keretezett félgömb osztja ketté. A veret alsó tagjával összekötő kis része letörött. Hátoldalára, a két félgömb peremére 1-1 drótot forrasztottak, amelyeket azután kifele hajlítottak. Méretei: 0,6x1,8 cm (VI.tábla/18.) 3. Vaskarika töredéke. Átmérője 2,1 cm, a huzal vastagsága 0,3 cm (VI.tábla/16.) Két régi leletegyüttes Tengelic határából. Két korábban múzeumba jutott 10. századi sírlelet ismert Tengelic határából, amelyeknek egymással való összetartozása biztosra vehető, hiszen ugyanazon évben találták meg őket. Hogy ezek a tárgyak a Sertésszállásoknál feltárt temető korábban elpusztult sírjaiból származnának, erre egy dolog utal: az egyik leletet "Kis-Tengelic" lelőhelynévvel jegyezték be a leltárkönyvbe. A KisTengelic földrajzi név határrészt takar, mely határrészbe a Sertésszállások is beletartozik. (TOLNA...1983, 398.) Ez a tény a három leletegyüttes közös lelőhelyét sejteti. a/ "Kis-Tengelic" A Magyar Nemzeti Múzeum egy rozettás lószerszámokkal eltemetett női sír leleteit vásárolta meg.

6 1. Lapos szárú, bordázott talpalójú kengyelpár. 2. Zabla. 3. Lekerekített végű ezüst huzalkarperec. 4. 8 ezüstözött bronz rozettás lószerszámveret. 5. Ezüst, lemezes palmettás veret. (HAMPEL 1900, 651., HAMPEL 1905, II/598., FEHÉR-ÉRYKRALOVÁNSZKY 1962, 77. (1095. SZ. LELŐHELY)) b/ "Tengelic" Ugyanabban az évben (1896-ban) leltározták be a Nemzeti Múzeumban egy másik rozettás lószerszámveretekkel eltemetett női sír leleteit.

7 1. Ezüstözött bronz rozettás lószerszámveretek és szíjvég töredékei guggoló állatalak ábrázolással. 2. Vas hevedercsat. 3. Aranyozott bronz lemezszalag töredékei.

8 Temetkezési szokások Tájolás A temetőtérképen (l.tábla/B) jól látszik, hogy a sírok lényegében két sorban helyezkednek el. A sírok közötti távolság 1,5 és 3 méter között váltakozik. A csontvázak nyugat-keleti irányításúak (360° körbeosztáson 238 és 292° a két szélső tájolású sír értéke.) Pontosan nyugat-keleti irányítású sír (270°-nak megfelelő) kettő van, a nyugatkeleti iránytól északi irányba eltér tizenegy sír, déli irányba eltérően tíz sírt tájoltak. Sírgödör A sírgödrök nagy része vízszintes aljú, lekerekített, téglalap alaprajzú. Az 5. sírnak nem téglalap alaprajzú a sírgödre: a lábcsontoknál 47 cm széles gödör a koponyánál majdnem 10 cm-rel szélesebb volt. A 25. sírgödör alja teknőszerűen lett kiképezve, amelyben a medencecsontok voltak legmélyebben. A 23. és a 25. sír gödrei annyira szűkek voltak, hogy a csontvázak alig fértek el benne. Egyedi szintén a 24. sírgödör is: baloldalán teljes hosszában, a sírfenékhez képest 25 cmrel magasabb padka húzódik, amelyen a mellékletek helyezkedtek el. Koporsó használat nyomait a feltárás nem mutatta ki. A 21. sírban nyugvó gyermek összehúzott testtartása alapján arra lehet következtetni, hogy a halottat valamibe belecsavarták. Közvetett módon talán mégis csak koporsóra utal az a három sír (3., 8., 12. sír) amelyben a koponyák a váz elkorhadása után dőlhettek hátra. Kar- és lábtartások, trepanáció. Az összes váz hátonfekvő, nyújtott helyzetű volt. 23 esetben lehetett megvizsgálni a kartartásokat, amelyek semmiféle szabályosságot nem mutatnak. A gyermek vázak alkarcsontjait vagy egyenesen hagyták, vagy tompaszögben behajlították a felkarcsontokhoz viszonyítva. A női vázaknál az egyik karcsontok esetében háromszor fordult elő, hogy az alkarcsontokat derékszögben behajlították, egy esetben pedig az egyik alkarcsontok hegyesszögű behajlítását is megfigyelték. A férfi vázaknál a legváltozatosabb a kartartás. Egy sírban ki voltak nyújtva az alkarcsontok, három sírban legalább az egyik alkarcsontokat tompaszögben behajlították. A 19. sírban mindkét alkar csontjait hegyesszögben, a 22. sírban a jobb alkarcsontokat hegyesszögben, a balt pedig derékszögben hajlították. A 19. sír halottjának jobb alkarcsontjait a medencecsontok alatt hajlították be. A lábakat több esetben felhúzták. A 2. sírban nyugvó női váznak és a 16. sírban nyugvó férfi váznak mindkét láb csontjait, a 20. sír gyermek vázának a bal láb csontjait húzták fel enyhén.

9 Két koponyán jelképes trepanáció nyoma van.

10 Sírmélvséq és mellékletes sírok. A sírok mélységei 45 és 110 cm között váltakoztak. A gyermekeket átlagosan 70 (70,8) cm, a nőket 80 (79,2) cm, a férfiakat pedig 90 (91,7) cm mélyre temették. A sírok mélysége és a mellékletek előfordulása között kapcsolat mutatható ki (1.táblázat.) Általánosságban: minél mélyebb egy sír, annál nagyobb a leletek valószínűsége. Szá-