Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Ódor János Gábor: A Tengelici honfoglaláskori temető

200 ODOR JÁNOS GÁBOR mokban: míg a hét, 91 és 110 cm közötti (vagyis legmélyebb) sírmélységű temetkezés közül hatban volt melléklet (tehát majd mindegyikben), addig a 40 és 90 cm közötti mély sírok közül csak ötben volt melléklet. sírmélység sírok száma mellékletes sírok 40-50 cm 4 1 51-60 cm 1 0 61-70 cm 2 1 71-80 cm 4 2 81-90 cm 8 1 91-100 cm 5 4 101-110 cm 2 2 Összesen 26 11 1. táblázat: A sírmélység és a leletek összefüggése. Demográfia és mellékletes sírok. A tengelici temető sírjaiban eltemetettek nemek szerinti megoszlása: 9 nő, 7 férfi, 10 gyermek. A mellékletes sírok aránya: a kilenc női váz közül kettő mellett, a hét férfi váz közül három mellett, míg a tíz gyermek váz közül hat mellett került elő melléklet. 26 sírból tehát 11 tartalmazott mellékletet (42,3 százalék.) Ez elég magas szám, de ha hozzá vesszük, hogy az elpusztult sírok nagy valószínűséggel jórészt melléklet nélküliek voltak, akkor kb. 30-35 százalékot tesznek ki a mellékletes sírok. Leletek. Három női sírban (4.,6.,10.) találtak viseleti helyükön egyszerű, sima, ezüstből és bronzból készült hajkarikát („varkocskarika"). A 4. sírban két darab, a 6. és a 10. sír koponyája mellett 1-1 darab volt. Ritka tárgy a 21. sír vasgyűrűje. A 26. 1 K. ÉRY1960 2 Köszönöm Éry Kingának, hogy feldolgozásra átengedte a temető leletanyagát. 3 Ltsz.: 11.485-11.517. 4 Ltsz.: 94.62.1-94.62.9.1. 5 Sm: sírmélység. Sh: sírhosszúság. Ssz: sírszélesség. Vh: vázhossz. T: A tájolás 360°-os körbeosztáson értendő, a 0° észak. Az adatokat az óramutató járásával megegyező irányba mérték. 6 A csontvázakra vonatkozó antropológiai adatokat Id. К.. ÉRY 1971. 7 Leltári száma: 51/1896. 8 Leltári szám: 102/1896. sírban talált női váznak 3 gyöngyszemből álló nyaklánca volt. A leggazdagabb női sír a 10. számú volt. A már említett hajkarika mellett 8 darab, két különböző típusú kerek, aranyozott ezüst ingnyakdíszveretekkel volt ékesítve inge, amely a jobb vállán egy pitykegombbal záródott. A felső ruházatára varrva egy nagyobb méretű, kerek ezüst veretet, a nyakában egy átfúrt, kauri kagylót hordott. Az ásatás előtt feldúlt női sír(ok)ból származik két darab, különböző típusú és anyagú kéttagú csüngős ingnyakdíszveret alsóés felső tagja. A férfi sírok közül csak egy, a 24. számú tartalmazott értékelhető mellékleteket. A temető egyetlen feltárt harcosa mellé helyezték íját, vasveretes, csontlemezekkel borított tegezében 6 darab nyilat és lószerszámait (ebből a kengyelpár, zabla, hevedercsat maradt meg.) Kronológia. A Tengelic-Sertésszállásoknál feltárt temető kora a leletanyag (lószerszámok, aranyozott ezüst ruhadíszek, nyitott ezüst hajkarikák, stb.) alapján a 10. század eleje és a század második harmadának vége közé keltezhető. A lelőhely emlékanyaga a honfoglaláskori köznépi temetők sorába illeszkedik. A sírok olyan környezetből kerültek elő,

11 amelyekben középrétegbeli sírok is voltak (rozettás lószerszámveretek, ezüst palmettás veret.) A tengelici közösség a honfoglalók első két generációjába tartozott. A tengelici temető - mint a második teljesen feltárt 10. századi tolna megyei temető

12 jól kiegészíti az eddig jobbára szórványos emlékanyagon alapuló ismereteinket a megye honfoglaláskori településtörténetéről. 9 Közöletlen FEHÉR-ÉRY-KRALOVANSZKY 1962, 77. (1096. sz. lelőhely.). 10 A leletek és a csontok egykori elhelyezkedésének megfigyelését megnehezítette a sok állatjárat általi bolygatás. 11 A 2. sírban nyugvó beteg emberről, valamint a jelképes trepanációkról: K.. ÉRY 1971, 54. 12 Lásd 9. és 11. jegyzet. 13 Mözs-Szárazdomb: MÉSZÁROS 1975. 14 A Régészeti Tanulmányok II (FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962) után első rövid összegzésük: MÉSZÁROS 1975, 44. Legutóbb Mesterházy Károly gyűjtötte csokorba a tolna megyei honfoglaláskori lelőhelyeket (MESTERHÁZY 1980, 62. 16. jegyzet.) 36 lelőhelyet sorolt e korszakba tartozónak. JEGYZETEK