Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Bálint Zs.1994: Magyarország lepkéi a természetvédelem tükrében The butterflies of Hungary in the scope of nature conservation

186 BÁLINT ZSOLT A hernyók tápnövényeire vonatkozó eredeti magyar publikációk adatainak többsége éjjeli lepkékkel foglalkozik (hazai faunánk tetemes részét ezek adják), de ezekben számos nappali lepkékre vonatkozó adat is található (pl. Herczig et al. 1980, Mészáros 1969, 1972 és 1974, Szeőke 1975, Szőcs 1963, 1971 és 1972, Tallós 1961). Ezek összegyűjtése és újabb, autentikus adatok publikálása sürgető feladata a hazai lepkészetnek. A nappali lepke asszociációkat Kovács és Gozmány (1954), továbbá Uherkovich (1972) vizsgálta, de kutatásaikat nem folytatták, követőik sem akadtak a hazai lepidopterológusok között. Csupán Kovács (1983) munkáját említeném, de az idézett cikk szinte teljesen mellőzi a nappali lepkéket. Hazai boglárkáink ökológiáját részletesebben tárgyalta Szabó (1956), de faunánk többi nappali lepkecsaládjára vonatkozóan csak nagyon elszórtan találunk adatokat, főként faunisztikai vagy taxonómiai munkák egyes fejezeteiben. Modern ökológia-kutatási módszereket csak a legújabb vizsgálatok alkalmaztak (Vojnits and Ács 1980, Bálint and Fiedler 1992) több-kevesebb alapossággal néhány érdekesebb nappali lepke fajunkat vizsgálva hazai élőhelyükön. Ezeket az alábbiakban sorolom fel (a fajnevet követi a publikáció, illetve a már megszületett kézirat). A kutatások folytatása az összes faj esetében mindenképpen kívánatos lenne. tanikai vagy madártani szempontból kaptak védettséget. Mindmáig csak a fent említett két terület az, amely kifejezetten lepkészeti jelentőséggel bír, de néhány javaslat már évek óta a Természetvédelmi Hivatalnál van (pl. Szentendrei-sziget, csomádi Öreghegy), ügyükben remélhetőleg hamarosan meghozzák a pozitív döntést. Természetesen a jelenleg mintegy 600 ezer ha-nyi védett területen sok olyan élőhely akad, amely a nappali lepke fauna szempontjából is elsődleges fontossággal bír. A hazai irodalom csak a legújabban foglalkozik a fajok veszélyeztetettségi fokával, védelmük fontosságával (Dietzel 1989, 1989a és 1990, Bálint and Fiedler 1992, Bálint and Kertész 1990). Fazekas (1988) a komlókörnyéki nappali lepke faunát vizsgálta Kudrna (1986) analitikus módszereivel. A magyar Vörös Könyv csak nemrégiben látott napvilágot (Rakonczay 1989), megjelenése mérföldkő a magyar természetvédelem útján. A könyv megjelenésére majdnem egy évtizedet kellett várni, így természetesen a kézirat fekvése alatt zajlott kutatások eredményeit nem tartalmazhatja. De mindezen túl elévülhetetlen természetvédelmi alapmű és nélkülözhetetlen információkat közöl a veszélyeztetett fajokról, némely esetben intézkedéseket is javasol megőrzésükre. (Varga 1989). 3.2. Magyarországi védett nappali lepkék Anthocharis cardamines: Acs and Vojnits 1993. Aricia issekutzi: Varga 1968. Jolana iolas: Uhrik-Mészáros 1948. Leptidea sinapis: Ács and Vojnits 1993. Lycaena virgaureae: Ács and Vojnits 1993. Melanargia russiae: Frohawk and Rothschild 1912,1912a. Melitaea athalia: Ács and Vojnits 1993. Melitaea ogigya: Varga 1967. Parnassius mnemosyne: Vojnits (kézirat). Pieris brassicae: Ács and Vojnits 1993. Pieris bryoniae: Varga 1967, Tóth 1977, Ács and Vojnits 1993. Pieris napi: Ács and Vojnits 1993. Pieris rapae: Ács and Vojnits 1993. Plebejus sephirus: Bálint and Fiedler 1992, Fiedler és Bálint 1993a, Ács (kézirat). Polyommatus dámon: Bálint (kézirat). 3. A NAPPALI LEPKÉK MEGŐRZÉSE ÉS VÉDELME MAGYARORSZÁGON 3.1. Történeti bevezetés A legelső, természetvédelemben is aktív szerepet vállaló lepidopterológus Kovács Lajos és Gozmány László. Az ő erőfeszítéseiknek köszönhetően nyilvánították védetté igen értékes lepkefaunájuk miatt 1953-ban az istvánkúti Nyírjest, majd a fóti Somlyóhegyet. 1952-ig összesen 28 országos jelentőségű természetvédelmi területet tartottak nyilván, ezek boAz alább felsorolt nappali lepke fajokat védi Magyarországon a törvény. Ezeket védett területen kívül is szigorúan tilos gyűjteni. Mindegyik fajnak forintban kifejezett eszmei értéke van, amelyet a fajok neve utáni zárójelbe tett szám mutat. Az eszmei érték funkciója a szabálysértés esetén kiszabható pénzbüntetés mértéke. Hesperiidae Carcharodus lavatherae Spialia orbifer- 2.000 Ft. 10.000 Ft. Papilionidae Iphiclides podalirius - 10.000 Ft Papilio machaon - 2.000 Ft. Parnassius mnemosyne - 10.000 Ft. Zerynthia polyxena - 10.000 Ft. Pieridae Colias chrysotheme - 10.000 Ft. Colias myrmidone - 50.000 Ft. Leptidea morsei major- 2.000 Ft Pieris bryoniae marani - 2.000 Ft. Pieris ergane - 10.000 Ft. Pieris manni reskoivitsi - 10.000 Ft Lycaenidae Aricia artaxerxes allous - 10.000 Ft. Aricia artaxerxes issekutzi - 2.000 Ft.