Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Honti Szilvia: A mészbetétes kerámia kultúrája leletei Somogyvárról

8 HONTI SZILVIA somogyvari tálak mintegy felére jellemző, s amit az urna-alakú edények díszítése kapcsán már említettünk: a perem alatt körbefutó mészbetétes csíkok fölött sűrű rovátkolás (III. t. 5, 6., IV. t. 8., V. t. 5-6.), más esetben apró háromszögek sora (I. t. 13., V. t. 6.) vagy finom vonalkázás (I. t. 15., V. t. 8-9., VI. t. 1.) van. Az árkolást beböködött pontok sora tagolja, alatta vonalkázással díszített egy másik töredék (III. t. 6.). Némelykor az edény alján körbefutó mészbetétes vonalat is hasonló minta kíséri (III. t. 7.: rovátkolás). Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája lelőhelyein hiányzó, ám Somogyváron gyakori finom vonalkázással kialakított díszítőminta a dél-dunántúli mészbetétes kerámia késői leletegyütteseiben feltűnő díszítésre emlékeztet (a szeremlei temető közölt sírjaiban, Siklós-Téglagyár 3-4. sírjában),

37 ennek változatait találjuk a dél-dunántúli mészbetétes és korai szeremle stílusú kerámiát egyaránt tartalmazó leletekben is (Podgorac, Kölesd, Dunaszekcső),

38 s a Somogyváron megfigyelt technikával a Szeremle kultúra edényein is találkozunk.

39 Bekarcolt és mészbetét nélküli az egyik somogyvari tál szokatlan fenyőágmintája,

40 ehhez hasonlóval találkozunk egy sárisápi, díszítése alapján szintén a késői szakaszba sorolható tálon.

41 Kónikus tálak ívelt falú kónikus (I. t. 14., V. t. 2.) vagy gömbszelet alakú (VI. t. 3.),

42 fordított csonkakúpos tálak fordulnak elő anyagunkban. Általában mészbetétes díszítés nélkül készültek, peremükön karéjos bemélyítéssel kialakított 2 csücsök van (I. t. 14., VI. t. 3.). A kónikus tálak általánosan elterjedtek az észak-dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájában. Torma István az esztergomi sír kapcsán megállapította, hogy a lebenyszerű peremkiképzéssel csak az Esztergom környéki csoportban találkozunk,

43 az említett síron kívül előfordul az izai, patincei temetőben és a dunaalmási sírleletek között is, tehát a mészbetétes kerámia kultúrája magyarádi leletanyagot is tartalmazó, fiatalabb temetőiben, sőt megtaláljuk még a Dolny peteri temetőben is.

44 A fenti tálak többségének pereme ferdén levágott, szemben a somogyvari tálak peremének megformálásával, a kisebbik tálunk formája és peremkiképzése az egyik izai táléhoz hasonlít. 5 Eltérő típusú a mészbetétes díszítésű kónikus tál (V. t. 2.). Ez olyan négyszögletes szájú, levágott peremű edény töredéke lehet, amilyenekkel a királyszentistváni temetőben találkozunk, a forma és a díszítés legjobb párhuzamait is itt találjuk meg.

46 Tálunk ennek fiatalabb változata, ezt jelzi karéjos peremkiképzése és díszítése: peremén és külső oldalán rovátkolással kísért mészbetétes csíkot találunk. Kihajtó, tölcséres peremű tálak A mészbetétes kerámia kultúrája Dunántúl keleti felén található lelőhelyein oly gyakori kihajló peremű tálak lelőhelyünkön csak kevés példánnyal képviseltetik magukat (III. t. 10., V. t. 3.). Ugyanígy ritka a Győr környéki csoport anyagában, és a Balatontól délre fekvő lelőhelyek eddig közölt kevés anyagában is.

47 A somogyvari füles tálhoz (V. t. 3.) formában és díszítésben leginkább hasonló darabot a kelebiai temetőben találjuk meg (kissé befelé ívelő tölcséres perem, erősen kiemelkedő vállrész),

48 ugyanilyen tál van a balatongyöröki sírleletek között, ezt rovátkolással kísért mészbetétes csík díszíti.

49 A táltípus korábbi változatait a patincei temetőben találjuk meg,

50 s mint Bandi G. és Kovács T. a Szeremle kultúra hasonló tálairól megállapították,

51 közös északi eredetük - az Esztergom-környéki csoportból - kétségtelen. Az álzsinórtechnikás díszítésű edénytöredékek (Litzenkerámia) ívelten kihajló peremű tálakhoz tartoznak. Az egyiknél a nyakhajlatot apró fül hidalja át, rajta 4 soros zsinórminta. Anyaga - hasonlóan a vörsi táltöredékekhez és korsóhoz

52 - gondosan iszapolt, finomszemcsés, csillámos anyagú, felszíne sötétszürke, fényezett, eltér tehát a mészbetétes kerámiától általában. A másik somogyvari tál peremét három keskeny sávban és fülét fordított U-alakban többsoros zsinórminta díszíti (V t. 4.). Ennek - és a korábban közölt széles-sávos zsinórdíszítéses töredéknek

53 - az anyaga, kivitele megegyezik az itteni mészbetétes kerámiáéval. A három litzentechnikás díszítésű töredék a díszítéstechnika különböző változatait képviseli (eredeti litzenkerámiás anyagú kerámia, keskeny, finom sávos zsinórdíszítés, széles, kissé szabálytalan litzentechnikás sávok, a két utóbbi a mészbetétes kerámiával megegyező anyagból). A Dél-Dunántúlon, a Balatontól délre, mészbetétes kerámiával eddig előkerült álzsinórdíszes kerámia igazolja a különféle álzsinórdíszes motívumok eltérő kronológiai helyzetét: A hullámvonallal kombinált álzsinórdíszítés Vörsön olyan észak-dunántúli mészbetétes kerámiával együtt került elő, mely a kultúra klasszikus időszakába keltezhető. Az ezeknél fiatalabb leletegyüttesekben ez a díszítés már nem fordul elő, így Somogyváron sem. A keskeny sávos álzsinórdíszítés mellett itt feltűnik a széles-sávos, kissé szabálytalan kivitelű álzsinórminta is. Ilyenek Podgoraĉon késői dél-dunántúli mészbetétes és korai szeremle-stílusú kerámiát tartalmazó gödrökből kerültek elő nagy számban.

54 Az egyik somogyvari tál fülének ívelt mintája talán kapcsolatba hozható az ún. schnörkelartige motívummal, melyet a Dolny peteri temetőben előforduló ilyen módon díszített korsó

55 alapján Z. Benkovsky Pivovarová a „sarlós tűk horizontjába" keltez.

56 A Dolny peterivel megegyező formában késői mészbetétes és korai Szeremle kerámiával együtt - találjuk meg a motívumot a kölesdi telepanyagban.

57 Ezek szerint az álzsinórdíszes kerámia - a korábbi véleményektől eltérően

58 - már a Dolny peteri típusú leletek dél-dunántúli megjelenése előtt feltűnt a Balatontól délre, észak-dunántúli mészbetétes leletegyüttesekben. Ezek a népcsoportok kőzve-