Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)
Géger Melinda: Galimberti Sándor művészete
240 GÉGER MELINDA 1. kép. Egykorú kép Nagybánya főteréről az István toronnyal (Fotó: Gáspár Boldizsár) A második, 1898-as bemutatkozás sajtóvisszhangjából is úgy tűnik, a nagybányai festők sikerei a hivatalos társulásokét felülmúlják, a növekvő számú vásárlás és a díjak egyaránt ezt a fokozódó térnyerést igazolják. A telep nemzetközi jellegű - eleinte Hollósy Münchenből érkező tanítványai révén, akiknek legnagyobb része német, angol, orosz és lengyel. A későbbi években a Hollósy növendékek körét jelentő „iskola" kereteit túlnőve egyre többen, az országhatárokon túlról is, mindenhonnan érkeznek hozzájuk. Az idők folyamán egyre nyilvánvalóbbá válik a kereső, éber szellemű fiatalabb művészgenerációk számára, hogy a valódi művészi továbbképzést ígérő és továbblépést jelentő iskolát Magyarországon a század első éveiben Nagybánya adja. A kor más művészeti intézményei mellett az ország első nem hivatalos jellegű művészképző intézete alakul itt meg, ahonnan kiindulva korszerű, Európával kapcsolatot teremtő, a modern irányzatokkal együttélő művészetet hozhatnak létre. Nagybánya e hídszerű kapcsolat lépcsőfokává vált sokak számára. A művészképzés más magyarországi intézményei, így a Mintarajztanoda - a mesteriskolákkal együtt is Benczúr, Lotz vezetésével tulajdonképpen a hagyományos konzervatívabb szellemű akadémikus képzés helyszínei, aminek ellenében működött a nagybányai szabadiskola. A művésztelep alapító mesterei, Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Ferenczy Károly és Iványi Grünwald számára a századforduló első éveiben a müncheni közvetítésben megismert naturalista-szimbolista művészeti elvek voltak irányadók. A francia festészet finom naturalizmusát Bastien Lepage, Dagnan-Bouveret, vagy a szimbolikus erejű Puvis de Chavannes - aki Rippl-Rónait is csodálattal tölti el műveiben fedezték fel maguk számára. 6 A francia festészet e naturalista-szimbolista gyökerű, XIX. századból eredeztethető kisugárzása a nagybányai mesterek műveire természethez való szorosabb kötődés igényén alapult. Akárcsak Vaszary János vagy RipplRónai, akik a századelőn a megteremteni vágyott egységes stílus eszményét tűzik ki maguk elé - még a nagybányaiaktól függetlenül, Ferencziék is „a természetben lévő nagy harmóniákat" keresik festészeti törekvéseikben. Példaértékűek azok a művészeti
