Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Józan Zsolt: 1992 A Zselic darázsfaunájának (Hymenoptera, Aculeata) állatföldrajzi és ökofaunisztikai vizsgálata Zoogeographical and ecofaunistic examination of the Zselic Hills digger wasp fauna (Hymenoptera, Sphecoidea)

A ZSELIC DARÁZSFAUNÁJÁNAK (HYMENOPTERA, ACULEATA) ÁLLATFÖLDRAJZI ÉS ÖKOFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA JÓZAN Abstract A szerző ebben a munkában a Zselici dombság (Magyarország, Dél-Dunántúl) Sphecoidea faunáját vizsgálja állatföldrajzi és ökofaunisztikai szempontból. Összehasonlítja néhány magyarországi terület és a Zselic faunáját. Közli a dombvidéken előkerült Scolioidea, Mutilloidea, Chrysidoidea, Pompiloidea, Vespoidea és Sphecoidea fajok jegyzékét. Magyarország faunájára új a Alotozus bidensFörsX., Polemistus abnormis(Kohl), Tachysphex fugax(Rad.) és a Tachysphex tarsinus (Lep.) Bevezető A Zselic Dél-Dunántúl közepén fekvő dombvidék, a Mecsektől északnyugatra. Ezideig csak a Sphecoidea és az Apoidea faunájáról közöltek részletesebb adatokat {Józan 1985a, 1990). Benedek(1969) a Bakony kaparódarázs faunájának elemzésekor hivatkozik Kaposvár környéki gyűjtéseire, de az előkerült fajokról nem tesz említést. A régebbi faunisztikai adatok között egyetlen zselici sem található. Az elmúlt évtizedek során, rendszeres gyűjtéseket végezve, gazdag darázsfaunát sikerült kimutatni a szóban forgó területen. Ezeknek csak egy részét publikáltuk eddig. E munkkában közöljük az előkerült Scolioidea és Mutilloidea, Chrysidoidea, Pompiloidea, Vespoidea és Sphecoidea fajok jegyzékét a lelőhelyek számával. Részletesen elemezzük a Sphecoidea faunát, összehasonlítást téve néhány más magyarországi terület faunájával. A többi csoport elemzésétől, a hazai publikációk szűkös volta és terjedelmi okok miatt el kell tekintenünk. Csak a faunisztikai szempontból legjelentősebb fajokat ismertetjük részletesebben. A többi faj lelőhelyi adatainak közlésétől e publikáció kereteiben el kell tekintenünk. Valamennyi előkerült példányt a szerző gyűjtötte. A gyűjtésekben jelentős segítséget nyújtott Józan Zsoltné. Az elemzésben a hazai publikációk sorában Bajári (1956, 1957), Benedek (1970, 1979), Józan (1981, 1983, 1985a, 1985b, 1986, 1989), Móczár (1956, 1959, 1983, 1986) munkáit vettük figyelembe. Állatföldrajzi és taxonómiai kérdésekben Balthasar(1972), Blüthgen (1961), Bohartés Menke (1976), Pulawski (1971), valamint Wb//(1971) munkáit használtuk fel. A Sphecoidea fauna elemzését Móczár'(1948) és Benedek (1979) publikációja, valamint a szerző korábbi munkái nyomán végezzük. ZSOLT Faunisztikai és állatföldrajzi értékelés A közel 30 év óta végzett gyűjtések során 13 Scolioidea és Mutilloidea, 42 Chrysidoidea, 38 Pompiloidea, 35 Vespoidea és 121 Sphecoidea faj került elő a Zselic területén (10. táblázat). Ezek a fajszámok jelentősek, a teljes hazai fauna 29, 42, 32, 35 és 42 százalékát érik el. A Chrysidoidea és a Sphecoidea fajok száma a legjelentősebb. Ennél gazdagabb faunát ezideig csak a Kiskunságban és a Bakonyban találtak. Az átlagosnál több faja került elő az Omalus, Hedychrum, Chrysis (Chrysidoidea), Psenulus, Ammoplanus, Tachysphex, Trypoxylon, Lindenius, Crossocerus, Ectemnius, Hoplisoides (Sphecoidea) nemeknek. Keveset sikerült ezideig gyűjteni a Ceropales (Pompiloidea), Passaioecus, Mimesa, Mimumesa (Sphecoidea) fajok közül. A Stigmus és Rhopalum (Sphecoidea) fajok egyike sem került elő a vizsgált területről. Az utóbb említett hat nem képviselői a környező területekről már előkerültek, így a Zselicben is várható gyarapodásuk, illetve előfordulásuk. Egyáltalán nem vagy csak kis valószínűséggel számíthatunk ezzel szemben a többnyire igen ritka déli elterjedésű Sphexs. I., Dryudella, Larra, Belomicrus, Psammaecius, Stizus, Stizoides (Sphecoidea), Cryptocheilus, Aporus, Evagetes, Episyron, Dicyrtomellus, Batazonellus (Pompiloidea), Mutilia, Smicromyrme, Dasylabris (Mutilloidea), Notozus, Parnopes, Spinolia, Stilbum (Chrysidoidea) nemek képviselőinek gyarapodására, illetve előkerülésére. Az előző vizsgálat óta, mely a Zselic kaparódarázs faunáját csak elnagyoltan ismertette (Józan 1985a), újabb 34 kaparódarázs került elő a dombság területéről (10. táblázat). Ezek közül Dél-Dunántúlról elsőként közöljük a Psenulus sehe neki (Tourn.), Ammoplanus handlirschi Guss., Ammoplanus hotferi Snoft., Nitela fallá* Kohl, Crossocerus acanthophorus (Kohl) előfordulást. Hazánk faunájára új fajok is előkerültek: Notozus bidens Först. (Chrysidoidea), Polemistus abnormis (Kohl), Tachysphex fugax (Rad.) és a Tachysphex tarsinus (Lep.) (Sphecoidea). A többi darázscsoportról közölt fajjegyzék tulajdonképpen az első faunisztikai adatsor a Zselicből. Két nemzeti park fullánkos Hymenoptera faunájával tudjuk összevetni a Zselicét. A Sphecoidea fauna