Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Takács Éva: Egy parasztcsalád hétköznapjai „Fonai György írásos könyve” 1836-1912

EGY PARASZTCSALÁD HÉTKÖZNAPJAI 215 JEGYZETEK 1 Hivatkozhatunk Szentiványi Béla: A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete Bp. 1943. című munkájára, vagy T. Mérey Klára ma már klasszikussá vált kötetére: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba Bp. 1967. ezúttal azonban elsősorban Tóth Tibor munkásságára gondolunk, aki a Kegyes Tanítórend mernyei uradalmának történetét 1967. óta rendszeresen publikálta két önálló kötet jelent meg a témáról: Nagybirtoktól a nagyüzemig Bp. 1977. és A mernyei uradalom a feudális rend utolsó szakaszában címmel - s végül az e területen is végzett kutatásai elvezettek a korszak gazdaságtörténetének új megközelítéséig, mely az Ellentét vagy kölcsönösség? Bp. 1980. című szintézisben nyert megfogalmazást. 2 Az „írásos könyv" múzeumi gyűjteménybe kerülésének körülményei nem ismeretesek. A raktári anyag rendezése és tudományos feldolgozása során került elő s a faluban folytatott utólagos kérdezősködés során sem sikerült fényt deríteni arra, hogy ki volt az adományozó. 3 Az idős gazdáétól eltérő, Fonai György és Fonai Gábor aláírású kézírásokat találunk a füzetben. Arra nézve, hogy milyen rokoni kapcsolatban voltak egymással, csak következtetni tudunk, aminek eredményét a későbbiekben részletezzük. 4 Fonai György írásos könyve 157. lap 5 Rakonca - az a fa, amit a simelybe vagy vánkosba és a fürgettyűbe állítanak, hogy a szekéroldalak se oldalt, se előre-hátra ne csússzanak. Pruszlik, pruszli, puruszli mellény, mely az Alföldön, a Felvidéken és a Dél-Dunántúlon terjedt el. Guba - gyapjú szőttes anyagból készült kabátféle felső ruha. Magyar Néprajzi Lexikon. Főszerk: Ortutay Gyula Bp. 1981. 6 V. ö. Várkonyi Imre: к Somogy megyei ö-ző nyelvjárás. A büssüi nyelvjárás ö-zése. Bp. 1965. és uő.: Büssüi tájszótár Bp. 1988. - az egymástól mindössze 8 km-re fekvő Büssü és Fonó lakossága ugyanazt a tájnyelvet beszélte. „Az idő jelzésére az órák általános használata előtt gyakran használták az étkezések elnevezését (pl. XVIII. századi perekben fölöstököm, uzsonna)" - Knézy Judit szíves közlése. 7 Betűhív idézetek Fonai Györgyírásos könyvéből a 26. és 35. lapokról. Ez utóbbi teljes szövege: „Öreg Fonai Gábornak adtam 1849-be. 250 váltó forintokat oly föltétel mellet, hogy mihelst az ökreit eladja a néki adott Pénzemet midjárt viszsza fogja adni és ugyan ezen Évben viszsza adott 50 váltó forintokat 1850be megadott 100at de interest semmit sem és még adós mostan tőke pénzzel 100 forintal kamattal 12 forintal 1850be Ezen Pénzt katona fogadásra kérte Öreg Fonai Gábor, 1850be megadta a 12 forint kamatot Junius holnapnak 30dik napján Ugyan ekkor meg is adott Fonai Gábor 100 váltó forintokat és még 100 váltó forintal adós" A feljegyzések bepillantást engednek az 1848-49 forradalom és szabságharc következményeibe is, melyek helyenként - mint láttuk ugyan súlyosan érinthettek egy-egy családot, hiszen Fonai Gábort ökrei eladására kényszerítették. Ugyanakkor utalnak arra is, hogy Fonai György viszont jelentős készpénzzel rendelkezett, mivel több kölcsönt is adhatott csaknem egy időben. 8 Szöveghű idézet a mai helyesírási szabályoknak megfelelően korrigálva. Fonai György írásos könyve 100. lap. 9 Szöveghű idézet a mai helyesírási szabályok szerint FonaiGyörgy'írásos könyve 96. lap. 10 Szöveghű idézet a mai helyesírási szabályoknak megfelelően. Fonai György írásos könyve az első bejegyzés a 98-99. lapon, a második a 96-97. lapon található. 11 Idős Fonai György bejegyzéséből tudjuk: Fonai György vömtől felvettem 50. o. é. forintokat..." 144. lap. 12 Fonai György írásos könyve 100. lap. 13 Mivel korszakunkban a községben több Fonai György nevű személy is élt, s az esetleg az azonosításhoz segítséget nyújtó hozzátartozók (feleség, szülők) adatait pedig csak a mai adatközlők meglehetősen bizonytalan, olykor ellentmondásos állításaiból ismerjük, a személyazonosság - ebből következően a családi ház, földbirtok, stb. - a korabeli összeírásokból, anyakönyvekből és egyéb levéltári forrásokból sem állapítható meg egyértelműen. Nagy segítséget jelentene ebből a szempontból, ha tudnánk, hogy a napló gazdájának volt valamilyen ragadvány neve - mint ahogy ő maga pl. említ Felső Fonai Györgyöt, vagy Öreg Fonai Gábort - de erre vonatkozóan sem rendelkezünk adatokkal. 14 A 104-105. oldalakon egy-egy bejegyzés mindkét lapra írva, majd a 103. oldalon. Fonai Györgyírásos könyve 15 144-145. oldal Fonai Györgyírásos könyve 16 Betűhív idézet az írásos könyvből. 66. lap. 17 V. ö. T Mérey K/ára és Tóth Tibor 1. m. 18 Fonai György írásos könyve 43. lap - betűhív idézet 19 Fonai György írásos könyve 45. lap - betűhív idézet 20 Az ún. osztrák értékű forintot 1857-ben vezették be, melyből 45 darab készült egy vámfont (fél kilogramm) finom ezüstből. Váltópénze a krajcár volt, 100 kr =1 o. é. forint, 2 krajcár = 1 garas 21 Fonai Györgyírásos könyve 82. lap - betűhív idézet 22 Somogy Megyei Levéltár. Úrbéri iratok Fonó 23 Fonai György írásos könyve 126. lap - betűhív idézet 24 Fonai György írásos könyve 61. lap - betűhív idézet 25 V. ö.: P. Bourdieu: к társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése Bp. 1978. 26 „1861 be Tislérnek foglalóba adtam 12 ft 30 papnak mesternek temetésér 1 ft 23 kr Koporsóér 5 ft 15 halér 10 fontér 2 ft Szemfedélér, bokrétáér 5 ft" Fonai Győrgyírásos könyve 70. lap betűhív idézet, részlet 27 Fonal György írásos könyve 124-125. lap - betűhív idézet 28 Fonal György írásos könyve 68. lap - betűhív idézet 29 Fonai György írásos könyve 114. lap - betűhív idézet 30 Fonai György írásos könyve 83. lap - betűhív idézet - a kézírásból ítélve a feljegyzés nem id. Fonai Györgytől származik. 31 Fonai György bejegyzéseit külön nem jelöljük, csak a család más tagjainak nevét tüntetjük fel, vagy jelezzük, hogy csupán az biztos, hogy nem id. Fonai Györgytől származik. Az egyes feljegyzések után zárójelben szereplő szám az „írásos könyv" oldalszámát jelzi, melyen az idézet megtalálható. Minden bejegyzést szó szerint idézünk. A szövegben előforduló mértékegységek: akó=54,3 liter, fertály=az akó negyedrésze: 13,5 liter. 32 Az 1866. évi mostoha időjárást „még az 1960-as években is emlegették a nagyon idős emberek. Érköny Adolf szerint a Dunántúlt nem sújtotta annyira ebben az évben a rossz időjárás, mint az Alföldet." - Knézy Judit szíves közlése. 33 „Nincs megevő kenyerünk" kifejezés gyakori a somogyi jobbágylevelekben (OL Széchenyi cs. It.) „panaszokban" - Knézy Juditszíves közlése 34 Fonai György írásos könyve 135-136. és 161-162. lap, valamint a 86-87. és 90-91. lap. 35 SziliFerenc:Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848. Kaposvár, 1988. 169. lap 36 Uott. 174. lap 37 Fonai György írásos könyve 60. lap 38 Fonai Györgyírásos könyve 110-111. lap betűhív idézet ismeretlen kézírással. 39 FonaiGyörgyírásos könyve 113. lap betőhív idézet Fonai Gábor kézírásával.