Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

NÉPRAJZI KUTATÁS AZ ETNOGRÁFIA ÉVFOLYAMAINAK TÜKRÉBEN 125 Az égetett tulajdonjegyek előfordulásának földrajzi megoszlása Magyarországon c. térképen a Somogy megyei anyag is tanulmányozható. Görösgolról egy 1844-es történeti adatot közöl a szerző. A munkához gazdag ábraanyag is tartozik, amelyeken a tulajdonjegyek rajzos formáit is megismerhetjük. 138. 1966:483, 485, О Morvay Judit: A had, a nemzetség fogai mának körülhatárolása. A nemzetség fogalmára vonatkozóan Bábonyból közöl a szerző két adatot. 139. 1966:513, О Kecskés Péter: Szőlőmetszés a Mátraalján. A gyöngyösi borvidék művelési módjait tárgyaló közleményben megemlíti a szerző, hogy Somogy megyében is ferde metszlapot vágtak metszéskor. 140. 1967:6,15, A Takács Lajos: Kaszasarlók Magyarországon. A magyarországi múzeumokban őrzött tárgyak alapján készítette összegző munkáját a szerző. Kisméretű kaszasarlókat Szennából és Balatonberényből, egy fogazott sarlót pedig Somogyvárról ismertet. 141. 1967:533-537, 544, Л Mérey Klára: A XVIII. századi határperek néprajzi és történebi forrásértéke. Levéltári anyag alapján több somogyi község gazdálkodására, munkaerőviszonyaira, munkaszervezetére, a Balaton halászatára vonatkozó következtetéseket ad a szerző. Balatonkeresztúrról mészégetésre és szénégetésre vonatkozó adatot is közöl. 142. 1968:22, A Kresz Mária: A magyar népművészet felfedezése. Torockai-Wigand Ede 1902-ben népművészeti anyag gyűjtése céljából járt Somogy megyében. Somogy megye kutatástörténete szempontjából érdekes adat. 143. 1968:185, 3 Kerényi György: Egy XX. századi dallam életrajza. Szólódról egy népdalszöveget közöl a szerző. 144. 1968:368-395, A Kása László: A dél-somogyi burgonytermesztés. Az első fejezetben a somogyi burgonyatermesztést a századfordulóig, a déli termelési körzet (kialakulását, a somogyi burgonya termelését, művelését, és a termelés társadalmi vonatkozásait tárgyalja a közlemény. Több művelési folyamatot ábrázoló fotó is tartozik hozzá. 145. 1968:560, 566, 568, 570, 571, 573, 576, 577, 578, 582, Eperjessy Ernő: Borbála-napi hiedelmek, szokások, és a nyelvcsere kérdése, Somogy megye DNy-i sarkában, a Zala megye határolta területen végzett széles körű gyűjtőmunkát a szerző. A dologtiltás, ajándékozás, kölcsönzés, mágikus tevékenység, énekes köszöntések, címszavakkal lehetne jellemezni a nagyobb tematikai egységeket a tanulmányon belül. Képanyag egészíti ki. 146. 1969:3, 5, 7, 8, 9, 10, 11, A Takács Lajos: A kötözőbot Magyarországon. Az egész országra kiterjedő anyagmennyiségben a Somogy megyére vonatkozó rész is bőséges. A különböző kötözőbotfajtákat és azok elterjedését térképre vitte a szerző. A kéveegyengető botokról is szó esik. Külön rész 'tartalmazza az eszközök helyi megnevezéseit. 147. 1969:407, A Hoppá/ Mihály: Modeillálás a folklorisztikában. Ordacsehiből egy lidércre vonatkozó, Kaposvárról a tüzesemberre vonatkozó hiedelmeket vesz át a szerző irodalmi forrásokból. 148: 1969:567, О Szentmihályi Imre: XVIII. századi adatok Göcsej nevéről és területéről. Szennában a göcsej szót dimbes-dombos értelemben használták. 149. 1970:196, 197, 210, OA Takács Lajos: A magyarországi rövid kaszák történetéhez. Egy Szalacskáról származó régészeti lelet a tárgyfajta régebbi használatát bizonyítja, míg Zamárdiból néprajzi adat van a tárgy Somogy megyei használatáról. 150. 1970:277, 278, X Barabás Jenő: A lakóház füsttelenítéséről. Somogy megyében még a XX. század elején is előfordult füstelvezető nélküli lakóház. Elterjedéséről térkép is tanúskodik. 151. 1970:59, 75, 79 X /Corner Tamás: Mutatvány a készülő Hiedelemmonda Katalógusból. A közlemény három somogyi vonatkozású adatot tartalmaz. 152. 1970:533, 540, 541, X Balassa M. Iván: Élőfás méhlakás a Kárpát-medencében. A csurgói járásban — Kerecsényi Edit gyűjtése alapján - ismert volt az odú-méhlakás. A tárgytípus elterjedését térkép szemlélteti. 153. 1970:547, 548, 550, 551, A Kerecsényi Edit: Kéregedények a Thury György Múzeumban. Három, a csurgói járásból származó múzeumi darab részletes ismertetését találjuk a cikkben. Az elkészítéstől a használatig végigkísérj a szerző a tárgyak életét,