Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

126 MOLNÁR AGNES 154. 1970:619, О К. Kovács László: Adatok tejkonzerválásunk egyik régi módjához. Várongon (ma Tolna megye) aggott tejnek mondják az aludttejet. Több somogyi vonatkozású adat nincs a cikkben. 155. 1971 :5, О Gunda Béla: Borbás Vince és a magyar ethnobotanika. Érdekes adatot tartalmaz a cikk a Balaton két szemközti partján fekvő terület - Veszprém és Somogy megye - közötti termékcserére. A Bakonyból rozmaringot hoztak Somogyba kenderért cserélni. 156. 1971:344, 353, 355, X Erdélyi Zsuzsanna: Archaikus és középkori elemek népi szövegekben. 1969 augusztusától több ízben végzett gyűjtőmunkát a szerző Somogy megyében. Nagyberény és Balatonszemes községekből két archaikus ima szövegközlését tartalmazza a cikk. 157. 1971:414, Л Gergely Pál: Vikár Béla mint folklorista. A közlemény Viikár életrajzi adatait adja a források feli tüntetésé vei. 158. 1972:39, 40, 41, A Hof er Tamás: A magyar kettős udvarok kérdéséhez. Az 50-es években végzett kutatásait már 1955-ben közzétette a szerző az Ethnográfia hasábjain ebben a témakörben. (Lásd: Ethn. 1955:128-159.) Ehhez a cikkhez hoz néhány újabb adatot és helyezi el az osztott települések jelenségét nagyobb összefüggésrendszerben. 159. 1972:142, 143, 146, 152, A Hoppal Mihály: Magyar filmrajzi katalógus. Somogy megyéből a somogyudvarhelyi gyöngyösbokrétásokról, a balatonberényi és osztopáni bábtáncoltató betlehemről, Tóth Mihály pásztor-faragóról, a szennai templomról készült néprajzi dokumentum értékű film. 160. 1972:164-166, A U. Kerékgyártó Adrién: „Somogyi hímzés" kiállítás Kaposvárott és Budapesten. 1970-ben a csurgói járás anyagából, a Kapós mente, a Koppány völgy és a szigetvári járás hímzésanyaga került kiállításra. Az anyag hímzéstechnikai csoportosításban, az időrendi és a fejlődési folyamatot tartotta szem előtt. 161. 1972:253, 258-260, A Szolnoky Lajos: Falusi takácscéhek Magyarországon. Somogy megye területén négy takácscéh működött. Ezek elterjedéséről és időrendjéről kapunk fontos történeti adatokat a cikkből. Grafikonok és térképek tartoznak a szemléltetéshez, 162. 1972:298-304, XD Szacsvay Éva: Pusztai cselédek bábtáncoltató betlehemezése Somogyban. A bábtáncoltató betlehemezést legtovább a pusztai cselédek őrizték meg. Nagyberki, Csorna, Balatonkeresztúr, Balatonberény, Balatonszentgyörgy és Vörs voltak Somogyban azok a falvaik, ahonnan bábtáncoltató betlehemezésre vonatkozó adatokat jegyeztek fel. A szokás kellékeivel, a szervezés és tanulás folyamatával, az előadás körülményeivel, gyakorlóival foglalkozik a szerző. Szöveg- és kottaközlés is kiegészíti az anyagot. 163. 1972:518-531, A Knézy Judit: Faépítkezésre vonatkozó XVIII. századi adatok Somogyból. A XVIII. századi inventáriumok adatai alapján az épületek szerkezetére, beosztására és tüzelőberendezésére vonatkozó 'következtetéseket von le a szerző. A konyhákra vonatkozó adatot egy fazekascéh inventáriuma alapján rekonstruálja. Szó esik a telkekről és a rajta elhelyezkedő Idkó- és gazdasági épületekről 164. 1972:558, 559, A Balassa M. Iván: A néprajzi falu az Ezredéves kiállításon. Somogy megye területén Jankó János gyűjtött 1894 májusában néprajzi anyagot az Ezredéves kiállításra. A gyűjtésben Fittler Kamill és a terület szolgabírói vettek még részt. A Csököly, Kiskorpád és Visonta (ma Csokonyavisonta) területéneik népi építkezéséről alkotott Jankóvéleményt is közli a szerző. A kiállításon felállított csökö'lyi ház fotóját is láthatjuk. Tudománytörténetileg igen fontos adatokat tartalmaz a közlemény. 165. 1972:605, A Andrásfalvy Bertalan: A néptánc kérdései a II. dél-dunántúli népművészeti hét tudományos ülésszakán. 1971-ben Kaposvárott tartották azt a tanácskozást, ahol a három dél-dunántúli megye néptánckutatásának eredményeit összegezték és a kutatás következő céljait kijelölték. 166. 1973:257, 249, 250, 258, 259, 261, 269, A Takács Lajos: Bozótkésék és rokon szerszámok a Dunántúlon. A tárgytípus elterjedését a szerző térképre vitte. Ez alapján Zamárdiban, Kőröshegyen és Balatonendréden használt, a bozótkések csoportjába tartozó eszközöket ismertet. 167. 1973:421, 425, X Dobos Ilona: Petőfi mondák. Két Bábonymegyerben gyűjtött variánst tgrtglmgz g tanulmány,