Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: Compendium Hungariae Geographicum. A Dél-Dunántúl leírása.

CONPENDIUM HUNGÁRIÁÉ GEOGRAPHICUM. A DÉL-DUNÁNTÚL LEÍRÁSA 107 Megjegyzést érdemelnek még ezenkívül: a) Somogyvár (Simigium), egy kicsiny és ha nem tekintjük, hogy az egész vármegyének ez adott nevet, teljesen jelentéktelen hely. Szécsényi György telepítette ide a ferences rendi barátokat, akik a plébániát is igazgatják. - Sümeg (Simegia) vára egyébként Veszprém megyében van. b) Komáromváros —a régi földrajzíróknál Komár, az újabbaknál pedig Kiskomár, latinul Comaromium minus — az elmúlt században erődítménnyel rendelkezett, amely a Kanizsában ülő törökök előnyomulásaira vigyázott és időnként meg is fékezte azokatej Tapolca és Tüskevár a múlt században a Kanizsát és Székesfehérvárt megszállva tartó törökök beütéseinek visszaszorítása céljából földből készült erődítményekkel volt megerősítve. d) Andocsot, ahol az 1640. esztendőtől kezdve jezsuiták végezték az istentiszteletet, 1715-ben átengedték a ferences atyáknak. Azt tartják az emberek, hogy a csodák következtében lett igen híressé az a Boldogságos Szűz Mária-kép, amelyet itt őriznek a templomban. 8. Az átruházható főispáni méltóságot felsősurányi Sigray Károly szabad báró birtokolja teljes dicsőséggel. MEGJEGYZÉSEK a) II. Ulászló király adományozott a vármegyének saját címert; ezt az adományt Szegedi megemlíti ,,Magyarország azon királyainak életrajzai és törvényei, akik Erdélyt birtokolták" című munkájában (Id. a 253. és köv. lapokat). Miután a török az ország nagy részét elfoglalta, ezt a vármegyét Zalával egyesítették; az 1714. évi 86. törvénycikkely választotta el aztán tőle. Már korábban is vita volt a határok felől Somogy, Tolna és Baranya vármegyék között: ezt a pert az 1696. esztendőben királyi megbízásból az ország nádorispánja, Esterházy Pál, a Szent Római Birodalom hercege akarta berekeszteni (az 1750-es Topographia magni regni Hungáriáé szerzője írja ezt, lásd a 251. és köv. lapokat). b) Istvánffy írja (lásd a II. könyv 15. lapját), hogy az egész Somogy vármegye nevezetes termőföldjéről és nemes boráról. c) A törököktől az 1686. esztendőben foglalták vissza, de a Rákóczi-pártiak lerontották. Hogy a XVI. században a Dersffyeké volt, arra lásd Istvánffyt (XX. könyv, 157. lap). Jelenleg az Esterházyak birtoka. d) Babócsával kapcsolatban lásd I. Ferdinánd XIX. törvényének 31. cikkelyét, valamint Rudolf VII. törvényének 41. cikkelyét. e) Az 1555. esztendőben Báthory Andrásé volt (lásd Istvánffy XIX. könyvének 357. lapját; ugyanő a 666. lapon azt írja, hogy Kanizsa és Szigetvár között, a Dráva folyó mellett fekszik). Volt valamikor egy apátság is, amelyet a Topographia magni regni Hungáriáé szerzője a 61. lapon Baranya vármegyéhez sorol. f) Róla lásd I. Ferdinánd 1546. évi törvényének 56. cikkelyét. g) Lásd Kaprinay: História diplomatica, II. rész, 112. lap. h) Lásd Pray értekezését Szent Lászlóról a 47. lapon. Azt tartják, hogy a szerzeteseknek joga volt apátot választani, ahányszor csak akartak. i) Mondják, hogy valamikor az azonos nevezetű vármegye székhelye volt; némelyek pedig minden alap nélkül Baranya vármegyéhez sorolják. A vár és a vele szomszédos mezőváros kezdeteit többen Antimus (Anthemius) Oszvaldnak tulajdonítják, afcinek szülei - mint mondják - a XIV. században jöttek'.Magyarországra Görögországból: azt állítják, hogy ő emelt ezen a természet által megerősített he/ye|) várat, mégpedig azért, hogy megoltalmazhassa önmagát és javait a lázadók támadásai ellen, akikben bizony nem szűkölködött ama korszak. Török Bálint erősítette meg aztán jobban a várat, gyermekei pedig a XVI. században átengedték azt Magyarország királyának (lásd Istvánffy XIX. könyvében a 359. lapot, ahol szépen leírja fekvését is). Itt van a sírja Zrínyi Miklósnak, a legbátrabb hadvezérnek és Szolimánnak, a törökök császárának is. Az 1566. esztendőben haltak meg mindketten, mégpedig Zrínyi négy ember kivételével, az összes várvédővel együtt. Az 7688. esztendőben feladás útján szerezték vissza a keresztények a hosszú időn keresztül ostromlott várat. Hogy itt, a szigeten állott valamikor a premontreiek Szent Lázárról elnevezett prépostsága, azt ugyanezen szerzetesrend évkönyveiből tudjuk (lásd Turóczi László Ungaria című munkájában a 180. lapot). Négy, félhold alakra épített védműből áll. Elég gyakran állt ki ostromokat: sokat is vesztett tehát — amint arra könnyűszerrel lehet következtetni — korábbi fényéből (lásd Turóczi László Ungaria című munkájában a 180. lapot). TOLNA VÁRMEGYE Tolna vármegyét — latinul comitatus To/nensis vagy Tholnensis, németül die Tholner Gespanschaft — a kicsiny Tolna mezővárosról nevezik így. 1. Ennek a vármegyének is kies a fekvése. Néhol ugyanis dombocskákkal, néhol pedig kellemes ligetekkel ékes síksággá terjed, s itt is, ott is patakocskák folydogálnak, amelyek bőségesen öntözik az egész vidéket. Azon a részen, amellyel kelet felé néz, a Duna medre, nyugat felé Somogy vármegye, észak felé pedig Veszprém és Fejér vármegye határolja. Végül a dél felé eső része a baranyai határokkal érintkezik. 2. Lakosai magyarok, rácok és szlávok, de az elmúlt esztendőkben sok német is bevándorolt ide a palatinátusból, valamint Svábországból és Frankföldről, akik valamennyien nagyon szorgalmasan foglal-