Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Mészáros Balázs–Tóth Péter: Compendium Hungariae Geographicum. A Dél-Dunántúl leírása.
108 MÉSZÁROS BALÁZS-TÓTH PÉTER koznak földműveléssel. A vármegye területén 87 falu és 16 mezőváros van. 3. Földje egyébiránt kiváló gabonatermő, jóllehet némelyik helyen terméketlen homokból áll. Bort viszont valóban rendkívül nemeset terem, főleg a déli részén, ahol a hegyek miatt - ilyen a simontornyai, a kölesdi és a szekszárdi hegy - valamivel dimbes-dombosabb. Mivel mindegyikük többnyire be van telepítve szőlővel, részint értékesítik a vármegyét, részint pedig igen alkalmatossá és hasznossá teszik. 4. A vármegye három járást foglal magába, amelyek elnevezése a következő: a) felső, vagyis földvári járás, amely területének a Sárvíz és a Duna közé eső, részint sík, részint pedig kopár domboktól hegyes-völgyes részét foglalja el. b) А к ö zé p ső , vagyis simontornyai járás Simontornya mezőváros körül terül el és a vármegye középső részét foglalja el; néhol hegyes-völgyes fekvés jellemzi, néhol pedig sok patak is öntözi. c) Az alsó, vagyis v ö I g у s é g i járás azon a területen fekszik, amelyet a Sárvíz és a Kapós folyók zárnak közre. 5. Ezen a vidéken kevesebb várat látunk; közülük is a következők a nevezetesebbek: a) Simontornya, ez a valaha jól megerősített vár a Kapós, a Sió és a Sárvíz összefolyásánál helyezkedik el. A vár alatt van a mezőváros, amelyben a vármegye közgyűlések, vagyis megyei összejövetelek tartása céljából házat épített. Ez a vár a legutóbbi forrongások idején igen sok kárt szenvedett, s az 1709. esztendőben a Rákóczi-párti helyőrség, amely benne volt, magát megadva Heister kezébe került. Most a Lymburg-Styrum grófok birtoka. A mezőváros pedig a ferences atyáknak a Mária-rendtartományához tartozó kolostora, valamint nemes bora miatt érdemel említést. b) Hőgyésznek is van vára, amely gróf apponyi Apponyi György birtoka: ebben a vármegyében azonban ez az igen sok tagot számláló nemzetség róla kapott melléknevet. 6. A mezővárosokat járásai szerint az alábbi rendben soroljuk fel: A simontornyai járásban: a) Döbrököz. b) Dombóvár, amely kicsiny mezőváros ugyan, de sokan lakják, a Sárvíz kis szigetecskéjén foglal helyet. Pécstől két mérföldnyi távolságra, észak felé fekszik. A török háborúk idején eléggé híres vára volt, amely azonban jelenleg romokban hever. c) I r eg . d) О z о r a , amely régi romjaiból újjáépített várkastélyáról nevezetes. e) P i n с e h e I у a Kapós egyik ága mellett fekszik. Herceg Esterházy birtokához tartozik. f) Re g ö ly . g) Simontornya az azonos nevű vár mellett; róla fentebb szóltunk. h) Tamási (Thomassi) a Sió patak partján; herceg Esterházy birtoka. A földvári járásban: a) В áta (Batta vagy Batha) a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt régi, valaha a benedekrendi szerzetesekhez tartozó apátságáról híres. Szép jövedelmekkel rendelkezik a halászatból, valamint nemes borából, amelyet földje terem. b) Földvár Pakstól két mérföldnyi távolságra fekszik, a Duna szélén és legfőképpen a tokhalak halászata miatt érdemel említést. Itt volt a földvári Szent Ilona-apátság, amelynek jövedelmeit a felséges királyné a korábban Nagyszombatban, most pedig Budán lévő egyetemnek engedte át, mégpedig elsősorban a jogi és az orvosi karnak.^ c) Paícs(b) (Рахит) ugyancsak a Duna partján, Tolna fölött, tőle két mérföldnyi távolságra fekszik. Jó gabona- és bortermő hely. A Daróczi-örökösök birtokaihoz tartozik. d) Szekszárd a Sárvíz mellett egy nem minden szépség nélkül való mezőváros.W Fekvése részint dombos, részint sík. Magyar lakosai nagy kereskedést űznek kiváló vörös borával, amelyet egy sajátos szőlőművelési mód alapján szoktak megtermelni. Hírnevet jelent a mezővárosnak az üdvözítő tiszteletére szentelt apátság, amely - jóllehet a pécsi püspök egyházmegyéje veszi körül — az esztergomi érsek alá van rendelve.^ A szekszárdi bort a budai elé helyezik, a szerémit azonban nem éri utol. e) Tolna (Tholna) a hely alkalmatos volta miatt kiváló hírnevű mezőváros; jelesen és főleg a hunoknak a rómaiak fölött aratott győzelméről nevezetes.№ A v ö Ig у s é g i járásban: a)Hőgyész az azonos nevű vár mellett, b) Kölesd. 7. Az 7777. esztendőben nevezték ki főispánjává gróf apponyi Apponyi Györgyöt; azelőtt pedig a pécsi püspök kormányozta Tolna és Baranya vármegyét. MEGJEGYZÉSEK: a) Kitűnik ez a felséges királynő azon rendeletéből, amelyet az 1769. esztendőben hozott nyilvánosságra az országban. b) Tubero a História sui temporis IV. könyvének 4. fejezetében Pacs néven nevezi ezt a mezővárost és hozzáteszi, hogy a Pacsi család róla vette nevezetét. c) Thuróczi ezt a mezővárost krónikája II. részében, a 46. lapon Zerokzard-nak nevezi alapítójáról, a kopasz Béláról, aki — mint írja — barna bőrszínű férfi volt. d) Azt mondják, hogy ezt az apátságot I. Béla király alapította az 1061. esztendő táján és igen széles körű kiváltságjogokkal is ellátta, sőt ő maga is
