Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Deák András: Mikoviny Sámuel két „Monituma”

Об DEÁK ANDRÁS eltorzították. Az égboltnak és Napnak állásával annyira ellentmondó tériképet adtak ki, hogy ha ittott valami ismert helységnév nem fordulna elő, könynyen azt hinné az ember, hogy más-más Nap alatt létező tájakról van szó. Éppen jókor, és ha szabad így fogalmaznom, nem egészen Isten gondviselő irányítása nélkül történt, hogy ugyanabban az időben, midőn Te kedves Bél, Magyarország leírásának gondját és terhét magadra vállaltad, lehetőség nyílott számomra is, hogy támogatásoddal fiatalságom éveit ezen tiszteletre méltó tudománynak teljesen elkötelezzem." Az Epistolából kiemelünk még pár sort annak megmutatására, hogy az újat hozó Mikovinynek milyen ellenállással kellett megküzdenie: „Vannak, nem is kevesen, és ezt Te magad is jól tudod, akik reménytelennek tartják e vállalkozást, különösen egy magyar számára szinte megvalósíthatatlamnak. Nem tagadom, sok nehézség és munka vár rám, mindazonáltal bízom benne, hogy bármily nehézségekbe ütközzem is, Isten és a Császár kegyelméből, valamint a magyar nemesség jóindulatából, melyet szintén több alkalommal tapasztaltam, a nehézségeken úrrá leszek, és a nagy munkát, melyet rám bíztak, el tudom végezni. Nyilván azzal a szándékkal, hogy a kételkedőkkel és gáncsoskodókkal szemben magát megvédje, még két - Bél „Notitia"-jának I. és III. kötetében közreadott „Irányelvben" (Monitio I. és Monitum II. címmel beiktatott lapokon) vázolja fel módszerének lényegét. A térképkészítés legfontosabb alapjának az „asztronómiai alapot" tekintette. A „Monitum II."-ben több oldalon át sorolja a lankadatlan szorgalommal készített hosszúsági és szélességi méréseinek eredményeit, melyek segítségével meghatározta Pozsony, Selmecbánya, Buda és Pest s egyéb települések földrajzi helyzetét. „Az első alap az asztronómiai, mely a helyek szélességét, hosszúságát, és a világ országainak a helyzetét nyújtja, amit asztronómiai megfigyelésekből vezettünk le" — mondja a „Monitio l"-ben. — „A szélességeket többnyire a Nap helyzetéből számoltuk ki, ahol az lehetséges volt, többszöri megfigyelés alapján ... A hosszúsági fokok számolásában a geográfusoknak az első meridiánról való különböző véleményeit figyelmen kívül hagyva, a pozsonyi meridiántól keletre, illetve nyugatra vettem a kezdetet. Kívánatos volna természetesen, ha az asztronómusok és geográfusoik végre-valahára megegyeznének az első meridián helyéről. A mi első magyar meridiánunknak - melyet Pozsonyba tettünk — a jelesebb európaiakhoz viszonyított távolságát, miután sikerült több megfigyelést végezni és ezeket mások fáradozásának eredményeivel összevetni — pontosan meghatároztuk." (Monitio I.) A csillagászati úton meghatározott fix pontok tették lehetővé, hogy a munka következő fázisában végzett mérések helyes eredményt hozhassanak. „A második alap - mondja Mikoviny - a geometriai, közismerten munkáink nagyobb részét teszi ki. Az egész ország felmérését az osztrák és morva határtól kiindulva kezdtük, a jelesebb hegyek csúcsairól, várak és templomok tornyaiból, és más alkalmas, az állomások számára kiválasztott helyekről végeztük. Ezekről a pontokról a szembetűnő helyed közötti szögeket geometriai eszközökkel állapítottuk meg. így az előzőekből szemrevételezett helyekre továbbmenve, a műveletet meg-megismételve, a mindenünnen összegyűjtött sugarak és szögek birtokában a háromszögeknek végtelen hálóját formáltuk." Nem szorul bizonyításra, hogy ez a munkamódszer mekkora fizikai megerőltetést kívánt, valamint az sem, hogy milyen aprólékos lelkiismeretességgel dolgozott Mikoviny. A továbbiakban megemlít még két munka-„alapot", mégpedig a „mágneses megfigyeléseket" és a „hidrográfiai alapot". Ezek eredményeit is igyekezett minden lehetséges eszközzel, mérési és számítási módszerrel ellenőrizni és pontosabbá tenni. Végül beszél domborzatábrázolási módszeréről is.