Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Deák András: Mikoviny Sámuel két „Monituma”

MIKOVINY SAMUEL KÉT „MONITUMA" 85 Az „Epistola" végén közölt térkép — Mikoviny Sámuel munkája Hrerikó Pál pedig a „Térképészettörténeti kutatá­sunk helyzetképe" című előadásában így méltatja jelentőségét: „ ... kora legkiválóbb térképésze volt. Magyarország sok területén dolgozott. A megyela­poikon kívül út- és vízépítési terveket készített, to­vábbá számos részletes felmérést végzett, amelyeket még nem sikerült igazán számba vennünk." Ezek az idézetek jelzik, hogy mennyire kiemelke­dő és megbecsült egyénisége Mikoviny a magyar tu­dom á n ytö rté n etn eik. A térképszerkesztésről kialakult nézeteit először egy Bél Mátyáshoz címzett, és 1732-ben Pozsonyban nyomtatásban is napvilágot látott „JevéP'-ben fogal­mazta meg: „Samuelis Mikovini Nob. Hungari, E p i s t о I a , de Methodo Cincinnandarum Mappa­rum Hungáriáé, Topographicarum, ad virum clarissi­rrvuim Maithiam Belium, Regiae Scientiarum Sociae­tatis Berolinensis Socium." Az epistolából megtudjuk, hogyan fordult Mikoviny figyelme a térképkészítés felé: „Nagyon megörültem hazánknak díszére és javá­ra váló sürgető kérésednek, hogy készülő nagy mű­vedhez földrajzi térképeket készítsek. Tudtad kedves Bél, h ogy mindig mennyire igyekeztem kívánságodat teljesíteni, hogy általa gyarló erőm szerint Neked is kedvedben járjak, hazámnak is javára legyek. Jólle­het a matematikai stúdiumok kimeríthetetlen világát annyira megszerettem, hogy először semmi mást nem akartam, később sem, mint annaik egyes részeível közelebbi ismeretséget kötni és megfelelően elsajá­títani őket, mégis a nemes tudományoknak elsősor­ban az a része lett szívügyem, mely a tájak helyze­tének rögzítésével foglalkozik. Ezt az elhatározásomat megerősítette a geográfusok restsége és tudatlansá­ga, mely által részben idegen országokat, részben pedig ezt a mindkettőnk számára oly drága hazát

Next

/
Oldalképek
Tartalom