Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Deák András: Mikoviny Sámuel két „Monituma”

DEÁK ANDRÁS Mikoviny Sámuel (háttérben a pozsonyi vár) Zeller Sebestyén metszete szat és geometria terén milyen nagy volt, bizonyítják a vármegyékről csillagászati-földrajzi módszerekkel készített nagyszerű térképei, melyek Bél Mátyás kiváló munkáját díszítik. Nem beszélve Magyarország úgyszólván valamennyi jelesebb városának és mezővárosának felméréséről, a várak megerősítéséről, a hidak valamint a hegyeken át vezető utak nyomvonalának megkereséséről és kijelöléséről. Az alábbi művek jelentek meg tőle: - Levél a kör négyszögesítéséről, Bécs, 1730. - Monitio I. - Bél Mátyás „Notitiájának" I. kötetébe építve elmondja, hogy a térkép készítésénél miért részesítette a szerző a csillagászati-földrajzi módszert más módszerekkel szemben előnyben, majd taglalja új eljárásának kiválóságát és hasznosságát. - Monitum II. - Bél „Notitia"-janak |||. kötetéhez csatoltan megfigyeléseket közöl, valamint a pozsonyi, selmeci és budai meridián hosszúsági és szélességi mérésekkel meghatározott, gondosan kiszámított adatokat. - Chronologia de praecipis in Silesia gestis Hungarorum, - Kézirat, melyet gróf Eszterházi József Mikoviny Sámuel - Fettich Nándor vízfestménye életének illusztrálására használt Kolonich Kelemen. Meg vagyok győződve, hogy több kézirat is maradt ezen híres férfiú után; bárcsak támasztana nekünk az ég egy Mentort, aki a vármegyék megmaradt térképeit napfényre hozná, melyeket most még az ismeretlenség homálya takar." Horányi óhaja csak részben teljesült, bár számos tanulmány kutatta a Mikoviny-család történetét, és a híres tudós munkásságát, s ennek gyümölcseként ma már többet tudunk róla, több munkáját ismerjük, mint kartársai, a jelek szerint azonban még mindig hiányos a róla alkotott képünk. Bendefy László már hivatkozott művében megkísérelte összefoglalni a nagy tudósról ismereteinket, aki „korának nemcsak egyik legkitűnőbb mérnöke, geodétája és kartográfusa - összegzi -, hanem kimagasló matematikusa, bánya- és vízügyi szakértője, és régésze is volt. És mindezek mellett a selmeci akadémia alapítója, szervezője és igen kitűnő tanára." Sitegena Lajos professzor „az újjáéledt magyar kartográfusok első nagy úttörőjének" nevezi, akinek ,,jelentőségét elsősorban az adja, hogy elméletileg is foglalkozott kartográfiával; az asztronómiai helymeghatározások és a háromszögelés hazai úttörője... térképészeti munkássága a kor legjobb nyugati munkáinak nívóján áll .,." (Térképtörténet 1983.)