Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Bárdos Edith: Középkori Templom és temető Kaposvár határában II.
38 BÁRDOS EDITH bó<l készült, gondosan ко гол gólt „pohárkők" jól ismertek többek között a várásatások anyagából. 50 2. Fehér palack (Itsz. 79. 167. 4.). Fehér, öblös hasú, nyakánál összeszűkülő, kaolinos agyagból korongolt, palack formájú edény, felülete finoman korongolt. Az edénytípussal Parádi Nándor foglalkozott behatóan, 51 a mi palackunk a visegrádi fehérkerámiáihoz hasonló, kora XIV. század 2. fele, sőt vége 52 (XX. tábla, 3.). 3. Fazék /. öblös konyhafazék, kihajló peremű. Szürikésíekete színű, homokszemcsével finoman soványíWtt, dísztelen felületű. Fenekén körben letüremkedés, alján fenékbélyeg (XX. tábla, 4., 5.). 4. Fazék II. (Itsz. 79. 167. 1.). Karcsú, nyújtott testű fazélk, kihajló, enyhén deformálódott peremmel; felülete simított, dísztelen. Alján küllős fenékbélyeg (XXI. tábla, 1., 3.). 5. Fazék III. Nagyobb méretű, mint az előzőek, halványvörösre égetett, a fazék pereme ívesen kihajló, jól korongolt, díszítetlen felültű (XXI. tábla, 3.). A kerámia együttes esetleg a XIV. sz. legvége, de inkább a XV. századra keltezhető. A XXIVII-5-ös szelvényben (Id. 1. sz. ábra) egyre több szemétgödör jelentkezett. A XXIV/5. sz. szelvényszakaszban nagyméretű szemétgödörben a kerámiaanyagon kívül csont parókavakaró, csonttű, vas ollók, vaskéseik és ismeretlen rendeltetésű vaseszközök is voltak (XV. tábla). Az 1979-ben nyitott É-i kutatóárokkal a feltárandó terület nagyságát, a temető É-i határát kívántuk meghatározni. A kutatóárokban még kb. 20 m-es szakaszon jelentek sírok, majd az 1125. sz. sír után beásások metszetei mutatkoztak: szemétgödrök, gabonatárolók verem, és egy nagyméretű, kör alakú, „cölöpös építmény", továbbá kemencemaradvány, a kutatóárok É-i végében pedig szemétgödör. A kutatóárokban jelentkező gabonatároló verem és a cölöpös objektum sírokat vágott át. (A cölöpös építmény melletti, 1128. sz. sír pl. ,,S" végű hajkarikát tartalmazott.) Mindez arra utal, hogy a telep idővel a temető elhagyott részeire is kiterjedt. A dotáláshoz támpontot nyújt a kutatóárokban feltárt méhkas-alakú gabonatároló verem anyaga; a töltelékföldből XIV-XV. századi kerámia töredékek, egy tojáshéj pohárka (XX. tábla, 2.) került elő (u. ott még nagymennyiségű üvegtöredék, állatcsont, a gödör alján magva<k). A fentebbi objektumokból származó leletanyag közül a gabonatároló veremből előkerült üvegtöredéket emeljük ki. 53 Ezek a töredékek a XII—XIV. századi üvegek több típusát képviselik és kivéve a „golyvásnyalkú palackot", az eddig ismert közép'kori leletegyütteseinlk minden típusát megtaláljuk a gödör anyagában. 54 (XXVI-XXIX. tábla.) Cseppes pohártöredékek, bordázott oldalú pohara'k, csavart testű és bordázott palackok töredékei - ezeknek több fajtája is előfordul a rossz megtartású töredékek között (némelyik szinte elüvegitelenedett). (35. ábra) Az anyag túlnyomó részét egy jellegzetes XII— XIV. századi palackforma töredékei alkotják, a kettőshasú, ún. „kónikus" palacík töredékei. 55 Hosszú, karcsú nyak, mely lefelé szépen ívelten öblösödik, hasát egy öszszeszűkülő gyűrű választja ketté, majd a hordó alakú alsó rész fokozatosan enyhén szűkül, és talpgyűrűben végződik. A töredékek között leginkább nyak és 35. ábra: Bordázott, csavart testű üvegpalack rekonstrukciós rajza (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária) 50. Tulajdonképpen díszkerámiának számít, GARÁDI SÁNDOR nevezte el tojáshéj-kerámiának. 51. PARADI NÁNDOR: A balatonfenyvesi agyagpalack, FA VII (1955) 141^147. о. 52. A mi palackunk a visegrádi fehérkerámiához hasonló. (HÉJJ MIKLÓS: Múzeumi Füzetek, 1954. XIV. sz. II. fele, sőt végére keltezhető. 53. SZABÓ KÄLMÄN: Az alföldi magyar nép, 114. o. a 112en talprészeket közöl. (540-tő| 544-ig XV-XVl. századi kettős ikúpos palackolk fenék-, ill. Wlprészek.) 54. H. GYÜRKI KATALIN: Glasfunde aus dem 13. und 14. Jahrhundert im mittelalterlichen Dominikanerkloster von Buda. AAH XXIII/1971. 199-^2. o.) 55. A kettőskúpos palack rekonstrukcióját id. H. GYÜRKI KATALIN i. m. Abb. 16., 219. о.
