Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Bárdos Edith: Középkori Templom és temető Kaposvár határában II.
KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN lí. 39 teljes felső részékelt, közepüket osztó vő IIgyűrűket, és középen fönt kúposon végződő talp részeket találunk. Sajnálatos módon neim állítható össze a teljes forma megbízihatóan egyazon palack töredékeiből, de hitelesnek fogadhatjuk el a kikövetkeztetett forma rajzbéli rekonstrukcióját. (36. sz. ábra) Ilyen palack 36. ábra: Kettős kúpos palack rekonstrukciós rajza (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária) 56. H. Gyürki Katalin i. m. 57. DÍSZ TÉR 10. sz. HÁZ - HOLL IMRE: Mittelalterliche Funde aus eiinen Birunmen von Buda. Studio Arch. 4. (:Bp. 1966.) 36-38. о. 58. TABÁN üvegleleteiből. Id. H. Gyürki Katalin i. m. 16. abb. 59. A kaposszemitijolkiabi leleteik az 1962. évi feltárás sorain a 6/c jelzésű gödörből kerültek elő. Ásató: Nagy Emese. Ltsz. 1967. 161. 1-2. 60. SZALAY ZOLTÁN; üvegből ikészüít tárgyaik rekonstruáilgtöredókei kerültek élő a budai domoníkos kolostor feltárásán, 56 a Dísz tér 10. sz. ház kútjából, 57 a Tabánból, 58 valairr#nt ásatásunkhoz (közelebbi lelőhelyről, a kaposszentjakabi apátság felltá rá sátor. 59 A rekonstruált palackiforma azonos a Szalay Zoltán álltai kiiköv étkeztetett formáival 60 A fentebbi üvegtípus a németországii üveganyaggal foglalkozó irodaiamban mint „ikómiíkus" palatík szerepel és általában mint németországi eredetű típust tártjaik szóimon. 61 Fucks 62 és Bremen 63 fellépését már a XIV. százaidra feltételezi. H. GyüiHkíi Katalin véleménye szeriint bizonyos típusú üvegek a lelétegyüttesékben mindig együtt jelennek meg; így a cseppes poharaik, golyvásnydkű palackok és kettős kúp alakú palackok együtt szerepelnék a XIII. századi leletegyüttesekben. Ezek közül két típus keleti stílusjegyéket Visel. A golyvásnyaikú típustól hosszabb életűek a cseppes poharaik és kettős kúpos palackok, melyek még a XIV. századi leletegyütteseikben is együtt fordulnak élő. 64 A már említett kutatóárok északi végében jelentkező szemétgödör kevés Árpád-kori kerámiatöredélkeft (hullámvonalas és csigavonal a's fazekaik, o'ldaltöredékek) és egy II. Endre korabeli érmet tartalmazott (1205-1235). A cölöpös építmény teljes feltárását 1980-ban végeztük, ekkor egy É-D irányú szelvényt nyitottunk a kutaltóároik Ny-i oldalán. A cölöpös objektum szabályos kör allakú metszetként jelentkezett, közepén egy tüzelőihely maradványával. Az objektum átmérője a jelentkezési szinten 320 cm, fala rézsű sen szűkülő, a fenéikszinten mért átmérő 230 cm. A szoba lyos gödör lejtős falándk tövében 22 cölöplyuik sorakozott egymástól kb. 20-22 cm távolságra. A cölöplyukak átmérője 12-15 cm, megállapítható mélysége 10-15 cm, végük hegyes. A gödör közepén egy nagyobb, 25 cm-es átmérőjű cölöplyuk jelentkezett, ez a tetőzet-konstrukció központi ágaeifójával magyarázható. A tetőzet feltehetően kúpos lehetett és a hajdani járószintre támaszkodott. A gödör falában vízszintes irányban bemenő cölöplyukak is voltaik, szerepük tisztázatlan. (37. ábra) A metszeti rajzon jól látható az elhagyott gödörobjektum szakaszos feltöltődése: kevert föld és égett hanrvus rétegek váltják egymást (38. sz. ábra). A gödör leletanyagát zömében XII— XI11. századi kerámiaítöredékek, valamint állatosontok alkotják, die legfelsőbb rétegéből XV. századi jól korongolt, vékony falú, világossárga, ikiíhajló profilált peremű fazék töredékei kerülték elő. Az alsóbb rétegekből pedig sötétszürke, feketés, kézi korongolású edésa. Múzeuma Műtárgyvédelem, 1977/4. 145—166. o. (a táci ásatás anyagából). 61. FRANZ RADEMACHER; Die deutschen Gläser des Mittelalters, 1933. 62. FUCHS: Die Glaskunst im Wandel der Jahrtausende. 1956. 63. W. BREMEN: Die alten Glasgemälde und Hohgläser der Sammlung Bremen im Krefeld, Graz, 1964, 64. H. Gyürki Katalin i. m.