Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.
186 VARGA ÉVA Apollóban több filmszkeccset, sportfilmet, burleszket, némafilmet adtak, mint a Városiban. 1934-es műsorán egyetlen magyar film sem szerepelt. A Városi Mozgóképszínház egy héten egyszer, de néha kétszer is változtatta műsorát. (Egyik film vasárnaptól szerdáig, a másik csütörtöktől vasárnapig került lejátszásra.) Havonta kb. 9 filmet vetítettek le. Május közepétől kétnaponta változott a műsor, s ez így ment egészen szeptember végéig. Hétköznap három, vasárnap négy előadást tartottak. A műsort nagyrészt amerikai filmek alkották. A lejátszott 111 film közül 15 db volt magyar, ebből öt 1934-ben, egy 1931-ben (Hyppolit, a lakáj), a többi pedig 1933-ban készült. Budapesttel egyidőben hozta a Márciusi Mese című magyar filmet. Természetesen ezen kívül szerepelteik még magyar nyelven filmek, ezek egy része a régi némafilmek meghangosításával készült. Magyarországon ekkor még a hangosfilm-gyártás kezdeti korszakát éli, és ha a filmgyártás nincs törvény által szabályozva, még kevesebb magyar film született volna. Ugyanis, mint már említettem, Magyarországon ekkor mindössze még csak néhány száz mozi működött, s ez a szám nem volt elegendő ahhoz, hogy a magyar filmgyártás kifizetődhessen, így az állam rendeletekhez folyamodott, hogy hazai filmgyártást teremtsen. Az 1929-es rendelet szerint minden külföldön gyártott, Magyarországon bemutatott film egy métere után 20 fillér pótdíjat kellett fizetni (1930-tól 40 fillért), ez a Filmipari Alaphoz folyt be, és ezt a pénzt a hazai filmgyártók megsegítésére fordítatták. Az itthon készített magyar film után húsz külföldit lehetett tehermentesen behozni. Mint ismeretes, a rendelet negatív visszhangot váltott ki a filmexportáló országokban, a magyar filmgyártás viszont beindult. 1935-ben az Apolló 45 filmet vetített le, 94 előadást tartott. Nyáron (június 16. és augusztus 31. között) nem tartott előadást, mivel ekkor a Városi Kertmozi szezonja következett. A 45 film közül mindössze két magyar film szerepelt. Közülük ,,A csúnya lány" 1935ben készült és ekkor került bemutatásra Budapesten is, tehát egész korán láthatta a kaposvári közönség. A Városi Kertmozi 1935-ben a Turul Sportpályán nyert elhelyezést. Két-három naponta változtatta műsorát, melyet főleg a korabeli filmslágerek közül válogatott össze. (Meseautó, Rákóczi induló, A Pál utcai fiúk stb). A fél 7-es előadást a Városi Mozgóban, a fél 9-est a kertmoziban tartották. A jegyeket itt is hasonló összegért árulták: tribün páholy 1 P, fenntartott földszinti ülőhely 80 fillér, tribünülés 50 fillérbe került. 30 A Városi Mozgó 98 filmet mutatott be, ebből 12 magyar film volt. A bemutatott magyar filmek fele 1935-ben készült. A mozi vezetősége látható módon igyekezett a legfrissebben megjelenő filmeket beszerezni. Általában a nap első előadását félhelyáron lehetett megnézni. Az előadások felépítésekor szem előtt tartották, hogy az legailább egy filmslágert tartalmazzon. A „nagy" filmen kívül a műsor mindig valamiféle kiegészítést is hozott. A kiegészítés általában idegen tájakat, különleges vadállatokat, külföldi embereket, szokásokat, humoros, izgalmas rövidfilmeket, bohózatot (Hacsek és Sajó, Zuru és Huru, Stan és Pan), sportfelvételeket, magyar nótát, jazzt és természetesen a Híradót mutatta be. Az MTI az általa készített filmhíradókról katalógusokat adott ki, mely körülbelül a következő kategóriák szerint osztályozta a híradó tartalmát: politiikai események, a gazdasági élet eseményei, egészségügy, népjólét, iskola, nevelés, katasztrófák, színház, művészeteik, szórakoztatás (pl.: bálok, divatbemutatók, szépségverseny stb.), sport. Tulajdonképpen a filmkrónika szerepét töltötte be, és a propaganda eszköz jelleget ez a műfaj képviselte csak igazán. Az 1934-35-ben bemutatott filmek tartalmát tekintve a legtöbbje a zenés vígjátékok, izgalmas bűnügyi, fantasztikus történetek (King-Kong, Reszkess alvilág!), érzelgős, szerelmes filmoperett (A szívem érted dobog), a boldog békeidőket idéző idillikus, a világháború csatáit megörökítő filmeik közé tartozott. Szép számmal alkad köztük vadnyugati (Buffallo Bili, Zaine Grey és Cooper regényeinek filmváltozata) és krimi film. Szerepelt köztük azóta is sokat emlegetett filmsláger, ami részben a főszereplő világhírű színésznőnek (pl. Greta Garbo a Krisztina királynőben) vagy pedig a sztorinak köszönhetően vált sikerré (pl.: Tarzan). Ezek a filmek nem tartoznak a halhatatlan remekművek közé. Nagyrészt a XIX. század végének és a századelőnek ronggyá olvasott, könnyű fajsúlyú regényei adták a film alapötletét. (Tarzan, Buffalo Bill, Arséne Lupin, Fantomas, Dracula.) Ezek a történetek zömmel szenzációs, híres bűnesetek, gyilkosságok leírását, hírhedt tolvajok életrajzát tartalmazták. Bennük az egzotikum és a fantasztikum dominál. Az irántuk való óriási érdeklődést az embereknek a szenvedélyes és bonyolult helyzetek iránt érzett általános vonzódásával magyarázhatjuk. Népszerűek voltak még az életrajzok, a szerelmes, idillikus történetek is. A filmek sikerében sokszor óriási szerepet játszott a benne énekelt sláger. Lehet, hogy az emberek a film címére már nem is emlékeznek, de a slágert még sokáig dúdolgatták. A korabeli filmgyártás még a színház utánzásából élt. A magyar filmgyártás esetén is sok téma a színpadi siker után került megfilmesítésre; gondolták, ha ott sikeresek voltak, a filmen is azok lesznek. De a megfilmesítés majdnem mindig színvonalcsökkenést jelentett. A magyar filmek esetén különösen kedvelt volt a kávéházi viccek, kabaréjelenetek betoldása, beépülése a cselekménybe, Hacsek és Sajó szerepeltetése 3$ Somogyi Újság 1935. aug. 7,
