Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.
KAPOSVÁR MŰVELŐDÉSI VISZONYAI AZ 1930-AS ÉVEK KÖZEPÉN 167 Is gyakori. E betoldások miatt szoktak a magyar filmek mozaikjellegéről beszélni. A magyar film slágere (Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Salgó Géza, Buday Dénes stb.) zenéje és szövege meghatározta a nézők tömegeinek ízlését és érzelemvilágát, a dalszövegek primitív mondanivalója pedig eszmevilágát, és mondhatni évekre eldöntötte egy film sikerét. A vezető értelmiség leginkább kézlegyintéssel intézett el szinte minden egyes magyar filmet. Mércéik a legjobb francia, amerikai, ritkábban a német filmek voltak. Pedig a külföldi filmek átlaga igazán sem jobb, sem igényesebb nem volt a magyar filmeknél. A magyar filmek vonzerejét még a filmek meséje, „jelenben" játszódása és színhelye jelentette. A főhős, a férfieszmény megtestesítője, a mindig talpig úriember (az uralkodó osztályból: földbirtokos, katonatiszt v. arisztokrata, ritkán bankár), a nők odaadó szerelmét pusztán elfogadó típus, a női főszereplők pedig az úrinők, gépírónők, színésznők köréből valók, kiknek egyetlen céljuk a férfifogás, a jó parti volt, mellyel a maguk számára biztosíthatták további jólétüket. A férfieszményt ábrázoló férfi főhőst legtöbbször Jávor Pál személyesítette meg, a női főszerepet leginkább Ágai, Turay, Dayka, Tolnai kapták. Ideálokat, vágyakat testesítettek meg. Sokkal földhözragadtabb a humoros epizódok szereplőinek alakja. E kifigurázható alakok szerepét legtöbbször Kabos Gyula, Gózon Gyula, Szőke Szakáll, a nők közül Gombaszögi Ella, Vaszary Piri stb. játszották. A külföldön készült filmekben is a korabeli filmszereplők között sok volt a tehetséges magyar színész. Kikből állt a mozi közönsége? A mozi mindenki számára elérhető szórakozási lehetőséget képviselt, hiszen egy 50 vagy 60 filléres belépőjegy az időnkénti mozibajárást egy havi 80 pengős átlagkeresetű szakmunkás számára is lehetővé tette. A film és a hang vonzereje már eleve óriási volt, melyet az érdekfeszítő történetek még vonzóbbá tettek. Elsősorban nyilván a fiatalság, a szerelmesek szórakozását jelentette. De a látogatottság mértékét tekintve valóban a tömegek szórakozása volt. Az értelmiség és az uralkodó osztály felső rétegei válogatva, érdeklődésüknek és ízlésüknek megfelelően jártak moziba és nyilván inkább Városi Mozgóba, mely nemcsak szebb volt, de előkelőbbnek is számított ebben az időben. A moziműsort tekintve bármennyire is elmondható, hogy értékálló művészfilmek nem szerepeltek, hogy a címek sugailimazása alapján a filmek nagyrészt könynyű műfajú, szórakoztató, mondanivalóját tekintve gyakran giccses, érzelgős, komikus-fantasztikus, illetve detektív meséjűek lehettek, a mozinézők tömegeinek keveset olvasó, valamint a kisebbséghez tartozó általánosan művelt emberek számára is fantáziát mozgató, látókört szélesítő, a gondolati, érzelmi világ skáláját kiszélesítő, színes tartalmat és látványt nyújtottak. Bár a valós kép megállapításához a függelékben közölt filmjegyzék alaipos elemzésére volna szükség, de ennek megtétele egy külön további tanulmány feladata kellene hogy legyen. A műsort vizsgálva megálllapítható, hogy mindenféle szélsőjobboldaJi hangvétel hiányzik a filmekből, az irredenta témák túltengése sem jellemző. Ez tekintettel az ország akkori helyzetére, Gömbös Gyula kormányzatára, és a kormányzatot teljesen kiszolgáló helyi vezetésre, örvendetes. Ennek magyarázatát találhatjuk egyrészt abban, hogy Gömbös a somogyi vezetőrétegben nem volt népszerű: itt Bethlennek voltak jó személyes kapcsolatai; másrészt a magyar filmgyártásban ekkor még mind a producerek, mind a művészek között erős volt a zsidó érdekeltség, ami eleve is indokolta a szélsőjobboldal kiszorulását a filmgyártásból. De mégis elsősorban a mozi kapitalista vállalkozás mivolta játszotta ebben a főszerepet, hiszen a vállalkozók célja a tömegek szórakozási vágyának kielégítése volt, így az üzleti érdek következtében a mozi nem adott teret ebben az időben a kormányzati és pártküzdelmeknek. A filmek beszerzése a mozi üzletvezetőjére (Városi), illetve a tulajdonosra volt bízva. Budapesten megnézték a filmeket, alkudtak rájuk. Havonta egy alkalommal ekkor fel kellett utazniuk. A beszerzést üzleti érzékük szabta meg. A magyar film pártolása céljából hozott 1935-ös rendelet szerint a moziengedélyes köteles volt 1935. augusztus 1-jétől az előadásra kerülő műsor 10 százalékát magyar gyártmányú vagy magyarul beszélő filmekből összeállítani. Ennek következtében 1935 végére a magyar filmek megszaporodtak a mozik műsorán. 1935 nyarán Czonyó László, a városi moziüzemek igazgatója, bekerült az Országos Moziegyesület elnökségébe, tehát a mozi ügyeinek vezetésébe kaposvári mozis is beleszólhatott. d) A kaposvári egyesü/etefe kulturális tevékenysége A Munkásotthon: a munkásművelődés fellegvára 1935-ben Somogyban 449 egyesület funkcionált, mely megoszlását tekintve a következő képet nyújtja:^ 7 Hazafias 9 Vallásos 7 Bajtársi 6 Kultur 34 M űvészeti 15 Tudományos 1 Sport 20 Jótékony 25 önsegélyező 48 Társaskör jellegű 187 Érdekképviseleti 63 Egyéb 34 37 1935-ös Statisztikai Évikönyv.
