Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.
KAPOSVÁR MŰVELŐDÉSI VISZONYAI AZ 1930-AS ÉVEK KÖZEPÉN 185 mozija nem játszott, mégis osztoznia kellett a vigalmi adó fizetésében. A város nem mentette fel, hiszen a mozi jelentette a város legjövedelmezőbb vállalkozását, és Magyar mindennek a felét fizette. Az új mozi 1928. szeptember 1-re át is lett adva. Korszerű, városszépítészeti szempontból is jelentős, 808 fős befogadóképességű, előkelő, reprezentatív kivitelezésű épület. A mozit Lamping József tervei alapján Horváth Andor mérnök és az Építőipari RT. kivitelezésében építették fel. A szecessziós stílusú, kívülről kevésbé tetszetős, de kellemes belső terű létesítmény, amelyben egyiptomi növényi ornamentikát és magyaros díszítőelemeket alkalmaztak, 204 238 P-ért épült, az előirányzottnál jóval nagyobb összegbe került. A költségek „felverésének" ügye még az 1934es közgyűléseken is szerepelt. De időközben bebizonyosodott az is, hogy színházban nem éri meg mozit tartani. Hiszen az épületet nehezen lehet fűteni, egyáltalán a magas rezsiköltségek is rontották a jövedelmezőséget, és a drága nézőtér berendezését erősen megrongálta, éppen a legelőkelőbb földszinti helyeken a („oda nem illő") közönség. 1927. május 1-jén a város feladta az Apolló épületének bérletét (évi 15 000 K), de a mozi 1928. szeptember 1-jén újra megnyílt. Az Apolló megnyitását az is elősegítette, hogy az új, nagy mozi megnyitásával térdre tudták kényszeríteni az Apolló mozi épületének tulajdonosait az épületért fizetendő lakbért illetően (3000 P/év). 1923-ban megszületett a hangosfilm. Magyarországon 1929. szeptember 3-án mutattak be először hangosfilmet. Kaposváron 1928. októberében hanglemezes technikával már ismeretes volt a kép és a hang társítása. De ez a technika a kaposvári mozikban, ahova a filmek már többszöri levetítés, tehát esetleg több szakadás után kerültek, nehézségeket okozott a film élvezetében. 1932-ben kapta a Városi Mozgó az első fotocellás gépet, a másik gépe speciális lemezjátszós volt, amely a hangot szinkronban adta a képpel. 1934-re a hangosfilm Kaposváron is átvette az uralmat. 1932 szeptemberében az Apolló beszüntette működését és csak 1934-ben kezdte újra. A szünetelés mögött a város és Magyar János közti huzavona zajlik, mégpedig az Apollót illetően. Nem tudtak megegyezni abban, hogy Magyar János átadja tulajdonát a városnak, „bagóért" nem kótyavetyélte el. A huzavonát váratlan megoldás követte: a város engedélye a színházra, Magyar Jánosé az új mozira települt. Sőt az új mozi amortizációs költségét a tiszta jövedelemből úgy törlesztették, hogy a város részét 55 százalékra felemelték, Magyar Jánosé 45 százalék lett, ezzel Magyar János jövedelme meg növekedett, sőt személyes illetménye havi 160 P-ről 410-re emelkedett. Tehát az érdekszövetséget a város vezetősége (nyiilván saját haszna biztosítása érdekében) továbbra is fenntartotta. 1934-ben a város így az Apolló megvételére készült. Mivel a város engedélye a színházra volt telepítve, és a vetítés ott újra szünetelt a BM engedélyével, de ezt az engedélyt csak úgy kapták meg, hogy kilátásba helyezték az Apolló megvételét. :í2 1934. szeptember 26-án újra üzemelni kezdett az Apolló mozi. Elég rapszodikusan játszott. Nyilván a súlyos gazdasági helyzet következtében nem lehetett két mozit nyereségesen üzemeltetni. Mindezek után most már konkrétan 1934-35. moziját vegyük vizsgálat alá. 1935-ben összesen 452 mozi van Magyarországon, ebből 123 (27 százalék) Budapesten és 329 (73 százalék) vidéken. 11 A mozi ebben az időben elsősorban jól jövedelmező foglalkozás volt az érdekelt tőkések számára. A fő cél a haszon biztosítása és növelése volt. A városokon kívül csak a legnagyobb lakosságú községekben telepítettek mozit. Ennek következtében a falusi közönség mozival való ellátása rendkívül elmaradott volt, és meg sem közelítette az ott megnyilvánuló igényeket. 1935-ben Magyarország helységeinek mindössze 8,4 százalékában volt mozi. Az 1927 és 1935 közt eltelt 8 év során 9,2 százalékkal emelkedett az előadásoik száma. 1935-ben az előadások 54,6 százaléka Budapesten, 45,4 százaléka vidéken került bemutatásra. A sok kis községgel rendelkező megyében a mozival való ellátottság rendkívül alacsony volt. így Zala, Vas, Baranya, Borsod, Győr, Somogy, Szabolcs, Nógrád és Veszprém megyékben a mozival való ellátottság nem érte el az átlagot. Ezzel szemben Bács, Békés, Csongrád, Hajdú, Pest, Szolnok ellátottsága jóval az átlag felett helyezkedett el. 3 ' 1 Somogyban az 1934-es adatok szerint 33 mozgóképszínház működhetett; engedélyük érvényét 1938. december 31-ig meghosszabbította a Belügyminisztérium. A következő helységekben létezett moziengedély: Babócsa, Buzsák, BalatonleHe, Csököly, Szigetvár, Fonyód, Nagybajom, Csurgó, Mezőcsokonya, Erdőcsokonya, Balatonföldvár, Maroali, Balatonszárszó, Somogyszil, Zákány, Gige, Darány, Igal, Homokszentgyörgy, Kálmáncsa, Mesztegnyő, Nagyatád, Kadarkút, Ádánd, Balatonalmádi, Balatonboglár, Gyékényes, Tab, Lengyeltóti, Mernye, Balatonújhely, Barcs. Feltételezhető, hogy minden engedély nem volt kihasználva, lehetett köztük néhány elvi engedélyes is. 35 Mit játszottak a mozik? Kaposváron 1934-ben öszszesen 125 film került bemutatásra, ebből 111 a Városi Mozgóban és mindössze 14 film az Apollóban. Az Apolló csak szeptember végétől játszott, s csaík szombaton (három előadással) és vasárnap (négy előadással). Filmjei közül szerepelt olyan film is, ami már a Városi Mozgó műsorán szerepelt. Az 32 SML Kaposvár rt. város közgyűlési jegyzőkönyvek Bp. 1959., Filmtudományi Intézet, 9. p. 1934/38; 1934/81. 34 Uo. 41. p. 33 KALMÁN-PEREGI: A film és g mozi Magyarországon. 35 Új Somogy 1934. jan. 17,
