Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.

KAPOSVÁR MŰVELŐDÉSI VISZOKYAI AZ 1930-AS ÉVEK KÖZEPÉN 175 csökkenésről, az iskola iránti érdektelenségről panaszkodik, de a további adatok szerint az 1933-34es mélypontot lassú, fokozatos létszámemelkedés követte. 1929-30 - 291 tanuló 1930-31 - 261 tanuló 1931-32 - 214 tanuló 1932-33 - 174 tanuló 1933-34 - 136 tanuló 1934-35 - 141 tanuló 1935-36 - 176 tanuló Ez a változás a válságból való lassú kilábalásnak köszönhető, hiszem költséges volt az itt tanulók taníttatása, és a pálya iránt sem volt túl nagy az érdeklődés. Külön figyelmet érdemel a felsőkereskedelmisek „Széchenyi" önképzőköre, amely 1923-tól működött Merényi Oszkár vezetésévej. 1933-ban Berzsenyi Dániel addig elfelejtett, nehezen hozzáférhető munkáját „A mezei szorgalom némely akadályirul" adták ki, mely országos visszhangot váltott ki, a rádióban még Féja Géza is méltatta ezt a kiadványt. Ezenkívül író-olvasó találkozókat, üléseiken felolvasásokat, szavalatokat, versenyeket rendeztek. A diáikok viszonylag szerényebb jövedelmű szülők gyerekei voltak. (Közlekedési segédszemélyzet, nyugalmazott köztisztviselő, kisiparos.) 1934-35-ben új tandíjszabályzatot léptettek életbe, mely a tanulók évi alaptandíját az iskola fenntartási költségeinek jórészt va'ló fedezésére irányozta elő, ez 250 P-t tett ki és ezeníkívül még 16 P felvételi díjat is kellett fizetni. Ezt a magas összeget a polgármester a város, tehát a fenntartó kiadásainak csökkentésére rendelte el. A túl magas tandíj azonban a gazdasági válsággal küszködő szülőket nehéz helyzet elé állította, és az amúgy is katasztrofálisan lecsökkent létszámú iskolát a lassú elnéptelenedés veszélyével fenyegette, így a város jobbnak látta olyan tandíjszabályzat ki alakítását, amely főiként az I. és II. évfolyamokon lényegesen leszállítja a tamdíj összegét. így végül az I. évfolyamon 160 P, másodikban 180 P, harmadikban 220 P, negyedikben szintén 220 P tandíjat fizettek a növendékek, viszont a felvételi díj összegét felemelték, ami egységesen 50 pengőt tett ki.

13 Tandíjkedvezményre az iskola jövedelmének 10%-a szolgált, mely összeget a tanulólétszám 30%-a közt osztottak fel. Az elosztásról a tantestület döntött. Ebben az esetben a hadiárvák mindenkor előnyben részesültek, egyébként a szülők kérelme és a tanulmányi eredmény szabta meg a jogosultságot. Az 1935-36-os tanévre az intézet új helyet kapott, működését az Irányi Dániel utcai volt csendőrségi épületben kezdhette meg. A felsőkereskedelmihez kapcsolódott a keresikedőtanoncok oktatása is, létszámuk mindössze 44 főt tett ki. Ez meglehetősen 13 SML Kaposvár vt. város közgyűlési jegyzőkönyve. 1935/70. alacsony létszám. Az egy főre eső havi tandíj összege 5 P 50 fillér volt. Ezek után nem maradt más hátra, mint Kaposvár két legmagasabb szintű oktatási intézményének, két gimnáziumának jellemzése. Az egyik, a Kaposvári Egyesületi Leánygimnázium, mely 1918-ais alapítású. A megyei Leányközépiskolai Egyesület hozta létre, önálló, új épülete 1925-ben épült, 1927-31 között leánylíceumként működött, majd 1931-ben elnyerte a leánygimnázium rangot. A gimnázium fenntartója a Somogy vármegyei Leányközépiskolai Egyesület volt, melynek elnöke dr. Kaposváry György polgármester volt, ami ekkor már gyakorlatilag városi kezelést jelentett. Az intézet igazgatója, dr. Bíró Lajos kilenc különféle társadalmi, kulturális egyesület tagja. A tantestület tizenkét tanára közül mindössze négy férfi. Rajtuk kívül még hét hitoktató dolgozott itt, akiket ugyanúgy, mint a többi iskoláknál, a felekezetek delegáltak az iskolához, és az iskolafenntartótól kapták a fizetésüket. A tantestület kiváló tanára volt dr. Biczó Ferenc, aki magyart tanított. Különböző társadalmi szervezeteknek és több kulturális egyesületnek volt a tagjia, köztük a Magyar Irodalomtörténet Társaság (országos), Berzsenyi Társaság (helyi) egyesületek választmányi tagja volt, több fontos pozíciót töltött be, mint a Katholikus Szabadegyetem igazgatója, Katholikus Kultúrbizottság elnöke és mint a Nemzeti Kaszinó főtitkára. Közismert személy volt a megye újságolvasói körében is, a helyi lapokba könyvbírálatokat, ismertetéseket, irodalmi tárgyú cikkeket írt. Ö szerkesztette a Pannon Múzsa с könyvsorozatot. (Sajnos, erre vonatkozóan nincs több adatunk.) Kiemelkedő még az iskolában Kovács Jenő Józsefné sz. Farkas Klára szerepe, festőművész, rajztanár volt. Képeivel ebben az időszakban Pécsett, Szombathelyen, Kaposváron, Szekszárdon és 1935-ben a budapesti Műcsarnok kiállításain is szerepelt. Az iskolánaik külön önképzőköre (dr. Biczó Ferenc vezetésével, V—

VI11. osztályosodból), gyorsíróköre, 1926 óta sportköre szép eredményeket mutatott fel.

14 Zömmel érteilmiségiek, köztisztviselők lányai tanultak itt. A tandíj évi 160 P-t jelentett, melyet tíz havi részletben is be lehetett fizetni. A diákok 40%-a rendszeres tandíjkedvezményben részesült. Tehát sokkal kedvezőbbek voltak a taníttatási feltételek, mint azt a felsőkereskedelmi esetében láttuk. 1934-35-ben 274 nyilvános és 13 magántanulója volt az intézetnek, amely az iskolások közt a legjobb tanulmányi előmenetellel dicsekedhetett. Ez nyilván a lányok nagyobb szorgalmából és a tanárok türelméből, esetleg elnézőbb osztályozásából fakadt. Városunk legrégebbi középiskolai szintű intézménye a Kaposvári Magyar Királyi Somssich Pál Reálgimnázium volt. Ez a patinás, nagy tekintélynek ör14 SML Kaposvári Egyesületi Leánygimnázium értesítője 1933-34; 1934-35; 1935-36. islkolai évekről.