Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.

176 VARÓA ÉVA vendő reálgimnázium a legmagasabb szintű oktatást képviselte Kaposváron. Jól felkészült, szigorú tanárok (30 fő: rendes, helyettes, óraadó tanárok, egykét gyakorló tanárjelölt és négy hitoktató) tanították a diákokat. Feltűnő a tanulók magas létszáma, amelyből 1933-34. 731 nyilvános, 17 magántanuló, - közülük 690 fő nyert osztályzatot 1934-35. 719 nyilvános, 17 magántanuló, - közülük 670 fő -nyert osztályzatot 1935-36. 664 nyilvános, 14 magántanuló, - közülük 637 fő nyert osztályzatot Tehát csaik 90-92% fejezte be tanulmányait, ami azt mutatja, hogy meglehetősen kirostálták a gimnáziumba nem való diákokat. Köztisztviselők, hivatalnokok, értelmiségiek, közülük is zömmel az orvosok, ügyvédek, valamint a gazdagabb iporosok és kereskedők gyerekei jártak ide. Az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a tanárok legtöbbje sokféle helybeli és fővárosi egyesületnek vagy körnek a rendes, illetve választmányi tagja, s a helybeli társadalmi egyesületek munkájából többen előadásoik tartásával kivették részüket, egyesek irodalmi téren is működtek. A gimnáziumi értesítő tizenkét tanárt is felsorol kiemelkedő közéleti tevékenységéért, egyesületi tagságáért és munkájáért. Az iskola leérettségizett tanulói zömmel a jogi, tanári, orvosi pályát választották, csak néha választott egy-egy személy valamiféle természettudományos pályát. Az 1934-35-ös iskolai évvel az élő idegennyelvek közül az olasz nyelv oktatását megszüntették, helyette az angol nyelvet hozták be tanulható idegennyelvként. Ez az adat további kutatást érdemelne, hiszen ebben az időszakban az általános gyakorlat éppen az olasz nyelv kötelező bevezetése volt. Az iskolában énekkar (egyházi és világi tagozat), zenekar működött dr. Molnár István főlevéltárnok vezetése alatt, kitől 1934 novemberében Gelléri Emil vette át még az énektanítást is. Ifjúsági Sportköre 1931 szeptemberében alakult, lehetősége volt az iskola tornatermében, az 5800 m

2-es udvarán, illetve a különböző sportegyesületek pályáin edzéseket tartani. Sokféle sportágat (játék, atlétika, torna, foci, úszás, tenisz, asztalitenisz, céllövészet) űztek az iskola diákjai. 1934-ben indult be az iskola gyorsíróköre, amit Markovits Iván híres gyorsíróról neveztek el. Az önképzőkör előadásain műsoros délutánokat, előadásokat tartottak. A kör lehetőséget adott saját művek (írások, festmények, zene) bemutatására. Ezen kívül felekezetek szerint a diákoknak módjukban állt a „vallásos érzület" mélyítése is. 15 SML Kaposvári Magyar Királyi Állami Somssich Pál Reálgimnázium értesítője az 1933-34; 1934-35; 193536. iskolai évekről. 1934. június 27-én rendkívüli tanári értekezlet zajlott az iskolában. Ez alkalommal leplezték le dr. Pongrácz Károly igazgató arcképét (Kerekes György intézeti tanár készítette). A kép az igazgató hatvanadik születésnapjára készült, a tantestület (a „hála" kifejezéseképpen) ezzel ünnepelte az eseményt. Az igazgató valóban sokat tett a gimnáziumért, jó kapcsolatait (a város képviselőtestületének tagja, róm. kat. egyházközösség képviseletének tagja, a város egészségügyi és színügyi bizottságának is tagja volt) igyekezett mindig az intézmény javára fordítani. Az iskola tanulója évi 110 P tandíjat és 8 P felvételi díjat fizetett. Az alacsonyabb tandíj azzal magyarázható, hogy az iskola széleskörű támogatást élvezett, így kevesebb tandíjköltséggel számolhatott. A tanulók zöme kaposvári volt, de az iskola jó hírnevének köszönhetően több más megyéből (Pest— Pilis-Solt—Kiskun, Tolna, Zala, Baranya) való, sőt, 1933-34-ben 11 „külföldi" diák is tanult itt, utóbbiak a Trianon következtében elszakított területekről. Az iskolai és egyéb ünnepélyek alkalmával az iskolai énekkar nívós produkciókat nyújtott. Műsorán Kodály dalai, népdiaifeldolgozásai is szerepeltek (pl.: Gergelyjárás, Lengyel László) az „alkalmi" dalműveken kívül. 1935. május 18-án ifjúsági hangversenyt adtak a kaposvári színházban.

10 A kaposvári két napilap gyakran közöl tudósításokat a gimnázium rendezvényeiről (még a nyári úszótanfolyamról is). Ebben az időben az iskola növendéke volt Hanák Péter, ma kiváló történészünk, Kanyar József, ma a Somogy Megyei Levéltár igazgatója, is. Az iskola rendezvényei kapcsán gyakran találkozhatunk a nevükkel. Mindezzel a kaposvári iskolahálózat még nem teljes. Hiszen létezett még a MÁV Fiúnevelő Intézete (dr. Balthazar Farkas igazgató vezetése alatt), a Siketnémák Államilag Segélyezett Intézete, és egy téli gazdasági iskola is. A város művelődésének bázisát, mozgató rugóját ezen iskolák tanítói, tanárai alkották. Nevükkel még a dolgozat folyamán többször is találkozhat az olvasó. Az iskolahálózat tekintetében megállapítható, hogy Kaposvár méreteihez, igényeihez képest megfelelő számú, rendű és rangú iskolával rendelkezett. A magas tandíjak és egyáltalán a taníttatás magas költségei a szerényebb jövedelmű családok számára nagy erőfeszítést jelentettek gyermekük taníttatása esetén. Ezért a középiskolákban, főleg a gimnáziumokban kevés, vagy nincs is munkás és szegényparaszt származású diák.